Megkezdődik a cigánygyilkosságok túlélőinek és az áldozatok közvetlen hozzátartozóinak kárenyhítési folyamata – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Kovács Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár. Mint mondta, nem volt könnyű olyan megoldást találni, amely az áldozatoknak a leggyorsabban a legmegfelelőbb segítséget adja. Ennek is tulajdonítható, hogy majdnem fél év telt el az óta, hogy tavaly augusztusban Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere bejelentette: kártérítést fizet az állam a 2008–2009-es, rasszista indíttatású bűncselekmény-sorozat valamennyi közvetlen sértettjének. Az utóbbi hónapokban azonban világossá vált, hogy nem a szó jogi értelmében vett kártérítést fizet majd az állam, hanem egyfajta kárenyhítést. Egészen pontosan: „a kár megtérüléséhez való hozzájárulást”.
Kovács Zoltán kiemelte: közel hat év telt el a bűncselekmények óta, és nincs idő további hónapokat, éveket várni a jogerős ítéletre. Azok, akik testi-lelki sérüléseket szenvedtek el, segítségre szorulnak, ezért döntött a kormány a közvetlen és azonnali kárenyhítés mellett. Ezért a huszonöt éve működő, idehaza és külföldön is elismert Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesületet kérte fel, hogy vegye fel a kapcsolatot a támadások túlélőivel, az áldozatok közvetlen hozzátartozóival, és a környezetvizsgálatok nyomán tegyen javaslatot a kárenyhítés módjára, mértékére. – Nem csupán anyagi segítségről van szó, hanem pszichológiai és szükség esetén jogi segítségről is – húzta alá a felzárkózási államtitkár. Hozzátette: az eddigi tapasztalatok alapján az áldozatok lelki segítségből kaptak a legkevesebbet.
Fügedi László, a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület elnöke a lapnak elmondta: a kilencből eddig hat támadási helyszínen jártak, csoportjaik egy pszichológusból, egy jogászból és egy áldozatsegítő szakemberből állnak. – Vegyes az eddigi tapasztalat – fogalmazott az elnök. Volt olyan család, amelynek az egyesület saját keretéből gyorssegélyt adott, hogy feltölthessék a hűtőjüket. Az egyik sértett, akinek a házába 2008-ban belőttek, viszont nem állt szóba a szakemberekkel. Az egyesület munkatársai már most szembesültek azzal, hogy némely áldozat hozzátartozói visszaéltek a segítséggel. – Ezért egyes esetekben valószínűleg azt javasoljuk majd a kormánynak, hogy ne egy összegű kárenyhítést fizessen, hanem életjáradékot – mondta Fügedi László, hozzátéve: szeretnék február végéig befejezni a munkát. Ennek kapcsán Kovács Zoltán megjegyezte: a járadék forma azért is célravezetőbb lehet, mivel ez elejét venné, hogy az áldozatokat a környezetük kihasználja, és azt sem szeretnék, hogy az állami kárenyhítésből vonják le az ügyvédi költségeket.
További részletek a Magyar Nemzet szerdai számában.
