Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke pénteken közölte: azzal vádolja a kormányfőt, hogy politikai pályafutásának jelentős részében olyan jövedelmekhez jutott hozzá, amelyek túlmutatnak a vagyonnyilatkozatában megjelenő hivatalos jövedelmeken, és amelyek nélkül nem igazolható vagyongyarapodása.
Hoppál Péter, a Fidesz szóvivője erre reagálva budapesti sajtótájékoztatóján felidézte: körülbelül tíz évvel ezelőtt, a szocialista többségű parlament idején teljes körűen kivizsgálták Orbán Viktor vagyoni helyzetét, és semmiféle elmarasztalás nem történt. A Fidesznek és a párt elnökének nincs takargatnivalója – jelentette ki.
Gyurcsány Ferenc jobban tenné, ha vádaskodások helyett inkább válaszolna a Simon-üggyel és a paksi atomerőművel kapcsolatos kérdésekre – mondta a kormánypárt szóvivője. Előbbiről szólva közölte: a baloldalon 11 napja titkolóznak a Simon Gábor volt szocialista politikus osztrák számláján lévő pénzről. Mivel Gyurcsány Ferencnek államtitkára volt Simon Gábor, ezért a magyar társadalom a volt kormányfőtől is várja a válaszokat azokra a kérdésekre, hogy kitől származtak a százmilliók, honnan érkezett az osztrák számlára a pénz, és tudott-e róla az akkori szocialista pártvezetés – tette hozzá.
A paksi erőművel kapcsolatban arról beszélt, hogy egy Gyurcsány Ferenchez köthető cégcsoport bizonyos szerződésekkel „80 millió forintot talicskázott ki” Paksról. Ez is azt támasztja alá – folytatta –, hogy 2010-ig, amíg „kitalicskázhatták” a pénzeket, „rendben volt” Paks a baloldalnak, ám miután a Fidesz „elzárta a csapokat”, „hirtelen büdös lett” nekik Paks. „Nemcsak a lóláb lóg ki, hanem a ló is” – fogalmazott.
Hoppáltól azt is megkérdezték a tájékoztatón, hogy a Jobbik előzőleg felszólította a Fideszt, hívjanak össze rendkívüli parlamenti ülést a volt SZDSZ-es politikusok elszámoltatáshoz szükséges törvényjavaslat elfogadására. A kormánypárt szóvivője erre azt mondta: nem gondolja, hogy az ügyben rendkívüli ülést kellene összehívni kampányidőszakban, de a következő Országgyűlés véleményt nyilváníthat majd az előterjesztésről.
Mint arról a Hír TV beszámolt, Gyurcsány Ferenc vagyonosodását az ügyészség már nyolc éve gyanúsnak találta. A büntetőeljárást csak az elévülés miatt úszta meg.
Gyurcsány milliárdos értékűre becsült cégbirodalmának vagyonkezelője az Altus Zrt., melynek székhelye a Parlament szomszédságában álló épület, melyet 1995-ben vett meg az államtól az Altus, majd néhány hónap múlva egy állami tulajdonú cég bérbe vette tíz évre. Az ügyészség Gyurcsány Ferenc miniszterelnökké választása után kezdte vizsgálni az ügyletet, s megállapította, hogy a Szalay utcai ingatlant átjátszották a KISZ-titkárból lett vállalkozónak a Horn-kormány idején. 2006 márciusában felmerült a hűtlen kezelés gyanújára okot adó körülmény, de a cselekmény elévült.
Ugyancsak elévült az okirat-hamisítás bűncselekménye Gyurcsány Ferenc fantomcégének, a Nomentana Kft.-nek az ügyében is. Ez a társaság volt a százszázalékos tulajdonosa annak a vállalatnak, amely később a gyurcsányi privatizáció alapcége lett.
Gyurcsány Ferenc a Horn-kormány idején szerezte meg a mosonmagyaróvári timföldgyárat is. A 705 milliós vételárból 700 millió forint volt a hitel. A kölcsönt a Magyar Hitel Bank folyósította, amelynek igazgatósági elnöke nem más volt, mint Gyurcsány anyósa, Apró Piroska.
