Rubovszky György szerint a bizottsági vizsgálat és az igazságszolgáltatás által lefolytatott eljárás kiegészíti egymást. A bizottság Simon Gábor eltitkolt százmillióinak vizsgálatához kérheti, hogy az állami szervek bocsássák rendelkezésére a szükséges adatokat, dokumentumokat – tette hozzá, megjegyezve, hogy ezt a vagyonvizsgálati eljárásban nem kezdeményezhették, a képviselő pedig nem nyilatkozott az eltitkolt vagyonról, ezért nem tudtak mást megállapítani, mint hogy szándékosan titkolta el a százmilliókat.
Közölte, a bizottság feladata egyebek között, hogy feltárja, Simon Gábor eltitkolt százmilliói származhattak-e legális, bevallott jövedelemből. Ennek az az indoka, hogy Mesterházy Attila MSZP-elnök azt mondta, a bécsi számlán szereplő összegnek semmi köze nincs a politikához, ez Simon korábbi életének a megtakarítása. Ezt kellene igazolni – magyarázta Rubovszky.
A mentelmi bizottságnak annak a lehetőségét is meg kell vizsgálnia, hogy a szabálytalanul, 2009. február 1-jétől mostanáig felvett javadalmazását milyen címen kérheti vissza az Országgyűlés Simon Gábortól.
Rubovszky György kitért arra, ha Simon Gábor nem mond le, hanem a parlament mondta volna ki az összeférhetetlenséget, akkor az országgyűlési törvény alapján rögtön vissza kellett volna fizetnie a számára kifizetett javadalmazást. „Az nem túl igazságos dolog, hogy valaki fél órával megelőzi az aktust, és akkor már rögtön legálissá válik a közel 36 millió forint” – fogalmazott.
Mint mondta, a bizottság jelentést készít; nem biztos, hogy meg kell tárgyalnia a parlamentnek, lehet, hogy a házelnök nyilvánosságra hozza, és azzal az ügy lezárul. De ha olyan horderejű dolgot állapítanak meg, akkor lehet, hogy a bizottság kezdeményezi az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását – közölte.
A kormánypárti képviselő szerint a mentelmi bizottság eljárásának célja a politikusi kar becsületének megőrzése, az igazságszolgáltatás eljárását azonban ez nem pótolhatja. Ugyanakkor az igazságszolgáltatás számos kérdést nem vizsgál, például az ügy a képviselő mandátumával való vagy a szocialista pártban betöltött tisztségével való összefüggését.
Hoppál Péter Fidesz-szóvivő azt mondta, a szocialisták továbbra is adósak a válaszokkal azokra a kérdésekre, hogy honnan, kitől, hogyan és miért vándoroltak százmilliók Simon Gábor eltitkolt bécsi számlájára.
Hangsúlyozta, az ügy nem zárult le, hanem most kezdődik, a szocialisták nem úszhatják meg a kérdéseket és a felelősséget. Emlékeztetett arra, hogy Simon Gábor az MSZP második embere volt, ezért a magyar embereknek joguk van arra, hogy megtudják a kérdésekre a válaszokat. Az is kérdés, a szocialistáknak mióta van információjuk az ügyről – jelentette ki.
A Magyar Nemzet február 4-én írt először arról, hogy Mesterházy Attila szocialista pártelnök helyettese, Simon évek óta hatalmas, több százmillió forintos vagyont parkoltat egy osztrák pénzintézet számláján. Az MSZP-s honatya a csaknem 250 millió forintos összeget nem tüntette fel egyetlen vagyonnyilatkozatában sem. A legfőbb ügyész adócsalás és magánokirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt kezdeményezte Simon mentelmi jogának felfüggesztését.
Simon február 6-án jelentette be, hogy minden MSZP-s tisztségéről és február 12-ei hatállyal országgyűlési képviselői mandátumáról is lemond. Mesterházy helyettese egyébként egy szót sem szólt arról, honnan szerezte a százmilliókat, és miért nem tüntette fel a vagyonbevallásában, csupán annyit közölt: jóhiszeműen hibázott, és el tud számolni. Azt továbbra is teljes homály fedi, honnan, hogyan és milyen céllal került ennyi pénz hozzá.
