Közpénzek százmilliói tűnhettek el a XVIII. kerületben Mester László volt MSZP-s polgármester és korábbi párttársa, Simon Gábor volt önkormányzati képviselő és parlamenti képviselő idején – derült ki a Magyar Nemzet birtokába került, 32 feljelentésből álló dokumentumcsomagból. Az eltitkolt, igazolatlan jövedelemből származó, adózatlan 240 millió forintja okozta botrány miatt távozni kényszerülő Simon eddig nem adott magyarázatot a pénz eredetére.
A nyomozásokat elindító feljelentéseket 2010 és 2012 között az önkormányzat kormánypárti vezetésének kezdeményezésére létrehozott elszámoltatási munkacsoport javaslatára – az belső ellenőri jelentések alapján – Lévai István alpolgármester tette meg. Az önkormányzattal és cégeivel kapcsolatban álló vállalkozások közötti ügyleteknél leggyakrabban hűtlen és hanyag kezelés, csalás, vesztegetés, sikkasztás bűncselekménye vetődött fel, s ezekkel az ismeretlen tettesek legalább 940 millió forintos vagyoni hátrányt okozhattak. Eddig egyetlenegy nem jogerős ítéletben marasztalták el egy kerületi cég vezetőit, magánokirat-hamisítás miatt. Hét nyomozást megszüntettek, az önkormányzat minden esetben panasszal élt.
Így történt a Simon-ügy kirobbanásakor megismert kötvénykibocsátás ügyében is. Most a Legfőbb Ügyészség elrendelésére a Fővárosi Főügyészség vizsgálja a hanyag kezelés vétségében bűncselekmény hiányában megszüntetett nyomozás aktáit. A feljelentéshez csatolt szakvélemény alapján az önkormányzat hárommilliárdos kötvénykibocsátását és a lebukott szocialista titkos pénzét kezelő osztrák Volksbanknak a piaci ár csaknem harmincszorosát, hatvanmillió forintot fizettek ki. A kerületben további büntetőeljárás zajlik többek között egy önkormányzati társaság honlapjának értékaránytalan elkészíttetése, cégvezetőknek adott jogosulatlan prémiumok, jutalmak kifizetése, szükségtelen médiaelemzések, tanulmányok megrendelése, óvodák, iskolák, intézmények felújítására, karbantartására, kert- és parkrendezésekre kötött szerződések miatt.
A kerületi ügyekben rendőrségi vizsgálatok tárgyát képezik még nagy értékű, elszámolatlan készpénzfelvételek, elvégzetlenül kifizetett vagy elfogadhatatlan minőséggel is átvett munkák, kijátszott közbeszerzési szabályok, szabálytalan gépkocsihasználat, lakás- és helyiséggazdálkodási visszaélések, jogosulatlan kölcsönszerződések is.
Simon Gábor 1999 és 2003 között önkormányzati tanácsadóként havi 150 ezer és 350 ezer forint közötti összegekkel „segítette” a XVIII. kerületi önkormányzat munkáját, s parlamenti képviselőként csaknem négymilliót tett zsebre megbízási szerződés alapján. Kiemelt szerepe volt a helyi gazdasági tanácsadó testület irányításában. Az Állami Számvevőszék a 2003-ról szóló jelentése elmarasztalta az önkormányzatot a vagyongazdálkodás szabálytalanságai miatt. 2010-re tízmilliárd fölé duzzasztották a kerület adósságállományát.
Hétfőn tárgyalja az Országgyűlés mentelmi bizottsága az MSZP bukott elnökhelyettesének, Simon Gábornak az ügyét, akit adócsalás és magánokirat-hamisítás gyanúja miatt kért ki a legfőbb ügyész a múlt héten. Simont meghívták az ülésre, de hogy elmegy-e, nem tudni. A lap szerette volna megtudni Simontól, megjelenik-e a mai bizottsági ülésen, ám telefonon nem érték utol. Az MSZP-nél pedig újfent azt válaszolták: Simon magánember, ezért őt keressék.
A Magyar Nemzet február 4-én írt először arról, hogy Mesterházy Attila szocialista pártelnök helyettese, Simon Gábor évek óta hatalmas, több száz millió forintos vagyont parkoltat egy osztrák pénzintézet számláján. Az MSZP-s honatya a csaknem 250 millió forintos összeget nem tüntette fel egyetlen vagyonnyilatkozatában sem. A legfőbb ügyész adócsalás és magánokirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt kezdeményezte Simon mentelmi jogának felfüggesztését.
Simon február 6-án jelentette be, hogy minden MSZP-s tisztségéről és február 12-ei hatállyal országgyűlési képviselői mandátumáról is lemond. Mesterházy helyettese egyébként egy szót sem szólt arról, honnan szerezte a százmilliókat, és miért nem tüntette fel a vagyonbevallásában, csupán annyit közölt: jóhiszeműen hibázott, és el tud számolni. Azt azonban továbbra is teljes homály fedi, honnan, hogyan és milyen céllal került ennyi pénz hozzá. Az is kérdés, hogy miért csak február 12-én válna meg képviselői mandátumától, minek az eltüntetéséhez van szükség erre a néhány napra?
Az MSZP nem tehet úgy, mintha nem lenne köze Simonhoz
A Fidesz részéről egyebek között azt szeretnék megtudni, hogy ez az összeg azonos-e azokkal a párthoz vándorló „gyanús százmilliókkal”, amelyekről Gyurcsány Ferenc a közelmúltban beszélt. Zsigó Róbert, Fidesz-szóvivő szerint a Gyurcsány-koalíció minden szereplője kórusban falaz Simon Gábornak. – Hogyan lehet, hogy a „Gyurcsány-koalíció” egyetlen tagja sem kérdezte meg az MSZP-ből csütörtökön kilépett Simon Gábort arról, honnan van az osztrák számlán tartott mintegy negyedmilliárd forint? – tette fel a kérdést a szóvivő.
Az MSZP nem tehet úgy, mintha nem lenne köze Simonhoz – jelentette ki Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője, hozzátéve: ha az MSZP nem segít felfedni a politikus vagyonának eredetét, feltételezhető, hogy nem csak Simonnak van rejtegetnivalója.
Dominóeffektus?
Mintha dominóeffektus érvényesülne a baloldalon: megjelent a Józsa-ügy, amely „agyonvágta” az MSZP paksi kampányát, majd jött Simon osztrák bankszámlája, ezek mind Mesterházy Attila irányába mutatnak, a kiszivárgó ügyek hátterében ugyanis abaloldali blokkon belüli hatalmi harcállhat – magyarázta Lánczi Tamás politológus február 9-én délelőtt a Kossuth Rádióban. Sokan Gyurcsány Ferencet gyanítják a háttérben, aki „elkezdte teríteni a nála lévő kártyákat”, hogy már a választások előtt „Mesterházy nyakára hágjon”, és nyilvánvalóvá tegye: övé a vezető szerep.
G. Fodor Gábor, a Századvég Alapítvány stratégiai igazgatója az M1 A Lényeg című műsorában arról beszélt, hogy a Simon-ügy jelentős politikai kárt okozott a baloldali összefogásnak.
További részletek a Magyar Nemzet hétfői számában.
