A 19 ezer lakosú Fóton azért kellett időközi voksolást kiírni, mert a fideszes Cselőtei Erzsébet tavaly szeptemberben lemondott mind polgármesteri posztjáról, mind pedig az 1-es választókerületben szerzett egyéni mandátumáról.
A november 24-én, 29,1 százalékos részvétellel lebonyolított voksoláson öt polgármesterjelölt indult, közülük a legtöbb szavazatot, 1116-ot (25 százalék) Takács István, az akkori ellenzéki összefogás jelöltje kapta, a második helyen a település egyik alpolgármestere, a független Bartos Sándor végzett 954 vokssal (21,4 százalék). A harmadik helyre Németh József független jelölt futott be 920 szavazattal (20,6 százalék). Őt követte Földi Pál János, a Civil Összefogás a Fótiakért Egyesület jelöltje 885 szavazattal (19,8 százalék). Vargha Nóra Mária, a Magyar Liberális Párt jelöltje pedig 583 voksot (13 százalék) szerzett.
Az 1-es számú választókerületben – ahol nyolcan indultak a mandátumért – a független Varga József Csongorra szavaztak a legtöbben, 180-an.
A szavazók egy részének szervezett szállításával összefüggő jogorvoslati, illetve felülvizsgálati kérelmek alapján a Budapest Környéki Törvényszék december elején megsemmisítette a fóti voksolás eredményét és a teljes választási eljárás megismétlését írta elő. A tavalyi fóti időközi választás után a megyei főügyészség indítványára a választás rendje elleni bűncselekmény gyanúja miatt nyomozás is indult, amely jelenleg is tart.
A polgármesterségért vasárnap hárman szállnak ringbe: Bartos Sándor alpolgármester (független), a polgármesteri posztról 2010-ben távozó Mádly Zsolt (független) és a novemberi győztes, Takács István, az MSZP, az Együtt, a PM, a DK és az MLP közös jelöltje.
Az 1-es számú egyéni választókerületben novemberben rajthoz állt nyolc jelölt közül négyen visszaléptek. A képviselőségért is indul Mádly Zsolt, rajta kívül Fábry Bélára (ellenzéki összefogás), Madaras Ádámra (független), Sándor Istvánra (Jobbik) és a novemberi győztes Varga József Csongorra (független) lehet majd szavazni.
Fóton a szocialisták az 1990-es években nagyon erős bázissal rendelkeztek, amire jó példa, hogy az 1998-as országgyűlési választások második fordulójában a fideszes Salamon László csupán egy százalékkal győzte le MSZP-s riválisát. A szegfűsök diadalmenete a 2002-es és 2006-os országgyűlési választásokon volt, a Fidesz mindkétszer nagyon sima vereséget szenvedett. 2006-ban a második fordulóban a szocialisták jelöltje több mint 15 százalékot vert jobbközép riválisára.
A Pest megyei település viszonylag erős baloldaliságát emellett jól mutatja, hogy a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson Fóton 52,38 százalék gondolta úgy, hogy nem kell kiterjeszteni az egyszerűsített honosítást a határon túli magyarokra. Az őszödi beszéd napvilágra kerülését követően sem történt politikai földrengés, mivel bár a 2006-os önkormányzati választás megyei listás voksolását a Fidesz–KDNP nyerte, az MSZP és az SZDSZ több szavazatot szerzett.
A fóti politikai erőviszonyok a második Gyurcsány-kormány idején borultak föl, amit világosan mutatott a 2009-es EP-választás, ahol a Fidesz több mint 52 százalékos eredményével sima győzelmet aratott, s a Jobbik is alapvetően rajzolta át az erőviszonyokat 16 százalékot meghaladó eredményével. A 2010-es országgyűlési voksoláson a Fidesz–KDNP országos átlaga alatt szerepelt, de hasonlóan járt az MSZP és a Jobbik is. Az LMP közel 10 százalékot ért el Fóton, így vélhetően magába tudta olvasztani a korábbi népes SZDSZ-tábort.
