Rétvári Bence kifejtette: a kormány szigorúbb büntetőpolitikája megjelenik a statisztikákban is, hiszen csökkent a bűncselekmények és nőtt az elítéltek száma. „Ma mindenki nagyobb biztonságban érezheti magát, mint 2010 előtt” – tette hozzá. Mint mondta, 2010 óta 15 ezerről 18 ezerre nőtt a fogvatartottak száma, a bűncselekményeké 430 ezerről 360 ezerre csökkent.
„2010-ben mindenki egyetértett abban, hogy a rendőrség és a közbiztonság állapotán javítani kell, hiszen a vidéken élőknek mindennapos élménye volt a kiszolgáltatottság, a rendőrség sokszor nem tudta megvédeni az állampolgárokat, és látjuk, hogy az akkori kormánypártokat is befonta a bűnözői hálózatok sok szála” – fogalmazott. Megemlítette azt is, hogy a kormány 3200 új rendőr szolgálatba állítását ígérte, és ezt túlteljesítette, mivel 3500 rendőr lépett szolgálatba, és a legkevesebbet kereső tiszthelyettesi állomány sok tagjának mintegy 20 ezer forintos fizetésemelést tudtak adni az elmúlt négy évben.
Az államtitkár felidézte: a nemzeti konzultáció keretében az állampolgárok támogatták, hogy a kormány vezesse be a tényleges életfogytiglani börtönbüntetést, és a parlamenti ciklus elején elfogadták az úgynevezett három csapás törvényt. E szerint az erőszakos bűncselekményt harmadszor elkövetőket a bíróságnak valós életfogytiglani szabadságvesztésre kell ítélni. Úgy véli, hogy a parlament Európa legszigorúbb, de arányos büntető törvénykönyvét fogadta el, amelynek fontos eleme, hogy szigorú büntetés szabható ki arra, aki idős emberre támad – jegyezte meg. Egy kérdésre azt mondta: bíznak abban, hogy tíz év múlva látható lesz, hogy az erőszakos bűncselekményeket a „három csapás” is visszaszorítja.
Horváth István (Fidesz), a szekszárdi választókerület országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a biztonságérzet erősítése kiemelten fontos része a Fidesz intézkedéseinek. „Csak erős kormány és erős rendőrség tudja megvédeni a polgárokat” – mondta.
Zsigó Róbert, a Fidesz szóvivője szerint egyre közelebb kerül a büntetés-végrehajtás ahhoz, hogy önfenntartóvá váljanak a börtönök. A folyamat jól halad, hiszen a rabok 73 százaléka dolgozik börtönévei alatt. Vannak, akik részt vesznek a közmunkaprogramban, de olyanok is, akik a tavalyi dunai árvíz idején segédkeztek. A szóvivő pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a kormányzat célja, hogy a börtönök önfenntartók legyenek, vagyis a rabok termeljék meg teljesen fogva tartásuk költségeit.
Zsigó Róbert kiemelte, hogy folyamatosan bővítik a börtönök férőhelyeinek számát, újranyitottak korábban bezárt intézményeket, továbbá egyre többen szereznek valamilyen iskolai végzettséget a börtönökben, növelve ezzel társadalmi visszailleszkedésük esélyét. A Fidesz büntetőpolitikájának lényegéről a szóvivő közölte, hogy Európa legszigorúbb büntető törvénykönyvét, a „három csapást” annak a szellemében fogadták el, hogy a bűnözőknek a börtönben a helyük.
