Eltüntetett őszödi iratok

A Szilvásy Györgyhöz kerülő dokumentumoknak egyszerűen nyomuk veszett.

„Úgy látszik, a kényes iratok kezelését tekintve is kimutatható a folytonosság az állampárt és utódai között. Miközben tegnap a parlament nemzetbiztonsági bizottsága az őszödi kiszivárogtatásról készült titkosszolgálati anyagokról tárgyalt, a NOL.hu valódi bombahírrel rukkolt ki: a Belügyminisztériumban fegyelmi eljárás indult annak kiderítésére, hogyan tűnhetett el a kérdéses vizsgálathoz kapcsolódó 22 dokumentum. Az államtitkokat tartalmazó iratokat az előző kormányzati ciklus idején emelték ki, akarom mondani, lopták el. S amikor ez kiderült, az ügy – akkor még különösebb nehézséget nyilván nem okozó – felderítése valamiért elakadt. Kísért a múlt, a vesztüket érző, nem éppen demokratikus érzületű hatalmak rutinszerű gyakorlata.”– Olvassa el a Magyar Nemzet vezércikkét!

A Magyar Nemzet úgy tudja: arról, hogy a hiányzó leiratok mit tartalmaztak, az AH munkatársainak is csak hézagos ismeretei vannak. A nem talált, szigorúan titkos minősítéssel ellátott dokumentumok közül 13-nak a tartalmát is beazonosították, míg kilenc műveleti irat megállapításairól csak a két összefoglaló jelentésben rögzítettek, illetve a hiányzó iratok iktatószáma és egyéb adatai alapján vannak következtetéseik.

A Magyar Nemzet információi szerint az AH egyelőre nem eltűnt, hanem „nem talált” iratként kezeli a dokumentumokat, amelyekkel kapcsolatban jelenleg azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a Szilvásynak történt bemutatás után máshol irattározták azokat. A hivatal munkatársai folyamatosan kutatják azokat a kormányzati iratok tárolására jogosult intézményeket, amelyekről feltételezhető, hogy a minősített dokumentumok legálisan odakerülhettek. Az AH főigazgatója az eltűnt iratok kapcsán fegyelmi vizsgálatról döntött, amelynek célja, hogy tisztázzák, kell-e büntetőfeljelentést tenniük a történtek miatt.

A Népszabadság közölte: információik szerint a hiányzó iratok olyan részjelentések, feljegyzések és szakértői anyagok, amelyek több nevet és az ügy egyes momentumaival kapcsolatban részletesebben kifejtett következtetést fogalmaztak meg, mint a két végleges jelentés. Forrásaik szerint az, aki a hiányzó iratokat eltüntette, nagy valószínűséggel az azokban megnevezett személyeket akarhatta védeni, vagyis azt szerette volna elérni, hogy bizonyos nevek ne kerüljenek nyilvánosságra az iratok titkosságának feloldása után sem.

A testület ülésén a kiszivárogtatás ügyében folytatott információszerzésről szóló tájékoztatóban szóba került az előző kormányzati ciklusokban jelentős MSZP-s megrendelésekkel elhalmozott In-Kal Security szerepe is. Mint kiderült: akkoriban az NBH is foglalkozott vele, hogy a biztonsági cég szocialista felkérésre szintén a kiszivárogtató után kutatott.