A Gyurcsány-kormány hivatali ideje alatt, 2007 novemberében tűnhetett el az a 22 tételnyi, legalább száz oldalt kitevő műveleti irat, amely az őszödi beszéd kiszivárogtatása miatt indult titkosszolgálati vizsgálatok során keletkezett. Erről is szó esett a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén, ahol az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) és a Belügyminisztérium illetékesei bemutatták az AH jogelődjénél, a Nemzetbiztonsági Hivatalnál (NBH) az őszödi beszéd kiszivárogtatásának körülményeiről keletkezett összes fellelhető iratot.
A bizottság megállapította, hogy az ezen dokumentumok alapján a közelmúltban nyilvánosságra hozott két összefoglaló jelentést nem manipulálták, és azok akkor keletkeztek, amikor a most hiányzó iratok is a polgári elhárítás birtokában voltak.
Mint ismert: az AH február 20-án tette közzé a Gyümölcsöskert és a Gerilla fedőnevű akciók összefoglaló jelentéseit.
Ezekből kiderült, hogy Gyurcsány Ferenc tudtával és közreműködésével szivárogtatták ki a 2006. május 26-án elmondott őszödi beszédet, hogy eltereljék a figyelmet a megszorításokról. Az NBH a később Bolíviában meggyilkolt Rózsa-Flores Eduardóval azonosítható Guevara nevű célszemélyre hivatkozva azt is megállapította, a beszéd kiszivárogtatója egy MSZP-s politikus, aki a kormányfővel és a frakcióval egyeztetve szervezte meg a nyilvánosságra hozatalt.
A Népszabadság tegnap közölte, a történtek miatt a Galambos Lajos vezette NBH 2006 őszén indított vizsgálatot, amely csupán Laborc Sándor hivatali ideje alatt ért véget, amire azonban a végső összefoglaló jelentések is elkészültek, már Balajti László irányította a Nemzetbiztonsági Hivatalt. A lap szerint a „hiányt” már az előző kormányzati ciklusban észlelte a NBH akkori illetékes osztályvezetője, és jelezte is a „problémát” feletteseinek, de végül nem történt semmi.
A nyilvános összefoglaló jelentésekből azonban egyértelműen kiderül, hogy a dokumentumokat 2007 májusában, illetve 2009 júliusában írta alá az NBH akkori osztály-, valamint főosztályvezetője. A Magyar Nemzet értesülései szerint a bizottság tagjai tegnap olyan tájékoztatást kaptak, amely szerint a naplózott dokumentumok sorsáról az biztosan tudható, hogy a dossziékból hiányzó 22 tételt 2007 novemberében Laborc Sándor Szilvásy Györgynek referálva terjesztette fel, majd az iratok eddig ismeretlen helyre kerültek. Legalábbis jelenleg ez tudható a dokumentumokról, amelyek útját a titokminiszternek történt átadásig az erről vezetett naplóban nyomon lehet követni, ám azt nem tüntették fel, hogy a kérdéses oldalak ezután kinek az utasítására és hová kerültek.
„Úgy látszik, a kényes iratok kezelését tekintve is kimutatható a folytonosság az állampárt és utódai között. Miközben tegnap a parlament nemzetbiztonsági bizottsága az őszödi kiszivárogtatásról készült titkosszolgálati anyagokról tárgyalt, a NOL.hu valódi bombahírrel rukkolt ki: a Belügyminisztériumban fegyelmi eljárás indult annak kiderítésére, hogyan tűnhetett el a kérdéses vizsgálathoz kapcsolódó 22 dokumentum. Az államtitkokat tartalmazó iratokat az előző kormányzati ciklus idején emelték ki, akarom mondani, lopták el. S amikor ez kiderült, az ügy – akkor még különösebb nehézséget nyilván nem okozó – felderítése valamiért elakadt. Kísért a múlt, a vesztüket érző, nem éppen demokratikus érzületű hatalmak rutinszerű gyakorlata.”– Olvassa el a Magyar Nemzet vezércikkét!
A Magyar Nemzet úgy tudja: arról, hogy a hiányzó leiratok mit tartalmaztak, az AH munkatársainak is csak hézagos ismeretei vannak. A nem talált, szigorúan titkos minősítéssel ellátott dokumentumok közül 13-nak a tartalmát is beazonosították, míg kilenc műveleti irat megállapításairól csak a két összefoglaló jelentésben rögzítettek, illetve a hiányzó iratok iktatószáma és egyéb adatai alapján vannak következtetéseik.
A Magyar Nemzet információi szerint az AH egyelőre nem eltűnt, hanem „nem talált” iratként kezeli a dokumentumokat, amelyekkel kapcsolatban jelenleg azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a Szilvásynak történt bemutatás után máshol irattározták azokat. A hivatal munkatársai folyamatosan kutatják azokat a kormányzati iratok tárolására jogosult intézményeket, amelyekről feltételezhető, hogy a minősített dokumentumok legálisan odakerülhettek. Az AH főigazgatója az eltűnt iratok kapcsán fegyelmi vizsgálatról döntött, amelynek célja, hogy tisztázzák, kell-e büntetőfeljelentést tenniük a történtek miatt.
A Népszabadság közölte: információik szerint a hiányzó iratok olyan részjelentések, feljegyzések és szakértői anyagok, amelyek több nevet és az ügy egyes momentumaival kapcsolatban részletesebben kifejtett következtetést fogalmaztak meg, mint a két végleges jelentés. Forrásaik szerint az, aki a hiányzó iratokat eltüntette, nagy valószínűséggel az azokban megnevezett személyeket akarhatta védeni, vagyis azt szerette volna elérni, hogy bizonyos nevek ne kerüljenek nyilvánosságra az iratok titkosságának feloldása után sem.
A testület ülésén a kiszivárogtatás ügyében folytatott információszerzésről szóló tájékoztatóban szóba került az előző kormányzati ciklusokban jelentős MSZP-s megrendelésekkel elhalmozott In-Kal Security szerepe is. Mint kiderült: akkoriban az NBH is foglalkozott vele, hogy a biztonsági cég szocialista felkérésre szintén a kiszivárogtató után kutatott.
