Kövér László szombaton Nagykanizsán, sajtóbeszélgetésen értékelte így a jelenlegi ciklus parlamenti munkáját, és – mint mondta – ha a választók is így ítélik meg, újra bizalmat adnak a jelenlegi kormánynak. A négy év nem olyan nagy idő, hogy az emberek elfelejtenék, mi történt 2010 előtt.
Akik akkor hatalmon voltak, „pontosan ugyanazt tennék ma is” – fogalmazott a házelnök. Szerinte mostani nyilatkozataikból is kiolvasható, hogy a rezsicsökkentést „visszacsinálják”, a családtámogatási rendszert „romba döntik”, a mezőgazdasági reformnak az ellenkezőjét tennék megint, vagyis „visszajuttatnának bennünket oda, ahonnan 2010-ben elindultunk”.
Kövér elmondta, hogy a Fidesz-kormány 2010-ben „csőd közeli országot” örökölt 500 milliárd forintos hiánnyal, ami nem volt benne a 2010-es költségvetésben, pedig „innen indul minden”. Közlése szerint 2002-ben a Fidesz 320 milliárd forint elkölthető forrást hagyott az MSZP–SZDSZ-kormányra. A házelnök kijelentette: a négy évvel ezelőtti kormányváltás idejére „minden területen az állam működőképessége kérdőjeleződött meg”. A sorozatos cigánygyilkosságok ügyét emelte ki, mint ami „a legborzalmasabb, legbrutálisabb formában világított rá arra, hogy az állam gyakorlatilag nem volt képes megvédeni a legelemibb szinten sem a polgárait”.
Volt SZDSZ-es képviselők felvetéseire utalva beszélt arról, hogy hanyagság, szakmai hozzá nem értés vagy oda nem figyelés következménye volt, hogy a rendvédelmi szervek, a titkosszolgálatok és a rendőrség hosszú ideig nem volt képes „megakadályozni és felderíteni a történteket”. Hozzátette: „ma is kétségeink lehetnek, hogy vajon a teljes igazság napfényre került-e”, netán többről van szó, „olyan cinkos összejátszásról”, ami passzivitásában nyilvánult meg, vagy „tevékenyen is hozzájárultak mindahhoz, ami történt”. Kövér azt mondta: „ennél mélyebbre egy állam már nem juthat”.
Az őszödi beszéd kiszivárogtatása kapcsán, megfogalmazása szerint „a szappanopera újabb fejezete után” érdemes elgondolkodni azon, kik voltak, „akik az előző kormányban a működésképtelenség határára juttatták az országot”.
Az elmúlt négy év tevékenységét megfeszített munkaként értékelte, amiben az embereknek is részük volt, s ennek eredménye, hogy sikerült ismét növekedési pályára állítani a gazdaságot. A törvényhozási munka nagyját elvégezték, az elmúlt négy évet jellemző „rohamtempóban” több mint 800 törvényt fogadtak el, ez még akkor is jelentős szám, ha „leszámítjuk belőle a mintegy 150 nemzetközi szerződést” – mondta. Csak a legjelentősebbeket említve sorolta a büntető törvénykönyv, a polgári törvénykönyv és a munka törvénykönyve mellett az alaptörvényt, valamint az arra épülő sarkalatos törvényeket.
Az MTI kérdésére, hogy milyen feladatai lesznek az április 6. után felálló új Országgyűlésnek, Kövér kifejtette: egyszerűen szólva „csak menedzselni kell az ügyeket a normális kerékvágásban”, azzal együtt, hogy különböző törvényeken akad még igazítanivaló, „mert az élet újabb kihívásaira reagálnia kell a kormányzatnak”.
Két területet emelt ki, az államigazgatást és az oktatási rendszert, ahol „még lesz teendő a következő négy évben”, de a végre újra növekedési pályára állított mezőgazdaságban is szükség van „új ötletekre és segítségre”.
A családi gazdálkodókat, a kis- és közepes vállalkozásokat kell segíteni abban, hogy az európai uniós források mellett a saját lábukra tudjanak állni és piacot találjanak. Ehhez a kormányzat segítsége kell, azt „leegyszerűsítve szövetkezésnek nevezhetnénk” a legproblémásabb értékesítés és feldolgozás területén, hogy a magyar mezőgazdaság valóban versenyképes legyen.
