Pálinkás József A PISA-eredmények a felsőoktatás és a kutatás igényeinek tükrében című konferencia köszöntőjében kiemelte: kritikai érzékkel kell elemezni a tanulók szövegértési, matematikai és természettudományos feladatok megoldásánál legutóbb, 2012-ben mutatott, a három évvel korábbi felméréssel összevetve romló PISA-eredményeit. Mivel ezeknek a tanulói teljesítményeknek kulturális és társadalompolitikai jelentőségük van, le kell vonni a következtetéseket – mondta az MTA elnöke. Hozzátette: nem lehet igényeket állítani a diákokkal szemben akkor, ha az elvárások nem az egyébként „sokkoló” PISA-eredményekkel való szembenézésen alapulnak.
Az MTA elnöke rámutatott: a kutatásban, a tudományban és az oktatásban integráló szemléletű tartalomra és módszertanra van szükség, mert a matematikai tudás nem választható el a humán alapoktól, illetve ez fordítva is igaz.
Az információk megszerzésének, valamint a kontextus megteremtésének hiánya mutatkozott meg a legutóbbi, 2012-es felmérésben, a természettudományok eredményeinek romlása mögött pedig a humán műveltség háttérbe szorulása is meghúzódik – jegyezte meg.
Pálinkás József szólt arról, hogy a magyar diákok körében a gyengén teljesítők aránya magasabb, mint a többi, a felmérésben részt vett országban, de a nagyon magas képességszintek tekintetében is sokkal alacsonyabbak a magyar mutatók. Hozzáfűzte: a tehetséges diákokat kihívások elé kell állítani, világos jövőképet kell adni számukra.
Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem tanára közölte: 2012-ben a korábbi felmérésekhez képest a gyengén teljesítő diákok aránya növekedett, a magyar közoktatás teljesítménye összességében romlott, így Magyarország jelenleg a fejlett és a fejletlen országok között helyezkedik el a rangsorban.
Felhívta a figyelmet arra: a szövegértés hiánya akadályozza a diákokat abban, hogy a matematikai szöveges feladatokat megoldják, a digitális szövegértés terén pedig az utolsók között vannak a magyar diákok.
Az egyetemi tanár kitért arra: a matematikai felmérésben egyértelműen az ázsiai országok vezetnek, e téren Európában Észtország és Lengyelország fejlődött látványosan. A vietnamiak „mérföldekre járnak” a magyar diákok előtt matematikában, ez a mutató pedig Kazahsztánban fejlődött a legdinamikusabban – mondta.
Beszélt arról is, hogy Magyarországon 20 százalék a funkcionális analfabéták aránya a diákok között, a nagyon gyengén teljesítők aránya pedig 28 százalékra emelkedett a korábbi 23 százalékról, ugyanakkor növekszik az iskolát korán elhagyók száma. Emlékeztetett arra: az EU 40 százalékot tűzött ki célul a diplomások arányát illetően 2020-ra, de Magyarország csak 30 százalékot vállalt. A felmérésben részt vevő országok közül az utolsó előtti helyen állunk a tekintetben, hogy a tanulók átlagosan mennyi időt töltenek tanulással – tette hozzá Csapó Benő.
Annak a véleményének adott hangot, hogy tehetséges fiatalokat kell a pedagóguspályára vonzani, és ott meg is kell tartani őket, ugyanakkor túl soknak ítélte meg azt a 39 intézményt, ahol pedagógusokat képeznek, mert ez szerinte a minőség rovására megy.
A PISA-vizsgálat a világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet, a párizsi székhelyű OECD nemzetközi tanulói teljesítménymérési programja, amelyet 2000-ben indítottak el, és háromévenként ismételnek meg.
