A választott pártok esetében a Fidesz–KDNP-re a választáson és a kutatás úgynevezett visszatekintő kérdésére kapott válaszok alapján is a rájuk szavazók aránya lényegében megegyezik, az ellenzéki pártok szavazótábora azonban egy-két héttel a választás utáni kutatásban alacsonyabb, mint az április 6-ai listás eredményeik. Ugyanakkor a szavazáson – emlékeik szerint – résztvevők 27 százaléka nem árulja el, melyik pártra szavazott.
A Tárki rendszeres havi közvélemény-kutatása ebben a hónapban a választásokat követő 4-10 napban zajlott, így most nem a szokásos pártpreferencia-kérdéseket vizsgálták, amelyek arra kérdeznek rá, hogy kire szavazna a kérdezett, „ha most vasárnap lenne az országgyűlési választás”. A választásokat követő napokban jóval érdekesebbeknek tartották a visszaemlékezéseket a szavazáson való részvételről és a választott pártról, illetve arról, hogy a választók mennyivel a szavazás előtt döntik el, kire voksolnak.
Az április 6-ai parlamenti választáson a részvételi arány 62 százalék volt, ehhez képest pár nappal ezután a kutatásban adott válaszuk alapján nagyobb arányban, 73 százaléknyian emlékeznek úgy, hogy elmentek szavazni. A megkérdezettek a teljes népesség körében 31 százaléknyian a Fidesz–KDNP-re, 11 százaléknyian a baloldali listára, 8 százaléknyian a Jobbikra, 2 százaléknyian pedig az LMP-re szavaztak emlékeik szerint.
A Tárki közleménye szerint ha a nem szavazókat figyelmen kívül hagyjuk, azaz csak a választásokon résztvevőkre vonatkoztatjuk az eredményeket, akkor a kormánypártokra szavazók aránya 43 százalék, ami lényegében megegyezik a Fidesz–KDNP listás eredményével, azaz a visszaemlékezések ebben a körben „valóságos” képet mutatnak. Nem így a többi párt esetében, hiszen a választás listás eredményeitől elmaradnak az ellenzéki pártokra leadott szavazatok a visszaemlékezések alapján: a választásokon résztvevők 15 százaléka állítja, hogy a baloldali listára szavazott, 11 százalékuk a Jobbikra és 3 százalékuk az LMP-re, amely mindegyik párt, illetve lista esetében alacsonyabb az április 6-ai eredményeknél. Ennek magyarázata az a 27 százaléknyi válaszmegtagadó lehet, akik az ellenzéki pártokra szavazók közül kerülhetnek ki; ők tehát részt vettek a választáson, de utólag nem árulják el, melyik listára szavaztak – mutatott rá a Tárki.
A közvélemény-kutató szerint ha az eredményeket a válaszmegtagadók kizárásával csak a valamilyen pártot választók körére szűkítjük, akkor a Fidesz–KDNP 60 százalékot, a baloldali lista 21 százalékot, a Jobbik 15 százalékot, az LMP pedig 4 százalékot kapott a választók emléke alapján. Ennek alapján tehát minden párt eredménye kisebb-nagyobb mértékben eltér attól, ami április 6-án a választáson született.
A Tárki közleménye felidézi: ez a torzítás annyiban nem meglepő, hogy hasonló mértékű eltérést tapasztaltak a 2010-es választások után is, amikor a mostanihoz hasonlóan pár nappal a szavazás után visszaemlékezésre építő kutatást készítettek és azt összevetették a választás listás eredményeivel. Mindkét esetben utólag nagyobb a győztesek, azaz a Fidesz–KDNP támogatottsága a hivatalos választási eredményekhez képest, míg az ellenzékbe került pártokra a választók emlékei szerint a valóságosnál kisebb arányban estek szavazatok.
A kutatásból az is kiderült, hogy a szavazáson résztvevők közel fele nem ad hoc döntés alapján választott, hanem állítása szerint korábban is az adott pártnak volt a szimpatizánsa, de további bő egyharmadnyian is több mint egy hónappal a választás előtt már meghozták a döntésüket a 2014-es választások előtt. A Tárki szerint a stabil szavazók aránya nőtt 2010-hez képest, amikor 37 százaléknyian válaszolták a választások utáni kutatás során, hogy mindig is az adott pártra szavaztak, míg 43 százaléknyian legalább egy hónappal a választás előtt már meghozták döntésüket, azaz 2010-ben nagyobb volt a kampány szerepe, hiszen többen döntöttek a választásokat megelőző egy hónapon belül, mint most – írták.
