Balog: Ezért kaptak lehetőséget az egyházak

A kormányzat versenyhelyzetet teremtett az etika és a hittanoktatás között – mondta az emberi erőforrások minisztere.

KG
2014. 04. 15. 20:32
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Balog Zoltán kiemelte: nem az állam alkalmazottainak kell feltétlenül erkölcsöt oktatniuk, ezért adtak lehetőséget erre az egyházaknak, amelyek a múltban is alkalmasak voltak a hit- és erkölcstan oktatására. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország volt 2013. szeptember 1-jéig az egyetlen ország a volt keleti blokk országai közül, ahol nem iktatták a tanrendbe az erkölcstanítást, és addig erkölcstant – fakultatív módon – csak a magyar iskolák tíz százalékában oktattak.

Utalt arra, hogy Franciaországban tilos bármiféle hittant oktatni az iskolákban, ugyanakkor Németországban a hittanoktatásnak nagyon komoly tradíciója van. Hozzátette: a szekularizáció során az állam minden közösséget teremtő erőtől próbálta elvenni a közösségszervező feladatokat.

Bogárdi Szabó István református püspök hangsúlyozta: az erkölcsöt életgyakorlattá kell tenni, amelynek helyszíne a család, és a hittant sem feltétlenül kizárólag az iskolában, hanem a családokban kellene tanítani. Úgy fogalmazott: az állam időközben „betolakodott” a családok életébe, és ma már a szülők is sok problémáról gondolják úgy, hogy azokat az iskolának kell megoldania.

Rámutatott: az állam az utóbbi 70-80 évben sokszor nagyon korai életkorban megkezdte az egyes emberek „kisajátítását”, ami a totális diktatúrákra jellemző. Azt mondta, a jó választása bizonyos élethelyzetekben okozhat hátrányt az egyénnek, viszont az ember akkor jár jól, ha erkölcsös.

Lánczi András filozófus, politikatudós, a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetének vezetője felvetette: vajon állami feladat-e, hogy meghatározzák az erkölcstanoktatás kereteit, amely nem egyszerűen ismereti tárgy, hanem „emberi minőségekkel, példákkal van összekötve”. Megemlítette, hogy a nem családban született gyerekek aránya az elmúlt húsz évben majdnem elérte az ötven százalékot. Az erkölcsi értékeket nem biztos, hogy értik a gyerekek, és ha megértik is, nem biztos, hogy gyakorolják – állapította meg. Szólt arról is, hogy a kisebb közösségekben jobban figyelnek az emberek egymásra, de ma már a kis falvakban sem annyira összetartóak a lakosok, mint korábban.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.