A megbeszélésen a kormányzat részéről Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter és Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár is részt vett – tudatták. Mint írták, a találkozón a vallási szervezet részéről Heisler András, a Mazsihisz elnöke, Tordai Péter, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke és Kardos Péter főrabbi vett részt.
A miniszterelnök parlamenti dolgozószobájában folytatott „őszinte hangú megbeszélésen” a tárgyaló felek áttekintették azokat a kérdéseket, amelyek feszültségeket okoznak a kormány és a magyar zsidó közösség között.
Erkölcsi szempontból és gesztusrendszerének történelmi tartalmát tekintve pontosnak és makulátlannak tartja a német megszállás áldozatainak emlékére a fővárosi Szabadság téren állítandó szobrot Orbán Viktor, aki szerint erkölcsi kötelesség emléket állítani az ártatlan áldozatoknak. A kormányfő hangsúlyozta, a korabeli magyar vezetést felelősség terheli, ugyanakkor az 1944. márciusi német megszállás nélkül nem lett volna deportálás.
A miniszterelnök erről abban – az Origó által nyilvánosságra hozott – keddi levelében írt, amelyet Dávid Katalin Széchenyi-díjas művészettörténésznek, a Magyar Művészeti Akadémia tagjának címzett, a professzor emlékművel foglalkozó feljegyzésére reagálva.
Orbán Viktor teljes levelét ide kattintva érheti el.
A Sorsok Házával kapcsolatban a tárgyaló felek megállapodtak, hogy „közösen egy utolsó kísérletet tesznek egy olyan együttműködési rendszer kialakítására, amelynek segítségével garantálni lehet a történelem hiteles bemutatását, a magyar zsidó közösség szempontjai szerint” – fogalmaztak.
Rámutattak: amennyiben az együttműködés formáiban sikerül megállapodni, akkor a Mazsihisz közgyűlése újratárgyalja korábbi döntését, és a kormányzat tovább dolgozik a gyakorlati megvalósításon; ha a Mazsihisz által fontosnak tartott elvi szempontok sérülnek, akkor – a miniszterelnök válasza szerint – a kormányzat újragondolja a Sorsok Háza megvalósítását.
A megbeszélésen szóba került az „Együttélés Háza” munkacímen jegyzett elképzelés, amely a tervek szerint a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga épületében jönne létre. A Mazsihisz vezetői a találkozón átadták a miniszterelnöknek az ezzel kapcsolatos terveket, majd eszmét cseréltek az elképzelésről, amelyhez a miniszterelnök és a kormányzat jelen lévő képviselői „érzékenyen és nyitottan viszonyultak” – jegyezték meg.
Utaltak arra: a Szabadság téri emlékművel kapcsolatban a Mazsihisz vezetői kifejtették fenntartásaikat és ellenérzéseiket, amire válaszul a miniszterelnök megerősítette, hogy ebben a kérdésben „nincs mozgástere” ahhoz, hogy elmozduljon a korábbi koncepciótól.
A tárgyaló felek rögzítették, hogy ebben a kérdésben továbbra is fennáll a konfliktus a Mazsihisz és a kormányzat között – tudatta a Mazsihisz. Közlésük szerint a megbeszélésen szóba került még számos, a magyar zsidó közösséget érintő kérdés, illetve megállapodtak abban, hogy a közeljövőben folytatják a megbeszéléseket.
