Orbán: Ez erkölcsi természetű kötelesség

A kormányfő hangsúlyozta, a korabeli magyar vezetést felelősség terheli, ugyanakkor a német megszállás nélkül nem lett volna deportálás.

WA
2014. 04. 30. 11:05
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A miniszterelnök erről abban – az Origó által nyilvánosságra hozott – keddi levelében írt, amelyet Dávid Katalin Széchenyi-díjas művészettörténésznek, a Magyar Művészeti Akadémia tagjának címzett, a professzor emlékművel foglalkozó feljegyzésére reagálva. (Orbán Viktor teljes levelét ide kattintva érheti el.)

„Ártatlan áldozatok százezreinek emléket állítani nemcsak helyes dolog, de erkölcsi természetű kötelesség is” – hangsúlyozta négyoldalas írásában Orbán Viktor. A kormányfő közölte, felfogása szerint nem a nácik, hanem a németek szállták meg Magyarországot, a birodalmi sas megjelenítését a szoborkompozícióban nem érzik aggályosnak.

Az angyal szerepeltetéséről kifejtette: az angyal Magyarországgal történő azonosítása gyorsan teret nyert, amit egy olyan kor tünetének tart, amelyben a „politikai-harci értelmezések vonzóbbak, mint a szellemi-lelki természetűek”. A kormányfő az ártatlan áldozatokat látja az angyalban, s nem valamiféle ártatlan államot. A művész angyal melletti döntését értékesnek tartja – írta Orbán Viktor.

Azzal kapcsolatban, hogy hiányosság vagy erény, ha egy műalkotás ilyen széles teret enged a befogadói értelmezésnek, a miniszterelnök megjegyezte: nem tudja, filozófiai vagy művészettörténeti szempontból mi a korrekt válasz, de azt igen, hogy a didaktikus történelmi alkotások rá inkább lehangoló benyomást tesznek.

„Összefoglalva csak azt szerettem volna megírni Önnek, hogy ez a műalkotás erkölcsi szempontból, gesztusrendszerének történelmi tartalmát tekintve pontos és makulátlan” – olvasható a miniszterelnöki levélben.

Orbán Viktor a német megszállás és a magyar felelősség összefüggéseire kitérve kiemelte: a német katonai megszállás, Magyarország német irányítás alá kényszerítése tény, mindazért, ami 1944. március 19. után Magyarországon történt, Németország felelősséget visel. A korabeli magyar politikai és állami vezetés esetében ugyanakkor megáll a kollaborálás vádja és felelőssége – tette hozzá.

Zárásul a miniszterelnök az együttélés kérdéséről azt írta: úgy látja, amit a magyarok megtehettek, megtették. „Bocsánatot kértünk, habár tudjuk, hogy a népirtókkal való kollaborálás bűne megbocsáthatatlan. Jóvátételt adtunk, habár tudjuk, ami történt, jóvátehetetlen” – fogalmazott. Hozzáfűzte, „olyan felelősséget ugyanakkor nem vállalhatunk, amely nem illet bennünket”, ezért azt is ki kell mondani: német megszállás nélkül nincs deportálás, nincsenek vagonok és százezerszám elvesztett életek.

Ezek belátása nélkül – foglalt állást Orbán Viktor – nehezen képzelhető el őszinte és bizalomra épülő együttélés a jövőben.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.