Magyarországon a negyven év feletti korosztályban egyre magasabb a dohányzó nők aránya, és míg a férfiak közül az utóbbi 13 évben egyre többen letették a cigarettát, a nőkről ugyanez nem mondható el. A szakemberek ezt egyebek között a nők szerepének változásával, a munkában vállalt nagyobb terhekkel, az őket érő egyre stresszesebb életmóddal magyarázzák.
A Központi Statisztikai Hivatal halálokokat vizsgáló elemzése szerint a férfinépesség felét, a nők harmadát érinti a nikotinfüggőség. Míg 2000 és 2009 között a jelenlegi és az egykor dohányzó férfiak abszolút száma éves szinten majd nyolc százalékkal zsugorodott és jóval két és fél millió alá csökkent, addig ez az érték nőknél több mint öt százalékkal gyarapodott, és túllépte a 1,8 millió főt.
A nem dohányzó férfiak aránya szinte az összes korcsoportban látványosan megemelkedett, miközben a nők arányszámai egyértelműen kedvezőtlenebbül alakultak: az 55–79 éves korosztályban lényegesen visszaesett a soha nem dohányzók száma a női népességen belül. Míg az ötven feletti férfiak körében nagymértékben csökkent a dohányzók száma, addig a nőknél kizárólag a 30–34 éves korcsoportban látszik csökkenés, ami a gyermekvállalás kitolódásával magyarázható.
2012-ben 21 746-an haltak meg dohányzás miatt, vagyis éves szinten körülbelül minden hatodik halálozás oka a dohányzás. Az általános halandóság csökkenése és a szenvedélybetegség miatt elhunytak abszolút számának enyhe emelkedése miatt a dohányzás következtében elhunytak aránya másfél százalékkal nőtt az összhalálozásban, vagyis a dohányzás lényegesen visszafogja a születéskor várható élettartam emelkedését.
Az ezredfordulón a nőkhöz képest még mintegy négyszer annyi férfi halt meg dohányzás miatt. 2003-tól a férfiak körében mért látványos visszaesés nyomán 2012-re ez a különbség nagyjából megfeleződött. A nemek közötti rés tehát jelentősen csökkent, ami újabb jele a férfi- és női szerep határainak elmosódásának. Míg a szenvedélybetegség szerepe a férfiak halandóságát tekintve mérséklődött, addig a nőknél jelentősen felértékelődött.
A férfiak körében a dohányzás okozta halálozások tekintetében a legnagyobb visszaesést a 35–44 évesek körében mérték, itt ez az érték több mint felére esett vissza 2000 és 2012 között. Legkisebb mértékben az 55–64 éves generációnál mérséklődött a nikotinfüggőség okozta többlethalálozás. Ugyanebben az időszakban a nőknél csak a 35–44 és a 45–54 éves korosztályban mérséklődött a káros szenvedély okozta többlethalálozások száma, míg az idősebb nemzedékek (55–84 év) értékei lényegesen romlottak.
2000 és 2012 között a férfiaknál a dohányzásnak tulajdonítható többlethalandóság csökkenése is hozzájárult a halandóság általános visszaeséséhez, és ebben mindegyik generáció szerepet játszott, legnagyobb mértékben a legfiatalabbak és a 45–54 év közöttiek. A nők esetében azonban sajnos ellenkező a tendencia: az 54 évesnél idősebb nemzedékeknél másfélszeresére nőtt a mutató. A Központi Statisztikai Hivatal következtetése szerint a szenvedélybetegség számottevően lassította a nők általános mortalitásának javulását.
A teljes cikket a Magyar Nemzet keddi számában olvashatják.
