A tárcavezető Magyarország európai uniós tagságának elmúlt tíz évét értékelve kifejtette: Magyarország egyike azoknak az országoknak, sőt talán az egyetlen olyan közép-európai ország, amelyik az első években nem sokat nyert a tagsággal, de tévedés lenne azt hinni, hogy ez az EU miatt lett volna így. A tagság első hat évének mérlege drámaian rossz, és ezért a magyar közvélemény egy része még ma is úgy ítéli meg, hogy nem élünk jobban, mint tíz éve – mutatott rá. Hozzátette: ez így is van, mert „az első hat évet lényegében elvesztegettük”.
Azzal kapcsolatban, hogy a kormány gazdaságpolitikája vitákat váltott ki az unióban, Martonyi János közölte: ennek oka az volt, hogy komoly érdekeket sértett, de az azt megelőző gazdaságpolitika nem lett volna folytatható. Magyarország 2004 óta, vagyis rögtön a csatlakozásától kezdve túlzottdeficit-eljárás alatt állt, és ehhez rendkívül jelentős fizetésimérleg-hiány társult – idézte fel. Úgy látja, ebből „a lefelé menő spirálból” mindenféleképpen ki kellett hozni az országot, és azok az eszközök, amelyeket alkalmaztak, döntően helyesnek bizonyultak; ma már senki sem vitatja, hogy „adott esetben a gazdasági élet kiemelkedő, helyenként monopol helyzetben lévő szereplőit lehet különleges terhekkel, adókkal sújtani”, és ez sikeresebb lehet, mint ha a lakosságra, a bérből és fizetésből élőkre raknának minden terhet. Ezzel ugyanis visszafognák a fogyasztást, ami tovább gyengíti a növekedést – magyarázta.
A külügyminiszter szerint a gazdasági viták valószínűleg folytatódnak, hiszen „nincsenek kőbe vésett igazságok”, a gazdaságpolitikát mindig az adott helyzethez kell igazítani, és minden gazdaságpolitikát az eredményei igazolnak.
Arról is beszélt, hogy „nincs abban semmi megdöbbentő”, ha az Európai Parlamentben a különböző pártok különböző álláspontokat képviselnek az európai párthovatartozás alapján. Ugyanakkor „a magyar ellenzék ezen a téren túllépett egy bizonyos határt, abban a pillanatban, amikor ez gyalázkodásba, sértegetésbe, sommás, valótlan, igaztalan megállapításokba csap át, akkor baj van” – fogalmazott.
A tárcavezető kiemelte: fontos, hogy a magyarok is minél nagyobb számban vegyenek részt az EP-választáson, hogy érzékeltessék: „bele akarunk a dolgokba szólni”. A magyar nemzethez tartozók Közép-Európában a magasabb részvétellel növelhetik az EP-ben jelen lévő magyar képviselők számát, és „másoknak nincs megadva ez a lehetőség” – mondta. Hozzáfűzte: ezért „a részvétel nekünk, magyaroknak még fontosabb, mint a többieknek”.
Martonyi János kitért arra: az Európai Unió az elmúlt években egyre inkább kísérletet tett arra, hogy a világpolitika fontos szereplőjeként jelenjen meg. A világgazdaságban elfoglalt meghatározó pozíciója sosem volt kétséges, az EU a világ legnagyobb gazdasága, a világkereskedelem első számú tényezője – mondta. Úgy vélte, a világpolitikában azonban sokkal nehezebb kiépíteni egy olyan kül- és biztonságpolitikát, amely által megjelenhet meghatározó szereplőként. Bizonyos területeken meg tud jelenni az unió, és egyre nagyobb a súlya, más területeken viszont megvannak a belső érdekellentétei – tette hozzá.
