A lap pénteki cikke szerint az egykori testnevelési főiskola bázisán létrehozandó új univerzitás megalakítására 26 milliárd forintot költenének. A Népszabadság úgy értesült, hogy az új intézmény létrehozását a kormányfő sürgeti, szervezése már a nyáron megkezdődhet, és szeptember elsején akár már az első tanévnyitót is megtarthatják.
A Magyar Testnevelési Egyetem azonban csak akkor működtethető egyetemként a tervezett szerkezeti struktúrában, ha az egyetemek számára előírt feltételek alól speciális mentesítést kap, amire volt már példa, hasonló eljárással kaphatott egyetemi rangot annak idején az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem is – olvasható a cikkben.
Ismertetik továbbá: a tervezet szerint erős állami kontroll alá vonnák az egyetemeket a kancellári rendszer és a fenntartói testület bevezetésével. A most még csak formálódó koncepció szerint ugyan továbbra is a rektor lenne az egyetemek oktatásért, kutatásért felelős első számú vezetője, de a pénzügyek, a gazdálkodás terhét levennék a válláról, ez a kancellárok felelőssége lesz. A változással a vállalati rendszerekhez hasonló vezetési szerkezet jönne létre a felsőoktatásban. A rektorválasztás joga visszakerülne a szenátusokhoz.
Az évente olykor akár több tízmilliárdos összeggel gazdálkodó felsőoktatási intézmények a kancellárok mellé még egyfajta felügyelőbizottságként fenntartói testületeket is kapnának. Ezek szerepe az utólagos ellenőrzés, a gazdálkodási folyamatok követése, például az éves költségvetés, intézményfejlesztési terv véleményezése, azaz az egyetem működtetésében az állami kontroll gyakorlása, s tagjai az érintett tárcák kormánytisztviselői lennének.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) sajtóosztályán a Népszabadságnak elmondták: valóban zajlik már a közigazgatási egyeztetés a kancellária bevezetésével kapcsolatos jogszabályjavaslatról. Hozzátették, vannak még nyitott kérdések, a részletekről később, a megfelelő pillanatban kívánják tájékoztatni a sajtót.
Weltner János, a Semmelweis Egyetem közalkalmazotti tanácsának elnöke aggályosnak tartja a kancelláriarendszerről szóló javaslatot, mert az általa korábban ismert tervezet szerint nincs hozzárendelve az érdekegyeztetés.
