Több mint 13 ezer, 18–60 év közötti magyar munkavállaló adatait tartalmazza a Semmelweis Egyetem Magatartás-tudományi Intézetének munkahelyi stresszfelmérése. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal támogatásával megvalósuló, tavaly májusban kezdett adatgyűjtés célja a munkahelyi pszichoszociális kockázati tényezők országos és ágazati vizsgálata volt. A felmérést online felületen végezték: egy Dániában kidolgozott speciális kérdőív magyar verziójának segítségével 100-as skálán értékelték a különböző munkahelyi stressztényezőket.
Az országos felmérés eredménye szerint a magyar munkavállalók számára a gyors munkatempó elvárása okozza a legmagasabb stresszterhelést, és csak a második legnagyobb stresszfaktor a jelentős mennyiségi elvárás. Komoly problémát okoz az is, ha a munkavállalóval igazságtalanok, illetve nem adják meg neki a kellő tiszteletet. A stresszfelmérésben részt vevők mintegy 40 százaléka számolt be arról, hogy munkahelyén „szekálástól” szenved. Ez a segédmunkások, szakdolgozók és irodai, ügyviteli dolgozók, illetve a nők körében figyelhető meg legtöbbször. A nők gyakrabban számoltak be szexuális zaklatásról és fizikai erőszakról is, az erőszakkal való fenyegetés pedig a férfiak körében volt gyakoribb. A szexuális zaklatás a szálláshely-szolgáltatási, vendéglátó-ágazatban és az idegenforgalom területén fordult elő kimagaslóan nagy arányban, minden ötödik megkérdezett szenvedett már el ilyet. Az erőszakkal való fenyegetés a védelem területén és a személyszállításban, illetve az egészségügyben, szociális ellátásban dolgozókkal fordult elő leginkább, utóbbiak hét százaléka ráadásul már ténylegesen is áldozatul esett fizikai erőszaknak. Őket az országos átlagnál jóval nagyobb mértékben veszélyezteti a munkakörrel járó érzelmi megterhelés is, csakúgy, mint az oktatás szereplőit.
Összességében a magyar nők nagyobb stresszről számolnak be, mint a férfiak, a kiégés, az alvászavarok, a munka és a család közötti konfliktus is nagyobb arányban fordul elő a nők körében, és a munkahelyükkel is ők az elégedetlenebbek. A magasabb iskolai végzettség, valamint a szakképzettség is egyfajta védőfaktor a stresszel szemben, hiszen a diplomával, illetve a szakközépiskolai érettségivel rendelkezők számoltak be a legkisebb, míg a nyolc általánost vagy annál kevesebb osztályt végzettek a legnagyobb stresszről. Ezen belül is a diplomás felső vezetők érték el a legalacsonyabb stressz-szintet, míg a segéd- és betanított munkások a legmagasabbat. Jelentős stresszterhelésről számoltak be még az irodai, ügyviteli dolgozók és a nem diplomás vezetők is.
A teljes cikket a Magyar Nemzet szerdai számában olvashatja.
