Míg az ezredforduló évében Magyarországon több mint 135 500-an vesztették életüket, addig 2011 óta 130 000-re csökkent az elhunytak száma. Legutóbb csaknem negyven éve mértek hasonlóan kedvező adatot. A mortalitás csökkenése évről évre gyorsabb: 2001 és 2005 között mindössze fél évvel emelkedett a születéskor várható élettartam, az ezt követő hét évben azonban már 2,2 éves javulást mértek. Egy 2012-ben világra jött újszülött 3,7 évvel remélhet hosszabb életet, mint 2000-ben született társa. Magyarország történetében még soha nem volt ilyen magas, 75 év a születéskor várható élettartam – ez a legfontosabb megállapítása a KSH legfrissebb, halálozásokat és halálokokat vizsgáló tanulmányának. A halandósági viszonyok minden korosztályban látványosan javultak, a csecsemőhalálozás körülbelül a felére esett vissza, a 40–59 évesek kritikus halandósága lényegesen mérséklődött, a keringési rendszer okozta halálozások száma meredeken csökkent. Az elemzés ugyanakkor rámutat: hazánk az 1993-as mélypontról történő felkapaszkodás éveiben jár, és mortalitási viszonyait tekintve továbbra is a legrosszabb helyzetű nemzetek közé tartozik Európában.
Magyarországon évtizedek óta minden évben több férfi vesztette életét, mint nő. Hosszú idő után 2010 volt az első olyan év, amikor fordult a kocka, azóta a női elhunytak száma meghaladja a férfiakét. Ennek oka azonban elsősorban az, hogy az idősek között jóval több a nő.
2000 és 2012 között a férfiak százezer főre jutó standard halálozási aránya több mint ötödével, a nőké 17,1 százalékkal mérséklődött, így 2012-re a magyar férfiak születéskor várható élettartama 71,5 évre emelkedett, a nőké 78,4-re. A nemek közötti különbségek csökkennek: 2000 és 2012 között a születéskor várható női többletévek 8,5-ről 7 évre estek vissza. Ennek ellenére a férfiak mortalitása még így is körülbelül másfélszer magasabb, mint a nőké.
A fiatalabb korosztályokban azonban még mindig nagy a különbség. 2012-ben a férfi elhunytak több mint ötöde vesztette életét 40 és 59 éves kor között, ezzel szemben a nőknél csak minden tizedik elhunyt tartozott ehhez a korcsoporthoz. Nagy a különbség a 60–79 évesek korcsoportjában is: míg minden második férfi meghalt, aki ehhez a korosztályhoz tartozott, addig a nőknél csupán 40 százalék ez az arány. A nők felét 80 év fölött érte a halál, ez csak a férfiak negyedéről mondható el.
