Míg az ezredforduló évében Magyarországon több mint 135 500-an vesztették életüket, addig 2011 óta 130 000-re csökkent az elhunytak száma. Legutóbb csaknem negyven éve mértek hasonlóan kedvező adatot. A mortalitás csökkenése évről évre gyorsabb: 2001 és 2005 között mindössze fél évvel emelkedett a születéskor várható élettartam, az ezt követő hét évben azonban már 2,2 éves javulást mértek. Egy 2012-ben világra jött újszülött 3,7 évvel remélhet hosszabb életet, mint 2000-ben született társa. Magyarország történetében még soha nem volt ilyen magas, 75 év a születéskor várható élettartam – ez a legfontosabb megállapítása a KSH legfrissebb, halálozásokat és halálokokat vizsgáló tanulmányának. A halandósági viszonyok minden korosztályban látványosan javultak, a csecsemőhalálozás körülbelül a felére esett vissza, a 40–59 évesek kritikus halandósága lényegesen mérséklődött, a keringési rendszer okozta halálozások száma meredeken csökkent. Az elemzés ugyanakkor rámutat: hazánk az 1993-as mélypontról történő felkapaszkodás éveiben jár, és mortalitási viszonyait tekintve továbbra is a legrosszabb helyzetű nemzetek közé tartozik Európában.
Magyarországon évtizedek óta minden évben több férfi vesztette életét, mint nő. Hosszú idő után 2010 volt az első olyan év, amikor fordult a kocka, azóta a női elhunytak száma meghaladja a férfiakét. Ennek oka azonban elsősorban az, hogy az idősek között jóval több a nő.
2000 és 2012 között a férfiak százezer főre jutó standard halálozási aránya több mint ötödével, a nőké 17,1 százalékkal mérséklődött, így 2012-re a magyar férfiak születéskor várható élettartama 71,5 évre emelkedett, a nőké 78,4-re. A nemek közötti különbségek csökkennek: 2000 és 2012 között a születéskor várható női többletévek 8,5-ről 7 évre estek vissza. Ennek ellenére a férfiak mortalitása még így is körülbelül másfélszer magasabb, mint a nőké.
A fiatalabb korosztályokban azonban még mindig nagy a különbség. 2012-ben a férfi elhunytak több mint ötöde vesztette életét 40 és 59 éves kor között, ezzel szemben a nőknél csak minden tizedik elhunyt tartozott ehhez a korcsoporthoz. Nagy a különbség a 60–79 évesek korcsoportjában is: míg minden második férfi meghalt, aki ehhez a korosztályhoz tartozott, addig a nőknél csupán 40 százalék ez az arány. A nők felét 80 év fölött érte a halál, ez csak a férfiak negyedéről mondható el.
A nemzetközi összehasonlításból ugyanakkor kiderül, hogy hazánkban a 40–59 évesek halandósági viszonyai továbbra is kritikusak, a halandóság javításának legnagyobb tartalékai továbbra is a középkorú népességben vannak. A magyar férfiak 40 éves korban várható élettartama számít Kelet-Közép-Európában a legalacsonyabbnak (32,6 év). Jó hír azonban, hogy 2005 óta a régióban Szlovénia után Magyarországon emelkedett a legnagyobb mértékben ez az érték. 2011-ben egy 40 éves magyar férfira több mint hét évvel rövidebb élet várt, mint osztrák társára, a nőknél csaknem öt év volt a különbség.
Az ezer élve szülöttre jutó csecsemőhalálozás aránya 13 év alatt majdnem a felére esett vissza, és 5 ezrelék alá csökkent. Mérséklődött a halandóság az 1–14 éves korosztályban is, több mint 40 százalékkal. A gyermekhalálozások túlnyomó többségét az erőszakos és a daganatos halálokok adták. Ebben a korcsoportban is magasabb a fiúk mortalitása a lányokénál, és az erőszakos halálokoknak is gyakrabban kitettek az erősebbik nem tagjai.
További részleteket a Magyar Nemzet szerdai számában talál.
