A kommunizmus egy áldozatának neve sem merül feledésbe

Német–magyar kezdeményezésre európai léptékben készülhet nyilvántartás a kommunista diktatúra áldozatairól.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum vezetője közölte, a néhai Stasi-börtön helyén működő emlékhely, a Gedenkstätte Berlin-Hohenschönhausen és a Terror Háza Múzeumot is működtető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány Adjunk nevet az áldozatoknak! néven kötött megállapodást.

Schmidt az együttműködésről szólva elmondta, a kezdeményezés kezdeteként a kommunizmus minden magyarországi és németországi üldözöttjének és áldozatának nevét regisztrálják egy adatbankban, munkájukhoz pedig később más európai államok is csatlakozhatnak.

A múzeum vezetője szerint a szembenézéshez először is számba kell venni a veszteségeket, nevet kell adni azoknak a névtelen százezreknek és millióknak, akiket a térségre kényszerített kommunista diktatúra közel fél évszázados története alatt nemcsak életüktől, de létezésük emlékétől is megfosztottak, és akik közül oly sokan még mindig névtelenek. Schmidt szerint mindez a kommunizmus áldozatainak lehető legteljesebb körű feltárására vonatkozó erőfeszítést jelenti.

Joachim Gauck, aki a Nagy Imre mártírhalált halt miniszterelnök újratemetésének huszonötödik évfordulója alkalmából rendezett budapesti megemlékezéseken vett részt, a Terror Háza Múzeumban Áder János magyar köztársasági elnökkel együtt erősítette meg, hogy a két ország együttműködik a kommunizmus áldozatainak számbavételében. Utalt arra, hogy a megállapodás bejelentése fontos része budapesti látogatásának.

A német államfő nyilatkozatában a demokrácia védelmében állandó éberségre intett, és hangsúlyozta a terror minden formája elleni fellépés szükségességét.

Gauck sikert kívánt a megállapodásban foglaltak megvalósításához. Emlékeztetett arra, hogy korábban a nemzetiszocialista bűnök feltárásáért hasonló adatbázisokat hoztak létre. Felhívta a figyelmet arra, hogy a túlélők iránt is erkölcsi kötelezettség a történelem sötét fejezeteinek feltárása.

Áder köszönetet mondott Joachim Gaucknak azért, hogy a tavaly márciusi berlini látogatásán megfogalmazott szándék után létrejött a megállapodás egy adatbank létesítéséről, amelyben a kommunizmus minden magyarországi és németországi üldözöttjének és áldozatának nevét regisztrálják.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint negyed évszázada Nagy Imre újratemetése egy olyan szimbolikus esemény volt, ami rövid idő alatt elsöpört egy negyven éven át tartó önkényuralmi rendszert. A kisebbik kormánypárt kiemelte: a szabadság korlátozása és a félelem még a látszólagos jólét mellett is „megérlelte a magyarok szívében” azt az elhatározást, hogy saját kezükbe vegyék sorsuk irányítását.

Mint írták, az ’56-os forradalom és szabadságharc eszméihez való visszatérés, az elkövetett hibákkal való szembenézés vezetett el ahhoz, hogy az itt állomásozó szovjet hadsereg elhagyta Magyarországot, és lehetővé vált a szabad, többpárti választások kiírása, a demokrácia megalapozása. Az emlékezés a hősök előtti főhajtáson túl ma is azt az üzenetet hordozza, hogy szabadságunk, függetlenségünk, nemzetünk egységének megőrzése legfontosabb kincsünk, amit őriznünk kell – zárul a KDNP közleménye.

Huszonöt évvel ezelőtt a közös reményről szólt 1989. június 16., ez a remény „a kommunista blokk börtönébe kényszerített” népeknek a szabadság lehetőségét, a diktatúra végét jelentette – mondta Áder János köztársasági elnök a Rákoskeresztúri új köztemetőben tartott megemlékezésen még hétfő délelőtt.

Katonai tiszteletadással tartottak koszorúzási ünnepséget Nagy Imre szobránál Budapesten, a Vértanúk terén. A további hétfői programokról itt tájékozódhat.

„A szívek forradalma volt” címmel jelent meg interjú Orbán Viktorral a Bild című német lap június 16-ai számában Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének 25. évfordulója alkalmából. A miniszterelnök a legnagyobb példányszámú német lapnak nyilatkozva kiemelte, hogy Magyarországon tartott a leghosszabb ideig a harc a kommunisták ellen, és ennek a harcnak a végét a 2011-es alaptörvény jelentette.

„Huszonöt év eltelt? Nyugodtan letagadhatnánk belőle tízet, az országon nem látszik negyed évszázadnyi változás. Előbbre kellene tartanunk. Gyökeres, totális változáson kellett volna átmennünk. Eltérített élettörténeteinkből viszont megtanulhattuk: a fejlődés vonala sosem lineáris, az út tekervényes, a vargabetűk kiszámíthatatlanok, és itt most nem a nemzetgazdasági miniszterre céloztunk.” Olvassa el a Magyar Nemzet vezércikkét!

Nagy Imre 1989. június 16-i újratemetéséről szóló cikkeinket itt olvashatják.