A közgyűlés tagjai és a megjelentek az ülés kezdetén egyperces néma felállással adóztak Grosics Gyula, az Aranycsapat legendás kapusa emléke előtt.
A 3-as metrót érintő előterjesztésben a metróvonal rekonstrukciójának és északi meghosszabbításának előkészítésére vonatkozó fejlesztési megállapodás megkötésére tettek javaslatot, amelynek indoka a feladathoz kapcsolódó 1,2 milliárd forintos önkormányzati költségvetési forrás rendelkezésre bocsátása. Az összköltség idei évi előirányzata 361 millió forint.
A javaslat szerint – melyet 29 igen és 1 tartózkodó szavazat mellett fogadták el – ha a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) július 8-ig nem köti meg a tervezői szerződést, úgy az uniós támogatási szerződésben biztosított, jelenleg a fejlesztésre rendelkezésre álló 635 millió forintos uniós támogatás is elvész.
Az előterjesztés szerint a 3-as metróvonal felújítása halaszthatatlanná vált, a vonal megújítása a működési és az utasbiztonság „magas kockázatú veszélyeztetettsége” miatt sem halasztható, a 2014–2020 közötti költségvetési ciklusban meg kell kezdeni.
A metróvonalon munkanapokon körülbelül 520-540 ezer utas közlekedik, több mint a teljes országos vasúti hálózaton. A rendszer több mint három és fél évtizedes folyamatos működése alatt erősen elhasználódott, ez alatt semmilyen jelentősebb felújítást nem végeztek, egyre gyakoribbak az előre nem látható műszaki meghibásodások.
Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője a javaslat kapcsán kényszerpályáról és kapkodásról beszélt. Ugyanakkor kijelentette, a város érdeke, hogy mihamarabb meginduljon a 3-as metró felújítása. Somfai Ágnes (független) szerint az előterjesztés jól mutatja, hogy milyen hányattatott sorsú a 3-as metró. Molnár Gyula (MSZP) arról beszélt, ne gondolja senki, hogy a javaslat elfogadásával a 3-as metró rendben is lenne.
Tarlós István főpolgármester azt mondta, már 2010 előtt „gyalázatos” állapotban volt a 3-as metró, és ehhez képest az „égvilágon semmit sem csináltak” az akkori városvezetők. Wintermantel Zsolt (Fidesz) azt mondta, a szocialisták nem foglalkoztak a 3-as metróval, ehhez képest most aggodalmaskodnak.
A Fővárosi Közgyűlés hétfői ülésén elfogadta a városligeti építési szabályzatot. A szabályzat egyik alapját képezte a Liget Budapest projekt, amely a képzőművészet, az építészet, a néprajz, a zene és a fotográfia múzeumainak elhelyezését tervezi a Városligetben, már ma is ott működő múzeumok és egyéb közintézmények mellé, a közpark teljes rehabilitációjával együtt. A testület 18 igen szavazattal, 13 nem ellenében fogadta el az előterjesztést.
Az előterjesztés szerint a városligeti építési szabályzat tartalmát a kormány által meghatározott program, illetve annak alapján a részleteiben kidolgozott Liget Budapest fejlesztési program határozta meg. A Liget Budapest projekt Európa jelenleg legnagyobb múzeumfejlesztési beruházásának a tervét tartalmazza. Célja a Városliget zöldterületének teljes megújítása és benne öt új múzeumi épület elhelyezése más kapcsolódó programelemekkel együtt.
A közgyűlés módosította a távhőrendeletet, e szerint a Budapest területén működő távhőszolgáltatók a hőellátási módtól függetlenül kötelesek megfizetni a Főtáv Zrt.-nek az általános hődíjtarifát. A javaslatban ismertették, hogy a távhőszolgáltatás hőátalakítással és hőátalakítás nélkül valósulhat meg, a két tarifa azonban eltér egymástól. A hőátalakítás nélküli szolgáltatásra a teljesítményalapú tarifa vonatkozik, aminek az alapdíja és hődíja jelentősen olcsóbb, mint a hőátalakítással megvalósulóé.
Az eddigi szabályozás lehetővé tette, hogy felhasználói üzemeltetésű hőközpont létesítését követően „tömegesen térjenek át” a teljesítményalapú tarifára, aminek az lenne a következménye, hogy a távhőszolgáltatók hődíjárbevétele jelentős mértékben csökkenne.
Eddig az olcsóbb, teljesítményalapú tarifát kevesen vették igénybe. Néhány gazdasági társaság piacszerzési céllal, a hődíjban rejlő különbséget kihasználva igyekszik rávenni a közös képviseleteket a saját üzemeltetésű hőközpont létesítésére. A díjkülönbséget semmi nem indokolja, mivel az adott hőmérséklet eléréséhez ugyanannyi gázt kell elégetni. A Főtávnak közel 5 milliárd forinttal csökkenne a hődíjárbevétele, ha minden lakossági fogyasztó tarifát váltana, intézmények esetén pedig további 785 millió forint bevételkiesés keletkezne – olvasható a javaslatban, melyet 24 igen és 7 ellenzéki tartózkodás mellett fogadtak el.
Egyhangúlag támogatta Bucsek Gábor rendőr dandártábornok kinevezését budapesti rendőrfőkapitánnyá hétfői ülésén a Fővárosi Közgyűlés. Papp Károly országos rendőrkapitány az ülésen emlékeztetett: Pintér Sándor belügyminiszter június 30-ai hatállyal mentette fel beosztásából Budapest rendőrfőkapitányát, Tóth Tamás rendőr dandártábornokot és július 1-jei hatállyal Bucsek Gábort, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatóját bízta meg a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetésével.
Tóth Tamás 2014. július 1-jétől a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának stratégiai és koordinációs helyetteseként folytatja pályafutását. Bucsek Gábor a közgyűlésben egyebek mellett hangsúlyozta: a minél magasabb szintű közbiztonság garantálása a célja.
