A felsőoktatás területén az Országgyűlés honlapján közzétett 38 oldalas javaslat szerint lehetőség nyílik a teljes idejű képzés duális képzésként történő megszervezésére. Ezt a képzést a teljes idejű képzések egyik formájaként határoznák meg a jövőben. A műszaki, informatika, agrár, természettudomány vagy gazdaságtudomány képzési területen indított szakokon a gyakorlati képzés a Duális Képzési Tanács által meghatározott keretek között, minősített szervezetnél folyna.
A módosítás rögzíti a szeptembertől bevezetendő kancellári rendszer részleteit, így ilyen megbízást az kaphatna, aki felsőoktatási intézményben, gazdasági társaságban, központi vagy területi közigazgatásban három éves vezetői gyakorlattal és felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
A kormány a felsőoktatási törvény módosítását kezdeményezi, a változtatással lehetővé válik szeptembertől a kancellári rendszer bevezetése a felsőoktatási intézményekben – közölte Balog Zoltán. Az emberi erőforrások minisztere hétfői budapesti sajtótájékoztatóján rámutatott: biztosítani kell, hogy a több tízmilliárdos költségvetéssel bíró és több ezer dolgozót foglalkoztató intézmények valóban hatékonyan, megfelelő szakmaiság mellett működhessenek. A tárcavezető hozzátette: az egyes számú felelős a rektor, de a működés területe a kancellárhoz tartozik majd, aki nemcsak szakmai felügyeletet, de munkáltatói jogokat is gyakorol. Az oktatásban dolgozók munkáltatói joga ugyanakkor továbbra is a rektornál marad – jelezte a miniszter.
A felsőoktatási intézményekben ennek megfelelően rektor, rektorhelyettes, főigazgató, dékán, kancellár, gazdasági főigazgató vezetői megbízások lennének adhatók.
A javaslat szerint a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság tagjainak bővítése is szükséges, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egy-egy delegáltjával. A két új delegáló szervezet révén hangsúlyosabban jelennek meg a hallgatói és gazdasági szempontok és 50 százalék alá csökken a kormány által delegáltak aránya – mutattak rá.
A javaslat kimondja a MAB nemzetközi akkreditációjára tekintettel azt is, hogy támogatását a törvényes, megfelelő színvonalú működés érdekében megfelelő mértékben, költségvetési előirányzaton kell biztosítani. A kormány felhatalmazást kapna arra, hogy rendelettel szabályozza a MAB elnöke, tagjai, tisztviselői tiszteletdíját, a MAB létrehozásával, a Felsőoktatás Tervezési Tanács, a Duális Képzési Tanács létrehozásával, működésével összefüggő kérdéseket.
A módosítás kitér a Semmelweis Egyetemből a Testnevelési Egyetem kiválására, amelyet a sportegészségügy és sporttudomány területein jelentkező legfontosabb feladatok közötti kapcsolatok intézményes megerősítésével indokol. Az új, fővárosi székhelyű, állami felsőoktatási intézmény magában foglalja majd az Országos Sportegészségügyi Intézet egyes, nem betegellátást végző egységeit, valamint a sporttudományhoz és sportegészségügyhöz kapcsolódó kutatási tevékenységeket is. Az egyetem speciális képzési szerkezete megkívánja az általános törvényi előírások alóli részbeni eltérést, a módosítás ezt is lehetővé teszi.
Rögzíti továbbá a Pető Intézet állami fenntartásba vételét, kiemelve, hogy a többi állami fenntartású intézménnyel azonos módon biztosítják a főiskola állami ösztöndíjas helyeit, a köznevelési intézménye pedig gyakorlóiskolai státusba kerül, amely nemcsak állami finanszírozást, hanem a felsőoktatási gyakorlóhelyeknek biztosítható speciális többletforrások lehetőségét is biztosítja. Erre az igen speciális körülmények között, magas konduktori létszámmal működő intézetnek mindenképpen szüksége van – rögzítették.
A köznevelési területén a módosítás – a korábbi bejelentésnek megfelelően – rögzíti, hogy a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak számára is biztosított legyen az évi 25 munkanapnak megfelelő pótszabadság.
Létrehoznák továbbá az Integrált Elektronikus Nyomonkövető Rendszert (INYR). Mint az indoklásban kifejtették: a sajátos nevelési igényű (SNI), beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarokkal küzdő gyermekek, tanulók pedagógiai szakszolgálati ellátása során döntő jelentősége van annak, hogy hol, mikor, milyen ellátásban részesült az érintett, a szakemberek milyen megállapításokat tettek. Eddig ezek kezelése esetleges volt, és akár egy iskolaváltáskor is előfordulhatott, hogy az információk elvesztek vagy a szülők, az előző iskola nem közölték az új intézménnyel, szakszolgálatokkal azokat. Ezen problémák kiküszöbölését célozza az INYR, amihez kapcsolódva oktatási azonosítót kapnának azok is, akik köznevelési intézménnyel jogviszonyban nem állnak, de pedagógiai szakszolgálati ellátást igénybe vesznek.
Új szabályként a munkáltató a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatási kérelemnek csak akkor köteles eleget tenni, ha azt a tanítási év első félévének befejezését megelőző hatvan nappal korábban közli az arra jogosult pedagógus, óvodai dajka.
