Navracsics megnevezte államtitkárjelöltjeit

Balatoni Mónikát, Győri Enikőt, Bíró Marcellt, Szijjártó Pétert, Mikola Istvánt és Szabó Lászlót javasolja a kormányfőnek.

Navracsics Tibor a műsor elején megnevezte államtitkárjelöltjeit is, Balatoni Mónikát kulturális diplomáciáért, Győri Enikőt európai ügyekért, Bíró Marcellt közigazgatási, Szijjártó Pétert parlamenti, Mikola Istvánt nemzetközi együttműködésért, Szabó Lászlót pedig külgazdaságért felelős államtitkárnak javasolja majd Orbán Viktor kormányfőnek.

A pénteken megalakult harmadik Orbán-kormány tagja az átalakított külügyi tárca nagy erényeként említette, hogy a kulturális diplomácia és a külgazdaság területét is oda összpontosítja. A politikus elismerően szólt elődjéről, Martonyi Jánosról, akit európai összehasonlításban is kiemelkedő diplomatának nevezett. Kiemelte ugyanakkor, hogy minisztériumában olyan új munkamódszert vár majd el, amely a korábbinál sokkal „sűrűbb kommunikációs hálót” tart fenn a környező országokkal és a világgal. Navracsics Tibor azt mondta, olyan Magyarország-képet akar kialakítani külföldön, amely az országot innovatív, a megújulásra nyitott, fiatalos, de minőségi munkára képes szereplőként láttatja.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy a diplomáciai irányítás átalakulásával a magyar nagyköveteknek könnyebb lesz „rendet tartaniuk” állomáshelyükön, mivel a korábbiakkal ellentétben ott is egy kézben összpontosul a külügyi, a kulturális és a gazdasági kapcsolattartás. Az interjúban szó volt arról is, hogy hamarosan Ulánbátorban, Kuala Lumpurban, Quitóban és Nigériában is nyílhat új magyar nagykövetség.

Navracsics Tibor szerint Magyarországnak kis-közepes államként arra kell törekednie, hogy maga körül egyre növekvő koncentrikus körökben építsen ki szövetségesi kapcsolatokat. Hangsúlyozta továbbá, hogy a keleti nyitás nem jelenthet nyugati zárást, az Európai Unión belül is szükség van olyan szövetségesekre, amelyekkel Magyarország meghatványozhatja erejét. Példaként említette a közigazgatási és igazságügyi minisztersége idején a V4-országok között kialakult szakmai együttműködést, amelyet most a külgazdaság és külügy területén is folytatni kíván. Megjegyezte, Magyarország nyitott az említett együttműködés bővítésére vagy akár kész külön is erősíteni együttműködését Szlovéniával, Horvátországgal, valamint a Balkán országaival.

Elmondta, első külföldi útja Szlovéniába vezet szerdán, utána Horvátországba megy, majd az óramutató járásával ellentétes irányban sorra felkeresi a szomszédos országok külügyminisztereit.

A miniszter aláhúzta, alapvetően át akarja alakítani a külügyi intézetet, ahol a jelenlegi akadémikus jellegű kutatásokat a „legális hírszerzés” válthatja fel. Ez azt jelenti, hogy az intézet dolgozná fel mindazokat a nyilvánosan hozzáférhető külügyi információkat, amelyek Magyarország szempontjából hasznosak lehetnek – fejtette ki.

Navracsics Tibor beszélt arról is, hogy egy új – egyelőre meg nem nevezett – alapítvány létrehozását tervezi, amelynek rendezvényein, konferenciáin nemzetközi tekintélyt kivívott előadók vennének részt. A miniszter megerősítette, vállalná, hogy Magyarország új európai biztosa legyen, ám szerinte a biztosok kinevezésére akár a jövő év elejéig is várni kell.

A miniszter a norvég alap támogatásai körül kirobbant vitáról azt mondta, reményei szerint tárgyalásos úton rendezhető lesz.

Magyarország abban érdekelt, hogy ne az Európai Parlament, hanem a tanács nevezze meg az Európai Bizottság következő elnökét – mondta.