Az államtitkár, akihez a kegyelmi ügyek intézése is tartozik, elmondta: szeretne egy új törvényt a kegyelmezési eljárásról, amellyel „igen szűkszavúan” foglalkozik a büntetőeljárási törvény. Ez a kegyelmi törvény a tényleges életfogytiglan kérdéskörét is mindenki számára megnyugtatóan tudná rendezni – tette hozzá.
Kérdésre válaszolva emlékeztetett rá: a tényleges életfogytiglan az, amikor a bíró úgy dönt, hogy a feltételes szabadság lehetőségéből kizárja az életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltet.
Az nem sérti az emberi jogokat, ha életfogytiglanra ítélnek valakit, és az sem, ha egy ilyen büntetés valóban életfogytig tart. Az a kérdés, miként biztosítják a lehetőséget, hogy időnként felülvizsgálják az életfogytig tartó büntetés indokoltságát. Ez „nem megoldhatatlan”, mondta, jelezve, hogy az őszi parlamenti ülésszakra terjeszti be ezzel kapcsolatos javaslatát a kormány.
Trócsányi László igazságügyi miniszter a kérdéssel kapcsolatban hangsúlyozta: határozott szakmai álláspontja, hogy a tényleges életfogytiglan és a kegyelmezés rendszere összeegyeztethető. Ki lehet alakítani olyan előzetes döntéshozatali mechanizmust, amely biztosítani tudja a reményhez való jogot, és ettől még a tényleges életfogytiglan büntetésnek van társadalmi elrettentő szerepe – mondta.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága május 20-án közzétett elsőfokú ítéletében elmarasztalta Magyarországot a tényleges, vagyis a felülvizsgálat lehetőségét kizáró életfogytiglani szabadságvesztés büntetés miatt.
