A honvédségi raktárbázisok rendszerének racionalizálása már tavaly elindult a Magyar Honvédség (MH) Logisztikai Központjának felállításával. Ezen belül hozták létre 2013-ban a honvédség logisztikai ellátóközpontjából és a veszélyesanyag-ellátó központjából az MH Anyagellátó Raktárbázist. Úgy tudjuk, az átalakítás második szakaszában az ország területén lévő logisztikai raktárrendszer több elemében tárolt technikát és anyagot fokozatosan összevonják, kiselejtezik, az így felszabadult objektumokat pedig kiürítik. A szaktárca megerősítette: a racionalizáció következő lépése a káli és a kalocsai Miskei úti raktárakban tárolt eszközök és anyagok átszállítása Táborfalvára, Pusztavacsra és Nyírtelekre. A káli és a kalocsai leürített raktárakból történő szállítások május 26-tól szeptember 30-ig tartanak majd. Kálon és Kalocsán 113 munkavállalót érint, hogy a raktárak kikerülnek a katonai alkalmazásból. Az alkalmazottak továbbfoglalkoztatásáról a honvédség lehetőségeihez mérten gondoskodik, de ha valaki nem élne az új ajánlattal, akkor kompenzációt, végkielégítést kap.
A kalocsai és káli raktárbezárásokból várható költségmegtakarítás ugyanakkor meghaladhatja a több száz millió forintot, míg a feleslegessé vált ingatlanok egy része térítésmentesen civil vagy önkormányzati használatba kerülhet.
A raktárak kiürítése egyébként már a kormányváltás idején megkezdődött, 2013 végéig hat honvédségi úgynevezett inkurrencia-tároló raktárt szabadítottak meg a hadrendből kivont eszközöktől és szakanyagoktól. Az eszközöket, anyagokat elszállították a hajdúsámsoni lőszerraktárból, az Esztergom-kertvárosi kiképzési anyagraktárból, a nyíregyházi katonai raktárból, az isaszegi raktárbázisból, a mezőfalvai raktárból és a kalocsai Foktői úti raktárból. 2010 és 2013 között a honvédségi inkurrens készletek értékesítéséből nettó 1,2 milliárd forint bevétele keletkezett az államnak. A raktározás racionalizálásával további költségmegtakarítások is jelentkeznek, például olcsóbb lesz az őrzés-védelem, illetőleg a fenntartás is.
