A Hír Televízió még július elején fordult az Ökotárshoz, és a közérdekből nyilvános támogatások átláthatóságáról, valamint az információszabadságról szóló törvény alapján azt kérte, az alapítvány adja ki a 2004–2009-es, illetve a 2009–2014-es pályázaton induló, ám támogatást nem szerző szervezetek nevét, pályázataik címét és témakörét, valamint hogy mekkora összeget igényeltek. Továbbá a nyertesek pályázatait, azok mellékleteit, a támogatási szerződéseket, beszámolókat, értékelési és bírálóbizottsági jegyzőkönyveket, a projekt ellenőrzésével kapcsolatos dokumentumokat és a kedvezményezettel a projekt lebonyolítása kapcsán folytatott levelezéseket.
Azonban Móra Veronika, az Ökotárs igazgatója válaszlevelében azt állította: a kért adatoknak nem az alapítvány, hanem a brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda az adatkezelője. Szerinte egyébként a nem támogatott pályázatokkal összefüggő adatok kiadására amúgy sincs jogi lehetőségük, mivel azoknál nem történt kifizetés.
Nem ez az első eset, hogy az Ökotárs titkolózik. A norvég pénzek kapcsán vizsgálódó Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak (Kehi) sem adták át a bekért iratok többségét, ezért információink szerint a Kehi
– az adatszolgáltatási kötelezettség megszegése miatt – hamarosan kezdeményezheti az adóhatóságnál az alapítvány adószámának felfüggesztését. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007-es törvény egyértelműen kimondja: a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott programokkal, pályázatokkal és a pályázati döntésekkel összefüggésben kezelt adatok közérdekből nyilvánosak. Márpedig ennek alapján a kért iratokat nemcsak a Kehi, hanem bárki más is megismerheti. Ráadásul Péterfalvi Attila egy júniusi állásfoglalásában ugyancsak leszögezte: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján közfeladatot ellátó szervnek minősül a norvég pályázati program lebonyolításáért felelős konzorcium. A hatóság elnöke hozzátette: az ilyen közfeladatot ellátó szervek pályázatait elbíráló személyek neve szintén közérdekből nyilvános személyes adatnak minősül, amelyet bárki megismerhet.
Eközben lapunk tegnapi cikke kapcsán furcsa magyarázkodásba kezdett a Liberális Fiatalok Egyesülete (Life), amelyről megírtuk, sörre, cigarettára és ételre költötte a Norvég Alapból tavaly augusztusban kapott mintegy 2,5 millió forint egy részét. A Life internetes közleményében azt állította: a cigiről, sörről és hamburgerről szóló számlák a pályázati önrészt képezték. Ám ez a magyarázat azért sántít, mert az egyesület arra kapta a milliókat, hogy a médiapluralizmusért és a sajtószabadságért aláírásokat gyűjtsön és tagokat toborozzon. A Life közleményét egyébként magának az egyesületnek az elnöke, a Lánchíd Rádiónak nyilatkozó Szalai Máté is cáfolta annyiban, hogy szerinte a sört tévedésből számolták el, és azt szívesen visszautalják.
A ma megjelenő Heti Válasz arról ír: azért nem lesz semmi egy 4,2 milliárd forintos norvég alapos romafelzárkóztatási projektből, mert a Norvégia által kijelölt „donor partner”, az Európa Tanács a végsőkig ragaszkodott szakértőinek fejenként 120 ezres utazási költségéhez, napi közel 100 ezres munkadíjához és 56 ezres napidíjához.
