Eltűnik a Marx-szobor a Corvinus aulájából

Marx az egyetem múltjának a része, de nem a jelenéé – mondta Rostoványi Zsolt rektor.

VZ
2014. 08. 04. 11:21
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A sokat vitatott szobornak a Corvinus név tízéves jubileumát ünneplő kiállításon lesz helye – írja az Eduline. Mivel – a rektor elmondása szerint – az egyetemen semmi sincs, ami a Corvinus névre utalna, időszerűnek tartották, hogy ezen változtassanak.

„Mátyás királytól a humanizmuson és a reneszánszon át a corvinákig sok minden megjelenhet, ezeket a szimbólumokat központi helyeken fogjuk elhelyezni” – magyarázta Rostoványi Zsolt, aki azt is elárulta, hogy a „corvinusos szimbolika megjelenítéséhez” a Magyar Képzőművészeti Egyetem oktatóinak és hallgatóinak a segítségét kérték.

Rétvári Bence KDNP-s képviselő Facebook-oldalán üdvözölte az egyetem döntését. Mint írta, „józan ésszel mindenki beláthatja, hogy a Corvin Mátyásról elnevezett egyetemen inkább van helye a dicső király emlékének, mint egy dicstelen korszak jelképének. Gratulálok az IKSZ-eseknek a bátor kiállásért! Good bye, Marx!”

Ismert, 2014 januárjában Rétvári Bence és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) nyílt levélben szólította fel a Corvinus vezetőségét a szobor eltávolítására, szerintük Marx ugyanis – amellett, hogy a kommunista eszmék atyja – köztudottan antiszemita is volt; Rostoványi Zsolt akkor ezt elutasította, bár elismerte, hogy Marx munkássága és történelmi szerepének megítélése ellentmondásos.

A szobor eltávolítása ellen foglalt állást az a Magyar Fruzsina is, aki a Szabadság téren emelt német megszállási emlékmű elleni tiltakozó akció egyik vezetője. Erre utal, hogy a dramaturg januárban a Facebook-oldalán osztotta meg a Marx-szobor eltávolítása ellen tiltakozók sajtóeseményének meghívóját. Ugyanaz a liberális-baloldali értelmiségi kör, amely a zsidó lakosság érzékenységére hivatkozva a német megszállási emlékmű lerombolására szólított fel, és a náci indulatok elburjánzásáról számol be, szemet huny Marx egyértelmű antiszemitizmusa fölött.

A szobor áthelyezése ellen mások, köztük az Oktatói Hálózat is tiltakozott. Nyílt levélben azt kérték az egyetem vezetőitől, hívják össze az egyetem dolgozóit és hallgatóit, és tisztázzák: meg akarják-e tartani a Marx-szobrot. A mű védelmében a Facebookon is közösség jött létre „Marx marad” néven, amelyhez azóta már több mint ezeregyszázan csatlakoztak. Az aggódó cikkekben azonban ügyeltek arra, hogy Marx antiszemitizmusa ne kerüljön szóba.

Pedig a filozófus előítéletes gondolkodása az alábbi idézetek alapján nehezen vonható kétségbe: „Mi a zsidóság világi alapja? A gyakorlati szükséglet, a haszonlesés. Mi a zsidó világi kultusza? A kufárkodás. Mi a világi istene? A pénz. Nos hát! A kufárkodás és a pénz, tehát a gyakorlati, igazi zsidóság alól való emancipáció volna korunk önemancipációja. A zsidóságban felismerhetünk egy általános, jelen levő antiszociális elemet, amely a történelmi fejlődés révén – amelyben a zsidók e rossz vonatkozásban buzgón közreműködtek – a mostani tetőfokára érkezett, olyan magasságba, amelyen szükségképpen fel kell bomlania. A zsidóemancipáció végső jelentésében az emberiségnek a zsidóság alól való emancipációja” – írta Karl Marx 1843- ban megjelent A zsidókérdéshez című művében.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.