Eltűnik a Marx-szobor a Corvinus aulájából

Marx az egyetem múltjának a része, de nem a jelenéé – mondta Rostoványi Zsolt rektor.

A sokat vitatott szobornak a Corvinus név tízéves jubileumát ünneplő kiállításon lesz helye – írja az Eduline. Mivel – a rektor elmondása szerint – az egyetemen semmi sincs, ami a Corvinus névre utalna, időszerűnek tartották, hogy ezen változtassanak.

„Mátyás királytól a humanizmuson és a reneszánszon át a corvinákig sok minden megjelenhet, ezeket a szimbólumokat központi helyeken fogjuk elhelyezni” – magyarázta Rostoványi Zsolt, aki azt is elárulta, hogy a „corvinusos szimbolika megjelenítéséhez” a Magyar Képzőművészeti Egyetem oktatóinak és hallgatóinak a segítségét kérték.

Rétvári Bence KDNP-s képviselő Facebook-oldalán üdvözölte az egyetem döntését. Mint írta, „józan ésszel mindenki beláthatja, hogy a Corvin Mátyásról elnevezett egyetemen inkább van helye a dicső király emlékének, mint egy dicstelen korszak jelképének. Gratulálok az IKSZ-eseknek a bátor kiállásért! Good bye, Marx!”

Ismert, 2014 januárjában Rétvári Bence és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) nyílt levélben szólította fel a Corvinus vezetőségét a szobor eltávolítására, szerintük Marx ugyanis – amellett, hogy a kommunista eszmék atyja – köztudottan antiszemita is volt; Rostoványi Zsolt akkor ezt elutasította, bár elismerte, hogy Marx munkássága és történelmi szerepének megítélése ellentmondásos.

A szobor eltávolítása ellen foglalt állást az a Magyar Fruzsina is, aki a Szabadság téren emelt német megszállási emlékmű elleni tiltakozó akció egyik vezetője. Erre utal, hogy a dramaturg januárban a Facebook-oldalán osztotta meg a Marx-szobor eltávolítása ellen tiltakozók sajtóeseményének meghívóját. Ugyanaz a liberális-baloldali értelmiségi kör, amely a zsidó lakosság érzékenységére hivatkozva a német megszállási emlékmű lerombolására szólított fel, és a náci indulatok elburjánzásáról számol be, szemet huny Marx egyértelmű antiszemitizmusa fölött.

A szobor áthelyezése ellen mások, köztük az Oktatói Hálózat is tiltakozott. Nyílt levélben azt kérték az egyetem vezetőitől, hívják össze az egyetem dolgozóit és hallgatóit, és tisztázzák: meg akarják-e tartani a Marx-szobrot. A mű védelmében a Facebookon is közösség jött létre „Marx marad” néven, amelyhez azóta már több mint ezeregyszázan csatlakoztak. Az aggódó cikkekben azonban ügyeltek arra, hogy Marx antiszemitizmusa ne kerüljön szóba.

Pedig a filozófus előítéletes gondolkodása az alábbi idézetek alapján nehezen vonható kétségbe: „Mi a zsidóság világi alapja? A gyakorlati szükséglet, a haszonlesés. Mi a zsidó világi kultusza? A kufárkodás. Mi a világi istene? A pénz. Nos hát! A kufárkodás és a pénz, tehát a gyakorlati, igazi zsidóság alól való emancipáció volna korunk önemancipációja. A zsidóságban felismerhetünk egy általános, jelen levő antiszociális elemet, amely a történelmi fejlődés révén – amelyben a zsidók e rossz vonatkozásban buzgón közreműködtek – a mostani tetőfokára érkezett, olyan magasságba, amelyen szükségképpen fel kell bomlania. A zsidóemancipáció végső jelentésében az emberiségnek a zsidóság alól való emancipációja” – írta Karl Marx 1843- ban megjelent A zsidókérdéshez című művében.