Ezeket a területeket érintik a minisztériumi zárolások

Több minisztériumnál közzétették a javaslatokat, hogy mely területeket érintheti a júliusban bejelentett zárolás.

A zárolás részleteiről szóló kormányhatározatban az FM költségvetésében 5,552 milliárd, míg a Nemzeti Földalappal (NFA) kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben 500 millió forintos zárolási kötelezettséget írtak elő. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Harangozó Gábor (MSZP) írásbeli kérdésére válaszolva közölte: azt javasolják, hogy a tárcánál előírt több mint 5 milliárdos zárolásból 1 milliárd forint az NFA fejezetét terhelje.

A miniszter az NFA-fejezetre kötelezően előírt 500 millió forintos zárolást a termőföldvásárlás jogcímen rendelkezésre álló 5 milliárd forintos összegből tervezi végrehajtani. A tárca szerint az első féléves pénzügyi adatok alapján további 500 millió forintot – az NFA fejezeti tartalék előirányzatára terhelve –, vagyis összesen 1 milliárd forintot is zárolni lehet ezen a jogcímen.

Az FM-nél előírt fennmaradó 4,452 milliárd forintos zárolást olyan előirányzatokon javasolja végrehajtani a tárca, ahol átütemezhető feladatok vannak, illetve a gazdálkodók érdekeit nem sértik az esetleges későbbi kifizetések.

Az intézményhálózatnál a tárca ugyanakkor a működőképesség megőrzése érdekében nem tervezi zárolás végrehajtását – írta Fazekas Sándor.

Az NGM-nél a kormányhatározat szerint mintegy 8,4 milliárd forintot zárolnak. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Gúr Nándor szocialista képviselő kérdésére válaszolva azt írta: ez a tárca költségvetésébe tartozó intézményeket több mint 1,4, a fejezeti kezelésű előirányzatokat mintegy 6,9 milliárd forinttal érinti. A részletes felosztásról azonban még zajlanak az egyeztetések – derül ki Varga Mihály válaszából.

Ugyancsak Gúr Nándor kérdésére válaszolva Varga Mihály azt írta: a NAV-nál előírt 779,8 millió forintos zárolást a beruházások csökkentése révén kívánják végrehajtani, azok rangsorolásával, időbeli ütemezésének módosításával.

A szocialista képviselő egy másik írásbeli kérdésére válaszolva Lázár János közölte, hogy a KSH idei bevételeinek teljesítése a módosított előirányzathoz képest 70 százalékos.

Ezért a KSH azt kezdeményezte, hogy a számukra előírt zárolási kötelezettséget részben kiválthassák a szervezet számára jóváírt saját bevételek befizetésével. A fennmaradó összeget a KSH erre az évre tervezett feladatok, beszerzések 2015-re történő átütemezésével tervezi végrehajtani – írta Lázár János.

Az írásbeli válaszokban több tárcavezető is kiemelte: a zárolás elővigyázatossági intézkedés, amelynek célja, hogy teljes biztonsággal tartható legyen a 2,9 százalékos hiánycél az államadósság növekedése nélkül. A takarékossági intézkedések nem jelentenek terhet a lakosság számára és nem érintik az önkormányzatoknak és a vállalkozásoknak jutó forrásokat, támogatásokat. A zárolt összegek további sorsáról a kormány az év végén határoz.

A 2014. évi hiánycél tartásához szükséges intézkedésekről szóló kormányhatározat alapján a minisztériumok közül a legnagyobb zárolási kötelezettség (mintegy 9,671 milliárd) az Emberi Erőforrások Minisztériumát terheli.

Ugyancsak jelentős a Honvédelmi Minisztérium (3,253 milliárd), a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (2,881 milliárd), a Belügyminisztérium (2,726 milliárd) és a Miniszterelnökség hozzájárulása. A Külgazdasági és Külügyminisztériumnál 536,2 millió, míg a legkevesebb zárolást (271,1 millió) az Igazságügyi Minisztériumnál rendelte el a kormány.