A bank hétfő délelőtt a per felfüggesztését kérte, amíg az Alkotmánybíróság, illetve az Európai Bíróság nem dönt. Emellett pénzpiaci szakértő kirendelését is kérte, illetve ha kételkednek a bank iratainak eredetiségében, akkor helyszíni szemlét ajánlott fel. Az állam ellenkérelmében tételesen cáfolta a pénzintézet állításait.
A K&H Bank részleges kérelemmel is élt, miszerint ha valamely egyoldalú szerződésmódosítását tisztességesnek találja bíróság, akkor azokat – függetlenül az esetlegesen tisztességtelentől – nyilvánítsa tisztességesnek.
A bíróság szeptemberben 9-én hirdet ítéletet az ügyben.
Hétfőn három pénzintézet, a K&H Bank, az MKB Bank, valamint a Milton Hitelezési Zrt. keresetét tárgyalta a Fővárosi Törvényszék, a július 26-án hatályba lépett devizahiteles törvény alapján, amely vélelmezi, hogy az egyoldalú banki szerződésmódosítások tisztességtelenek. A K&H Bank összesen 65 pontban kérte a szerződéses kikötések érvényessé nyilvánítását a bíróságtól. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a Kúria jogegységi határozatával túllépett a hatáskörén és jogértelmezés helyett jogot alkotott. Ezzel pedig sérült a jogbiztonság elve a bank szerint. A pénzintézet jogászai szerint a devizahiteles törvény többek közt sérti a jogállamiságot, a tisztességes eljáráshoz való jogot, a bírói függetlenséget, valamint nemzetközi szerződésbe is ütközik.
A K&H szinte azonos érvelést adott elő, mint múlt pénteken a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet, és hasonlóképpen a takarékszövetkezethez kérte a devizahiteles törvény, illetve a K&H a Kúria jogegységi határozatának alkotmánybírósági felülvizsgálatát. Azt is kérték, hogy az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárást folytasson le az ügyben.
Damm Andrea devizahiteles-perekben jártas ügyvéd lapunknak a tárgyalóteremben azt mondta, szerinte a bankok részben azért adták be a keresetet, hogy a bírók az Alkotmánybírósághoz forduljanak, hiszen maguk nem tudnak a taláros testülethez fordulni.
Mint arról beszámoltunk, múlt pénteken már az első tárgyalási napon elutasította a Fővárosi Törvényszék a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet perkeresetét, amit a magyar állam ellen nyújtott be. A nem jogerős ítélet indoklásában a bíró kifejtette, a felperes takarékszövetkezet keresetében, illetve jogi képviselőjük a tárgyaláson az ügyfelekkel egyedileg megtárgyalt szerződéses kikötésekről beszélt, nem pedig az általános szerződési feltételekről, ezért a keresetet el kellett utasítani. A pénzintézetnek ugyanis nem volt joga az egyedileg megtárgyalt kikötések tisztességességének bizonyítására a devizahiteles törvény alapján, mivel az az általános szerződési feltételek vizsgálatát teszi lehetővé. A bíróság ezért már nem is vizsgálta, hogy a Kúria által meghatározott, illetve a törvényben is előírt feltételeknek megfeleltek-e a takarékszövetkezet egyoldalú szerződésmódosításai.
