Habár a sajtó nagy része az adósok számára győzelemként számolt be az ítéletről, devizahiteles-perekben jártas ügyvédek szerint éppen az adósok számára lehet hátrányos az elutasított kereset. Várhelyi Tamás ügyvéd lapunknak úgy nyilatkozott, ravasz taktikát alkalmazott a takarékszövetkezet jogi képviselője, ugyanis sikerült az ítéletbe foglaltatnia, hogy a magyar állam nem vitatja, hogy a bank az általános szerződési feltételeket egyedileg megtárgyalta az adósaival. Ez azért probléma – mondta –, mert így a devizahiteles törvény hatálya nem terjed majd ki a pénzintézetre, ugyanis a törvény úgy fogalmaz, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelennek tekintendők, ugyanakkor azt is kimondja, hogy kivételt képeznek az egyedileg megtárgyalt kikötések. Ezzel pedig kibújhat a törvény hatály alól a takarékszövetkezet.
Fellebbezhet az állam?
Egy másik ügyvéd szerint lehetőség van arra, hogy az állam fellebbezzen, ami ha sikerrel járna, olyan eredményt hozhatna, mintha a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet nem is nyújtott volna be keresetet. Dr. Damm Andrea szerint erre azért van lehetőség, mert a bíróság csak akkor utasíthatta volna el a takarékszövetkezet keresetét, ha érdemben döntést hozott volna. De mivel a pénzintézetnek nem volt joga keresetet beadni a törvény alapján, ahogy azt a bíróság kimondta, akkor a pert meg kellett volna szüntetni. Ha az állam ezen érv alapján fellebbez, s ha annak helyt ad a másodfokú bíróság, akkor a takarékszövetkezet ügyfelei, illetve a velük kötött hitelszerződések továbbra is a devizahiteles törvény hatálya alá tartoznának annak összes jogkövetkezményével együtt, azaz az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelennek tekintendők.
