A bank hétfő délelőtt a per felfüggesztését kérte, amíg az Alkotmánybíróság, illetve az Európai Bíróság nem dönt. Emellett pénzpiaci szakértő kirendelését is kérte, illetve ha kételkednek a bank iratainak eredetiségében, akkor helyszíni szemlét ajánlott fel. Az állam ellenkérelmében tételesen cáfolta a pénzintézet állításait.
A K&H Bank részleges kérelemmel is élt, miszerint ha valamely egyoldalú szerződésmódosítását tisztességesnek találja bíróság, akkor azokat – függetlenül az esetlegesen tisztességtelentől – nyilvánítsa tisztességesnek.
A bíróság szeptemberben 9-én hirdet ítéletet az ügyben.
Hétfőn három pénzintézet, a K&H Bank, az MKB Bank, valamint a Milton Hitelezési Zrt. keresetét tárgyalta a Fővárosi Törvényszék, a július 26-án hatályba lépett devizahiteles törvény alapján, amely vélelmezi, hogy az egyoldalú banki szerződésmódosítások tisztességtelenek. A K&H Bank összesen 65 pontban kérte a szerződéses kikötések érvényessé nyilvánítását a bíróságtól. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a Kúria jogegységi határozatával túllépett a hatáskörén és jogértelmezés helyett jogot alkotott. Ezzel pedig sérült a jogbiztonság elve a bank szerint. A pénzintézet jogászai szerint a devizahiteles törvény többek közt sérti a jogállamiságot, a tisztességes eljáráshoz való jogot, a bírói függetlenséget, valamint nemzetközi szerződésbe is ütközik.
A K&H szinte azonos érvelést adott elő, mint múlt pénteken a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet, és hasonlóképpen a takarékszövetkezethez kérte a devizahiteles törvény, illetve a K&H a Kúria jogegységi határozatának alkotmánybírósági felülvizsgálatát. Azt is kérték, hogy az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárást folytasson le az ügyben.
Damm Andrea devizahiteles-perekben jártas ügyvéd lapunknak a tárgyalóteremben azt mondta, szerinte a bankok részben azért adták be a keresetet, hogy a bírók az Alkotmánybírósághoz forduljanak, hiszen maguk nem tudnak a taláros testülethez fordulni.
Mint arról beszámoltunk, múlt pénteken már az első tárgyalási napon elutasította a Fővárosi Törvényszék a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet perkeresetét, amit a magyar állam ellen nyújtott be. A nem jogerős ítélet indoklásában a bíró kifejtette, a felperes takarékszövetkezet keresetében, illetve jogi képviselőjük a tárgyaláson az ügyfelekkel egyedileg megtárgyalt szerződéses kikötésekről beszélt, nem pedig az általános szerződési feltételekről, ezért a keresetet el kellett utasítani. A pénzintézetnek ugyanis nem volt joga az egyedileg megtárgyalt kikötések tisztességességének bizonyítására a devizahiteles törvény alapján, mivel az az általános szerződési feltételek vizsgálatát teszi lehetővé. A bíróság ezért már nem is vizsgálta, hogy a Kúria által meghatározott, illetve a törvényben is előírt feltételeknek megfeleltek-e a takarékszövetkezet egyoldalú szerződésmódosításai.
Habár a sajtó nagy része az adósok számára győzelemként számolt be az ítéletről, devizahiteles-perekben jártas ügyvédek szerint éppen az adósok számára lehet hátrányos az elutasított kereset. Várhelyi Tamás ügyvéd lapunknak úgy nyilatkozott, ravasz taktikát alkalmazott a takarékszövetkezet jogi képviselője, ugyanis sikerült az ítéletbe foglaltatnia, hogy a magyar állam nem vitatja, hogy a bank az általános szerződési feltételeket egyedileg megtárgyalta az adósaival. Ez azért probléma – mondta –, mert így a devizahiteles törvény hatálya nem terjed majd ki a pénzintézetre, ugyanis a törvény úgy fogalmaz, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelennek tekintendők, ugyanakkor azt is kimondja, hogy kivételt képeznek az egyedileg megtárgyalt kikötések. Ezzel pedig kibújhat a törvény hatály alól a takarékszövetkezet.
Fellebbezhet az állam?
Egy másik ügyvéd szerint lehetőség van arra, hogy az állam fellebbezzen, ami ha sikerrel járna, olyan eredményt hozhatna, mintha a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet nem is nyújtott volna be keresetet. Dr. Damm Andrea szerint erre azért van lehetőség, mert a bíróság csak akkor utasíthatta volna el a takarékszövetkezet keresetét, ha érdemben döntést hozott volna. De mivel a pénzintézetnek nem volt joga keresetet beadni a törvény alapján, ahogy azt a bíróság kimondta, akkor a pert meg kellett volna szüntetni. Ha az állam ezen érv alapján fellebbez, s ha annak helyt ad a másodfokú bíróság, akkor a takarékszövetkezet ügyfelei, illetve a velük kötött hitelszerződések továbbra is a devizahiteles törvény hatálya alá tartoznának annak összes jogkövetkezményével együtt, azaz az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelennek tekintendők.
Az állammal szemben beadható banki keresetek benyújtásának végső határideje augusztus 25-e volt, így a pénzintézetek számára ma lejárt a határidő, hogy bíróságon védhessék meg igazukat. A határidő lejártáig összesen 79 hitelintézeti kereset érkezett a Fővárosi Törvényszékre – mondta el Póta Péter, a törvényszék szóvivője az MTI érdeklődésére hétfőn.
