Balog Zoltán kifejtette: az átalakításnak racionálisnak kell lennie, és lehet, hogy egy szak nem öt, hanem két helyen indul majd, de ott az eddigieknél magasabb színvonalon. Rögzítette: pénzt nem vesznek el, csak máshol és máshogyan adnak majd. Figyelembe veszik a gazdasági szféra, Magyarország érdekeit Kárpát-medencei és „világdimenzióban” gondolkodva – mondta, hozzátéve: figyelembe veszik egy-egy intézmény saját profilját és a területi szempontokat is.
Fontos, hogy ahol nincs alternatívája a felsőoktatásnak, ott ne szűnhessen meg képzés – hangsúlyozta a miniszter, és megjegyezte: a bolognai rendszert tíz év után felül kell vizsgálni. E téren is már elkezdődött a munka – jelezte Balog Zoltán, aki kitért a doktori iskolák megerősítésére is. Reményének adott hangot, hogy az új irányokról a Felsőoktatási Kerekasztal keddi ülésén is tárgyalni tudnak, megjegyezve: a felsőoktatási törvény további módosításai is várhatók.
Az államtitkár pénteken a Hír TV Magyarország élőben című műsorában azt mondta, a kormány a felsőoktatási törvény módosításával csökkentheti a hallgatói önkormányzatok jogosítványait, ezt a szándékot Rétvári Bence államtitkár is megerősítette is a Hír TV P8 című műsorában. A változást az ELTE fonyódligeti gólyatáborában történtek indították el.
A miniszter jelezte: szeptemberben folyamatosan nevezik ki a kancellárokat, és bízik benne, hogy a kulcsemberei lesznek a felsőoktatásnak. Az új rendszer ugyanakkor nem befolyásolja az oktatási és kutatási autonómiát, az önkormányzati rendszerű működést – tette hozzá. A kancellár egyfajta menedzserként segíti az intézményeket, hogy képesek legyenek saját forrásokra is szert tenni – mondta Balog Zoltán, aki rámutatott, hogy a főiskolák közül a BGF-re jelentkeztek a legtöbben, ami azt üzeni, hogy egy főiskola is adhat olyan vonzó és színvonalas képzést, nem csak az egyetemek számítanak – erről egyébként a felsőoktatási államtitkár is beszélt korábban az ELTE tanévnyitóján.
A miniszter a felelősségvállalás fontosságát is hangsúlyozta, kitért a hallgatói önkormányzatok szerepére, valamint jelezte, hogy a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájától és az egyes intézményektől egyaránt várják a javaslatokat a felsőoktatás reformjához.
Sándorné Kriszt Éva, a főiskola rektora, a Magyar Rektori Konferencia társelnöke azt mondta: gazdasági szemléletű szakemberként megértik, hogy az államnak mint tulajdonosnak vannak elvárásai az intézmények gazdálkodását, működését illetően. Ugyanakkor bíznak abban is – folytatta –, hogy az állam elismeri: ahol az állapotok megfelelőek, a működés stabil, ott érdemes meghagyni az intézmények mozgásterét, hogy továbbfejleszthessék képzési, oktatási rendszerüket.
A rendezvényen a miniszter az oktatás területén végzett kiemelkedő tevékenység elismeréseként Trefort Ágoston-díjakat nyújtott át.
A vidéki felsőoktatási intézményeknek az oktatás és a kutatás mellett fontos a közösségmegtartó, a közösségformáló szerepük is – mondta Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár a Kaposvári Egyetem tanévnyitóján hétfőn. Az államtitkár a köszöntőjében kiemelte: az intézményekkel közösen kidolgozott felsőoktatási stratégia kialakításával új lehetőséget kínálnak, megfelelő választ adnak a modern világ kihívásaira. „Közös célunk az, hogy olyan felsőoktatási intézményrendszerünk legyen, ami tartósan és magas színvonalon képes kielégíteni egy közösség, illetve a magyar gazdaság és a társadalom igényeit” – hangsúlyozta Palkovics László.
Az államtitkár szerint a stratégiaalkotás során azt is világossá kell tenni, hogy a főiskolának és az egyetemnek más a funkciója, s mindkettőre egyaránt szükség van, ahogy szükség van a vidéki felsőoktatási intézményekre is, amelyeknek nagyon jelentős szerepük van a vidékfejlesztési feladatokban.
Én inkább széjjelbasznám dobó istván tanár úr arcát :D
