Integrált gyermekfalvak jöhetnek

Az állami gondoskodásban nevelkedő fiatalok a jövőben nem egy „elkerített” területen élnek majd.

Nagy vihart kavart a közelmúltban, hogy hamarosan kiürül az első magyarországi gyermekfalu, mert az azt működtető alapítvány úgy döntött, Battonyáról Orosházára költözteti a gyerekeket, a múlt héten pedig a kecskeméti falu egyik lakásotthonának Helvéciára költözéséről szóltak a hírek. Lapunk utánajárt, miért van szükség a költözésekre.

A Battonyáról Orosházára költözést számos tényező együttesen indokolja – közölte lapunk kérdésére a gyermekfalvakat működtető SOS Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa. Az új helyszínen jobb az egészségügyi szolgáltatás, több általános iskolai és gimnáziumi férőhely várja majd az SOS-családokat, többféle szakmát lehet elsajátítani, gazdagabbak a kulturális és sportlehetőségek, és a jobb közlekedés is – indokolták. Az alapítvány szerint Battonyán egyre nehezebbé vált a nevelőszülők és új munkatársak toborzása, mert nem volt lehetőség a kikapcsolódásra, a létesítmény ráadásul közel 30 éves, így alapos műszaki korszerűsítésre volna szükség, aminek költségei nagyon magasra rúgnának. Kecskemétről ugyanakkor nem költöznek el, csak az egyik 12 év feletti gyerekeket nevelő lakásotthont helyezték át.

Az alapítvány leszögezte: a cél az, hogy a náluk nevelkedő gyermekek minél jobban be tudjanak illeszkedni a társadalomba, ezért a Békés megyei nagyvárosban integrált falu létrehozását tervezik. A battonyai gyerekek az iskolában, óvodában ugyan találkoznak más gyerekekkel, de maga a gyermekfalu Battonyán belül a város közösségétől elkülönülve működik. Ezzel szemben az orosházi integrált faluban a városban elszórtan élnek majd a gyerekek nevelőszüleikkel, szomszédaik a városlakók lesznek. Így az SOS-gyermekek könnyebben alakíthatnak ki kapcsolatot, köthetnek barátságokat, azaz a közösség teljes jogú tagjának érezhetik magukat, hiszen nem egy külön, „elkerített” területen élnek majd. Az alapítvány ugyanakkor megjegyezte: a tervek szerint nem vonulnak ki teljesen Battonyáról, a város rászoruló gyermekeit támogató programjuk továbbra is rendelkezésére áll majd, erről a helyi önkormányzattal már meg is kezdték az egyeztetéseket.

Azon felvetésünkre, ha az új modell sikeres lesz, várható-e a többi SOS-falu átalakítása is, az alapítvány közölte: a másik két SOS-falu nagyobb városokban van, Kecskeméten és Kőszegen sokszínű az oktatási és szolgáltatási paletta. Az orosházi, új típusú működést ugyanakkor folyamatosan figyelik majd, és a kellő időben elgondolkoznak a gyakorlat továbbvitelén.

Lapunk megkereste az ügyben az Emberi Erőforrások Minisztériuma Czibere Károly vezette szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárságát is, ahol leszögezték: a rendelkezésre álló információk alapján a nevelésbe vett gyermekek gondozási helyének megváltoztatása megfelelően átgondolt, az orosházi költözés során az alapítvány a gyermekek érdekeit és a tanév befejezését is figyelembe veszi, a változások előkészítése megfelel a jogszabályi előírásoknak. Leszögezték: a battonyai gyermekfalu költöztetésének tervezett időpontját azért tették 2015 nyarára, hogy a gyermekek a mostani tanévet még a jelenlegi oktatási intézményükben fejezhessék be. Az alapítvány az iskolaváltásokkal kapcsolatban a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Orosházi Tankerületével is egyeztet.

A kecskeméti gyermekfalu kapcsán az államtitkárság megjegyezte: ott csak lakásotthont helyeztek át a várostól 10 kilométerre fekvő Helvéciára, ezzel egyidejűleg férőhelyszámát 10-ről 12 főre bővítették, a költözés a gyerekek esetében nem eredményez iskolaváltást. A kapcsolattartásra jogosult hozzátartozók már a beutalás során tájékoztatást kaptak a költözésről, míg a gyermekek kezdettől fogva ismerték az új lakásotthont, figyelemmel kísérték a létrejöttét.

Jelenleg Battonyán, Kecskeméten és Kőszegen működnek SOS-gyermekfalvak 10-12 családi házzal, nevelőszülői családokkal. Az alapítvány által fenntartott hálózatokban és ifjúság házakban ma mintegy 370 gyermek és fiatal él.