Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője elmondta, hogy a magyar hatóságok előtt ismert a francia férfi pontos lakcíme, ahonnan a bírósági tárgyalás lefolytatása céljából megidézhető.
Vádemelést követően a bíróság megkísérli kézbesíteni a vádiratot, a magyar hatóságok pedig egyelőre nem tehetnek mást, mint várnak arra, hogy a kézbesítés eredményes lesz-e, azaz a férfi átveszi-e a vádiratot, és eleget tesz-e a mellékelt idézésnek, megjelenik-e majd a bírósági tárgyaláson.
Az ügyészségi szóvivő a konkrét ügyben nem kívánt találgatásokba bocsátkozni arról, hogy a vádlott együttműködő lesz-e a magyar hatóságokkal, és ha nem, mit tesz majd a bíróság, de általánosságban elmondta: a büntetőeljárási törvény szerint van lehetőség a vádlott távollétében lefolytatandó tárgyalásra, továbbá nemzetközi jogsegély keretében is tehetnek lépéseket a magyar hatóságok a vádlott kézre kerítésére. Hangsúlyozta ugyanakkor: minden ilyen hivatalos lépés előfeltétele, hogy az ügyészség vádat emeljen az adott ember ellen.
Lattmann Tamás nemzetközi jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az MTI érdeklődésére azt emelte ki: ebben az ügyben a vádemelés még messze nem garantálja, hogy sikeres lesz a felelősségre vonás, az viszont állítható, hogy az eredményes büntetőeljárás előfeltétele ez az ügyészi döntés.
A szakember emlékeztetett az ír gázoló ügyére, aki 2000-ben Leányfalun halálra gázolt két kisgyermeket, majd az ellene folyó büntetőper ellenére szabályosan távozott az országból, és hosszú ideig nem működött együtt a magyar hatóságokkal, így csak több mint tíz év múlva kezdte meg jogerős szabadságvesztés-büntetésének letöltését.
Lattmann Tamás szerint a Tobin-ügy tanulsága lehet a magyar hatóságok számára, hogy csak az eljárás következetes lefolytatásától remélhetnek eredményt, ennek pedig egyik döntő lépése, hogy ha az ügyészség megalapozottnak és indokoltnak látja, akkor vádat emel. Ez ugyanis nemzetközi bűnügyi együttműködésre, jogsegély kérésére is alapot ad, különösen egy másik uniós tagállam, jelen esetben Franciaország vonatkozásában.
A nemzetközi jogász ugyanakkor kitért arra is, hogy a nemzetközi bűnügyi jogsegély általában nem kötelezi a megkeresett államot, annak hatóságai az eset körülményeinek ismeretében mérlegelik, eleget tesznek a kérésnek. Kivétel ez alól az európai elfogatóparancs, melyet bíróság adhat ki, abban az esetben, ha például a vádlott nem veszi át a vádiratot, idézésre nem jelenik meg a tárgyaláson, illetve elrejtőzik a hatóságok elől. Az európai elfogatóparancs alapján minden uniós tagállam hatósága köteles letartóztatni és az elfogatóparancsot kiadó hatóságnak átadni a keresett embert.
Lattmann Tamás azonban megjegyezte, hogy az uniós egyezmények sok esetben nem vonatkoznak az egyes tagállamok olyan tengerentúli területeire, amilyen például a Francia Polinéziához tartozó csendes-óceáni Bora Bora szigete. Az ilyen területek gyakorlatilag meglehetősen nagyfokú önállóságot élvezhetnek bizonyos jogágakban, köztük például a büntetőjogban is.
A Fővárosi Főügyészség pénteken közölte, hogy az illetékes kerületi ügyészség személyi szabadság megsértése, kiskorú veszélyeztetése és más bűncselekmények miatt vádat emelt a Bora Borán rekedt, válófélben lévő magyar nő és kisgyermeke ügyében.
A vádirat lényege szerint a francia állampolgárságú vádlott és a magyar állampolgárságú sértett 2008 júniusában kötött házasságot, majd egy évvel később közös gyermekük született, házasságuk azonban megromlott, a férfi 2009 és 2011 között rendszeresen bántalmazta a nőt, több esetben gyermekük szeme láttára.
Miután az asszony már a válást fontolgatta, a férfi 2011 őszén azzal az indokkal, hogy megkísérli rendbe hozni házasságukat, meggyőzte feleségét, hogy a kisfiúkkal együtt utazzanak pár hónapra Bora Borára. Ám a férfi ott is bántalmazta a nőt, majd elvette a gyermekkel közös magyar útlevelét, hogy megakadályozza a sértettet Francia Polinézia elhagyásában. 2012 tavaszán pedig már a férfi kezdeményezett válópert Bora Borán, és így elérte, hogy – az útlevelek elvétele miatti hosszabb ott-tartózkodásra hivatkozva – a házasság felbontása és a gyermekelhelyezés ügyében ottani bíróságon induljon meg az eljárás.
