A Fidesztől sem kérdezi senki, hogy mennyit költ a kampányra – fakadt ki Szigetvári Viktor, az Együtt–PM ügyvezető társelnöke, amikor még az ATV is a baloldali kis pártok anyagi helyzetét firtatta. Előzőleg lapunk írta meg, hogy a közelgő önkormányzati választás előtt egyre inkább a felszínre törnek a pártszövetség, az MSZP és a DK súlyos anyagi gondjai. Emiatt a baloldali kis pártok inkább saját kampányukra fordítják forrásaikat a jeges vizes videójáról és meghökkentő nyilatkozatairól elhíresült közös főpolgármester-jelöltjük helyett.
Helyzetüket jól jellemzi, hogy információink szerint még Falus Ferenc hivatalos Facebook-oldalának pár tízezer forintos költségén is összevesztek. Falus kampányának konkrét büdzséjéről az őt támogatók egyike sem nyilatkozik. Szigetvári Viktor mindössze annyit árult el, hogy több tíz milliós tétel, ám „biztosan takarékos lesz”, mert „az ellenzéki pártok anyagilag kivéreztetett állapotban vannak”. Ebben szerinte az adakozó civilek „megfélemlítésével” a kormánynak, illetve az önkormányzatoknak is szerepük van. Utóbbiak ugyanis egyelőre még nem állították ki az ingyenes plakáthelyeket. Az Együtt–PM már gyártja Falus Ferenc szórólapjait, plakátjait, ám óriásplakátot nem tudott foglalni – közölte Szigetvári.
A DK az egész önkormányzati kampányra mindössze húszmillió forintot tud fordítani, arról pedig még nincs döntés, hogy Falus Ferenc közös kampányára mennyit kell szánniuk.
– Az önkormányzati kampányra az állam nem ad forrást, így mindegyik pártnak saját magának kell előteremtenie a pénzt. Mi tagdíjból tudunk pluszpénzhez jutni, ennyi a keretünk – magyarázta Varju László. A DK kampányfelelőse szerint pártja elsősorban a „kézi munka”, azaz a plakátozás, szórólapozás, aláírásgyűjtés, kitelepülés területén tud segíteni Falusnak.
Hasonlóképpen nyilatkozott az MSZP budapesti elnöke is, aki szerint aktivistáik kampánya technikai részének kivitelezésében segítenek Falus Ferencnek. Kunhalmi Ágnes arra hivatkozva nem akart támogatásuk anyagi vonzatairól nyilatkozni, hogy a reklámok kivitelezőivel most zajlanak a tárgyalások, ezért szerinte versenyhátrányt okozna, ha ezt elárulná. Kunhalmi végül azért sem akart pontos számot mondani, mert büdzséjüket csak most állítják össze, így találhatók benne még változó fejezetek.
A kampánnyal kapcsolatos nehézségekről beszélt Karácsony Gergely is. A PM társelnöke az ATV-ben egyesen úgy fogalmazott: elképzelhető, hogy Falus Ferencről a legerősebb vizuális élmény a jeges vizes, nyakon öntős videó marad. Minden jel arra mutat tehát, hogy a kis baloldali pártok közös főpolgármester-jelöltjével óriásplakátok helyett csupán szórólapokon és vadplakátokon lehet majd találkozni az önkormányzati választás kampánya során, amire a rendszerváltás óta nem volt példa.
A baloldal favoritjának eddigi kínos megnyilvánulásainak tehát nemcsak megkérdőjelezhető alkalmassága az oka, hanem az anyagi és szakértői támogatás teljes hiánya is. Emlékezetes: Falus Ferenc köznevetség tárgyává lett, amikor az említett videón papucsban, kötött zokniban, vakaródzó kutyák, egy abrakoló ló és síró unokája társaságában leöntötte magát egy vödör jeges vízzel. Az Indexnek adott interjújában később lóhoz, egy „unalmas, tulajdonképpen nem okos” állathoz hasonlította magát, egy rendezvényen pedig arról beszélt, hogy ő nem tud Tarlós Istvánnal abban versenyezni, „hogy hány kereke van a metrónak”. Ugyanitt Falus „szomorú, rohanó, rosszul öltözött, lestrapált” emberekként jellemezte a fővárosiakat.
Az ominózus jeges vizes videóról Tóbiás József, az MSZP elnöke úgy fogalmazott: „nagyon remélem, hogy az, aki az ötlet adója volt, már nem dolgozik Falus Ferenc mellett”. Szigetvári Viktor először megalapozatlannak nevezte, később viszont a Hír TV Versus című műsorában lényegében elismerte lapunk információját, hogy karakter-öngyilkosságai idején Falusnak nem volt valódi kampánystábja sem. A politikus szavai alapján a baloldal favoritja mögé csak a múlt hét végén építettek profi kampánygépezetet, aminek vezetője Papp Edit, az Erste Bank korábbi vezérigazgatója lett. Szigetvári szerint bár Falus eddigi kampányában történtek hibák, azok nem befolyásolják a választások végeredményét.
Bajnai kasszája kimerült
Lapunk júliusban számolt be arról, hogy a Falust jelölő Együtt–PM többmilliós hitelt vesz fel az önkormányzati választásra, mivel a súlyos kudarcot hozó áprilisi választás után kiürült a párt kasszája. Információink szerint Szigetvári Viktorék összesen 40 millió forintot fordítanak az októberi megméretésre. Különböző támogatók révén csak tavaly még mintegy 439 millió forintnyi támogatásban részesült a Bajnai Gordon által elnökölt Haza és Haladás Egyesület, amely az Együtt áprilisi kampánykiadásait finanszírozta.
A választáson elszenvedett vereség óta azonban elzáródtak az elsősorban amerikai forrású pénzcsapok, mert míg Bajnai Gordon a korszakváltás ígéretével és miniszterelnöki ambíciókkal tért vissza a politikába 2012. október 23-án, pártja végül csupán három mandátumot szerzett, így frakciót sem tudott alakítani az Országgyűlésben. A volt miniszterelnök közvetlen stábját már május végén szélnek eresztették, de információink szerint az Együtt–PM megvált vidéki koordinátorainak többségétől is – utóbbit Szigetvári Viktor tagadta.
Míg korábban arról volt szó, hogy a frontvonalbeli politizálás helyett Bajnai Gordon a háttérből segíti majd párját, a napokban kiderült, hogy a volt miniszterelnököt a világ egyik vezető, infrastrukturális befektetésekre szakosodott alapkezelője, a Meridiam operatív irányításáért felelős ügyvezető igazgatójává nevezték ki. A párt állítása szerint mindez nem érinti Bajnai hazai és nemzetközi közéleti szerepvállalásait, lapunk azonban úgy tudja, hogy kinevezésével a volt miniszterelnök immár teljesen hátat fordít a politikának, és családjával együtt a külföldre költözést fontolgatja.
Mindebből következik, hogy az Együtt–PM-nél véget ért egy korszak, így nem fog már olyan bőkezű anyagi támogatást élvezni, mint Bajnai vezetése idején. A pártszövetség a működési költségek lefaragása érdekében nemrég költözésre kényszerült: korábbi, ultramodern Alkotás úti központjukból a Nagymező utcában található bérleménybe tették át székhelyüket.
De költözik a DK is, amelynek 2011-es alapításakor Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott, hogy a párt „szegény, mint a templom egere”, a szervezetet ezért egyelőre Varju László lakására jegyezték be. A DK elnöke azt hangoztatta, hogy a pártépítéshez „nem székház vagy fénymásoló gépek” szükségesek, hanem elsősorban „az a vágy, hogy Orbán Viktor önkényuralmi rendszere megállítható”. A DK parlamenti képviselőivel, illetve a hozzájuk tartozó apparátussal heteken belül a Teréz körút 46. alatti irodaházba költözik, a Népszínház utcában található ügyfélszolgálata pedig a jelenlegi pártközpontban, az Alfa Irodaházban működik majd tovább.
A Népszabadság a múlt hét végén írt arról, hogy az MSZP eladná a 2009 óta használt székházát, mert túl nagy terhet jelent számára az ingatlanra felvett frankalapú hitel törlesztése és az épület fenntartása, amely éves szinten 150 millió forint.
Az MSZP elnökhelyettese szerint fél éven belül kiköltözhet a párt a budapesti Jókai utcai székházából. Gőgös Zoltán elmondta: a költözés időpontja azon múlik, hogy milyen konstrukcióban tudnak megfelelő és a jelenleginél olcsóbb helyet találni – közölte, hozzátéve: jelenleg értékelik az MSZP gazdasági helyzetét, ennek több állomása is lesz, az elnökség és a választmány is áttekinti.
A teljes cikket a szombati Magyar Nemzetben olvashatja.
