Uniós forrásból zajlik az az 5,233 milliárd forint keretösszegű program, amelynek legfontosabb célkitűzése, hogy egyenlő esélyű hozzáférést biztosítson a közszolgáltatásokhoz a fogyatékkal élőknek is. Lapunk érdeklődésére az Emberi Erőforrások Minisztériumának Czibere Károly vezette, szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága közölte: a feladat a komplex akadálymentesség megvalósítása, amely a fizikai elemeken túl az infokommunikációs akadálymentességet is magába foglalja. A fizikai akadálymentességhez tartozik például a rámpák, liftek beépítése, a megfelelő szélességű és küszöb nélküli ajtók vagy az alacsony, térdszabad ügyfélpultok alkalmazása, míg a szellemi akadálymentesség biztosítását segíti elő a tapintható vagy hangos térkép, a könnyen érthető piktogramok alkalmazása, vagy a hallókészüléket használó ügyfelek számára az indukciós hurok működtetése.
A programban azon ügyfélszolgálati pontok élveznek elsőbbséget, ahol nagy ügyfélforgalmat bonyolítanak, illetve ahol az ügyintézés személyes megjelenést igényel. Ezenfelül kiemelt fontosságú az olyan intézmények akadálymentesítése is, ahol az ügyfelek jelentős része fogyatékkal élő, például a rehabilitációs szakigazgatási szervek. Első körben a kormányablakok akadálymentesítésére vonatkozó pályázatok benyújtására nyílt lehetőség, majd a rehabilitációs, az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervek, a munkaügyi központok, a nyugdíjbiztosítási igazgatóságok, a szociális és gyámhivatalok, a járási hivatalok pályázhattak tavaly év végéig. A munkálatok már zajlanak.
Az államtitkárság leszögezte: fenntartották az úgynevezett projektarányos akadálymentesítés kötelezettségét, amelynek lényege, hogy az infrastrukturális fejlesztésekre irányuló uniós konstrukciók esetében a pályázó köteles vállalni, hogy az átalakítandó, felújítandó épületet akadálymentesíti is. Kiemelték, a kormány folytatja a hozzáférhetőséget érintő fejlesztéseket.
A metróvonalak akadálymentesítése a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedésért felelős szakterülete, s a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) felelősségi körébe tartozik.
Tájékoztatásuk szerint az elmúlt években az M2-es metróvonal látássérült személyek közlekedését segítő sávjait bővítették. Az M1-es és M3-as metróvonalon hang- és utólag beépített fényjelzés figyelmeztet a metrókocsik ajtózárására, és a következő állomás neve is hallható. Az M2-es metróvonal új járműveinek beszerzése már az esélyegyenlőségi előírások figyelembevételével történt, így rendelkeznek ajtózárásra figyelmeztető hang- és fényjelzést adó berendezéssel. A BKK tavaly megkezdte a metrójárművek és állomások hangos tájékoztatásának egységesítését és megújítását is.
Az M4-es metró beruházása keretében minden aluljáró elérhető legalább egy lifttel, és megtörtént a kapcsolódó felszíni csomópontok akadálymentesítése is. Számos helyen végeztek szegélysüllyesztést, burkolatijel-beépítést, valamint a jelzőlámpáknál a vak és gyengén látó utasok esélyegyenlőségét elősegítő hangjelző berendezéseket telepítettek. Hozzátették, a BKK munkatársai rendszeres ismeretbővítő képzésben vesznek részt, hogy a fogyatékossággal élő utasokat segíteni tudják.
