Jelenleg a nyugdíj a legstabilabb jövedelem, rendszeressége és kiszámíthatósága miatt az idősebb nemzedéket kevésbé érintik a társadalom egyéb csoportjait sújtó nehézségek – állapítja meg legfrissebb, az idősek világnapja alkalmából elkészített elemzésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az adatok szerint az átlagos havi nyugellátás a nettó hazai átlagkereset több mint kétharmada.
A kiadványból kiderül: a nyugdíjasok szegénységi kockázata a társadalom többi tagjához képest nagyon alacsony, a jövedelmi szegénység a 65 év feletti korosztálynak csupán 4,4 százalékát érinti, miközben az ennél fiatalabbak 16,1 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. A jövedelmi különbségek is mérsékeltebbek a nyugdíjas korosztályban: az alsó és felső jövedelmi ötödbe tartozók jövedelme között csupán 2,8-szoros, míg az aktívaknál 4,5-szörös a differencia. A nyugdíjasok többet költenek, mint egy átlagos magyar. Személyes célú kiadásokra 2012-ben egy főre vetítve 950 ezer forintot fordítottak, ami 16 százalékkal haladja meg az országos átlagot. Ennél többet csak a gyermektelen háztartások fogyasztottak (1,019 millió forint).
A nyugdíjasháztartások az átlagnál több mint kétszer többet költöttek egészségüggyel kapcsolatos kiadásokra, de lakásfenntartásra és berendezésre is 34 százalékkal, élelmiszerre, italra, dohányárura 24 százalékkal többet adtak ki az országos átlagnál. Ehhez persze hozzátartozik az is, hogy a nyugdíjasok jelentős része egyszemélyes háztartásban él, őket a rezsiköltségek nagyobb arányban terhelik. Az összes háztartás 31 százalékát adják nyugdíjasháztartások, átlagos létszámuk 1,7 fő a 2,6-os országos átlaghoz képest.
A KSH ugyanakkor megállapítja azt is: az egyedülálló nyugdíjasok között az országos átlagnál nagyobb arányban vannak olyanok, akik nem engedhetik meg maguknak az évente egyszeri üdülést, és esetükben a gyakori húsfogyasztás vagy akár a lakás megfelelő fűtése is nehézségekbe ütközik. A nyugdíjasok fogyasztói kosarában az élelmiszerek, a háztartási energia és a gyógyszerek súlya nagyobb, így ezek árváltozása erőteljesebben befolyásolja a fogyasztói ár-indexüket, mint a társadalom többi tagjáét. Tavaly a megvásárolt áruk és szolgáltatások árának átlagos változását mérő nyugdíjasárindex 101,5 százalék volt, ez minden más lakossági csoporténál alacsonyabb, vagyis az időseket sújtotta a legkisebb mértékben az áremelkedés.
A nyugdíjasok száma Magyarországon tavaly 2,829 millió fő volt, ők adják a teljes lakosság 30 százalékát. A hazánkban élő 60 év felettiek tizede küzd valamilyen fogyatékossággal, négytizedének krónikus betegsége van. Magasvérnyomás-betegségben szenved a 65 évesnél idősebbek 70-80 százaléka. A korosztálynak minden harmadik képviselője ischaemiás szívbetegséggel küzd, és hasonló a csigolya- és porckorongbetegek aránya is.
A 2012-ben született magyarok átlagosan 75 éves élettartamra számíthatnak, csaknem négy évvel többre, mint az ezredfordulón. Ezzel együtt azonban az unióban a mienk az ötödik legalacsonyabb várható élettartam, öt évvel kevesebb, mint amire egy uniós átlagpolgár számíthat. Akik megélik a 65. életévet, azoknak életkilátásai jelentősen javulnak, ők már várhatóan 16,5 évvel élik túl a nyugdíjkorhatárt. A legtöbb idős (65 éves és idősebb) Közép-Magyarországon (30 százalék), azon belül Budapesten (19 százalék) él. Arányuk Nyugat- és Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb (10 százalék).
A várható élettartam növekedésével emelkedik a tartós ápolásra szorulók száma is. A várakozások szerint a fejlett világban az önmagát ellátni képtelen, fizikai és mentális hátrányokkal küzdő idősek száma 2050-re megnégyszereződik. A WHO szerint 2000–2050 között a világ 60 év feletti népességének aránya 11-ről 22 százalékra, lélekszámuk 605 millióról kétmilliárdra nő. Az emelkedés az alacsony és közepes jövedelmű országokban lesz a legdrámaibb. Hazánkban a 65 éves és idősebbek aránya 17,5 százalék, ez hasonló az uniós átlaghoz.
