A nyugdíjasok száma Magyarországon tavaly 2,829 millió fő volt, ők adják a teljes lakosság 30 százalékát. A hazánkban élő 60 év felettiek tizede küzd valamilyen fogyatékossággal, négytizedének krónikus betegsége van. Magasvérnyomás-betegségben szenved a 65 évesnél idősebbek 70-80 százaléka. A korosztálynak minden harmadik képviselője ischaemiás szívbetegséggel küzd, és hasonló a csigolya- és porckorongbetegek aránya is.
A 2012-ben született magyarok átlagosan 75 éves élettartamra számíthatnak, csaknem négy évvel többre, mint az ezredfordulón. Ezzel együtt azonban az unióban a mienk az ötödik legalacsonyabb várható élettartam, öt évvel kevesebb, mint amire egy uniós átlagpolgár számíthat. Akik megélik a 65. életévet, azoknak életkilátásai jelentősen javulnak, ők már várhatóan 16,5 évvel élik túl a nyugdíjkorhatárt. A legtöbb idős (65 éves és idősebb) Közép-Magyarországon (30 százalék), azon belül Budapesten (19 százalék) él. Arányuk Nyugat- és Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb (10 százalék).
A várható élettartam növekedésével emelkedik a tartós ápolásra szorulók száma is. A várakozások szerint a fejlett világban az önmagát ellátni képtelen, fizikai és mentális hátrányokkal küzdő idősek száma 2050-re megnégyszereződik. A WHO szerint 2000–2050 között a világ 60 év feletti népességének aránya 11-ről 22 százalékra, lélekszámuk 605 millióról kétmilliárdra nő. Az emelkedés az alacsony és közepes jövedelmű országokban lesz a legdrámaibb. Hazánkban a 65 éves és idősebbek aránya 17,5 százalék, ez hasonló az uniós átlaghoz.
