Az áprilisi országgyűlési és májusi európai parlamenti választás eredményei, a közvélemény-kutatási adatok, valamint a helyi erőviszonyok alapján „újabb nagyarányú kormánypárti győzelemre számíthatunk október 12-én” – áll az elemzésben.
A Nézőpont Intézet szerint a baloldali pártok a kormányoldal számára legnegatívabb forgatókönyv megvalósulása esetén sem tudnak fordítani a fővárosban, és azon az összbenyomáson sem tudnak ezzel javítani, hogy „elszalasztották az esélyt Budapesten, mert elengedték a főpolgármester-jelölti versenyt”.
A fővárosban Tarlós István újabb győzelme és kormánypárti többségű közgyűlés alakulása prognosztizálható. A Fidesz tizennégy kerületi győzelemmel számolhat, amelyhez további három kompenzációs listán bejutó képviselő csatlakozhat. Ez a főpolgármesterrel kiegészülve abszolút számbeli többséget jelent a közgyűlésben.
A Fővárosi Közgyűlést a huszonhárom kerületi polgármester, a főpolgármester, valamint kilenc kompenzációs listáról bejutó képviselő alkotja majd.
Az elemzés szerint az MSZP három kerületet hozhat el megint (XIII., XIX., XX.), a DK szintén hármat (VII., X., XXI.), az Együtt–PM Szövetség kettőt (IX., XIV.). Mind a három, külön kompenzációs listát állító párt számíthat még egy-egy kompenzációs helyre is. A Jobbik a kompenzációs listáról két képviselőt, az LMP egyet küldhet a testületbe szakértői becslés szerint. Egy független jelölt is nyerhet, Geiger Ferenc a XXIII. kerületben.
Az így kialakuló erőviszonyok mellett a fővárosi kormánypárti képviselők az újonnan előírt kettős többséggel is rendelkeznének: „a tizennyolc fővárosi mandátum mellett a budapesti lakosság hatvan százaléka is polgármestereik mögött lenne” – szerepel az elemzésben.
A Nézőpont szerint a megyei jogú városok szintjén is a kormánypártok újrázhatnak a hivatalban lévő polgármester helyzeti előnyének és „polgármesterváltó hangulat hiányának” köszönhetően. A kormányoldal egyértelműen jobb pozícióból vág neki a megmérettetésnek, hiszen a huszonhárom megyei jogú város közül egyedül Szegeden indul regnáló ellenzéki polgármester – mutatnak rá.
Az intézet Nyíregyházát és Salgótarjánt billegőnek tekinti, ám a két megyeszékhely – mint írják – inkább a jobboldal számára nyerhető.
A megyei jogú városok közül az elemzés szerint Miskolcon lesz a legnagyobb küzdelem a pártok között. Az ország negyedik legnépesebb településén ugyanis a Fidesz–KDNP, a baloldal és a Jobbik között kiegyenlített a pártpreferencia-verseny, így „közel megjósolhatatlan a kimenetel”.
A Nézőpont Intézet szerint egy helyen várható biztos ellenzéki győzelem: „a baloldali fellegvárnak számító Szegeden, ahol szoros volt a verseny 2010-ben, és ezúttal is megszorongathatja Botka Lászlót a Fidesz–KDNP jelöltje”.
A megyei közgyűlések szintjén – a választástörténeti adatok alapján – azt várják, hogy a kormánypártok szerzik a legtöbb mandátumot, de lehetséges, hogy néhány megyében csak relatív többséget érnek el.
Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Pest megyében lehet veszélyben a Fidesz–KDNP abszolút többsége, és elképzelhető, hogy valamilyen együttműködésre kényszerül más pártokkal. Komárom-Esztergom és Nógrád megyében ha a kormánypártok nem tudják szavazóikat sikeresen mozgósítani, akkor egy-egy be nem jutott képviselőn múlhat az abszolút többség – írják.
Emlékeztetnek, a Jobbik áprilisban jó eredményeket produkált az előbb felsorolt megyékben. A párt második helyes szereplése prognosztizálható hét megyében, a legjobb eredményre Hevesben számíthatnak, itt várhatóan csupán relatív többséget szerez a Fidesz–KDNP.
A tízezer fő feletti városok tekintetében a Nézőpont arra hívja fel a figyelmet, hogy az önkormányzati voksoláson nagyobb szerepük lehet a pártlogika mellett a személyeknek, a független jelöltek jobban beleszólhatnak a versenybe. Az áprilisinál így valamivel mérsékeltebb lehet a kormányoldal fölénye – írják.
Az elemzés szerint ezekben a városokban több helyen hármas verseny állhat elő, és számos településen a Jobbik lehet „a második erő az önkormányzati választáson is”.
A választástörténeti adatok alapján öt városban van leginkább esély baloldali győzelemre: Kazincbarcikán, Dorogon, Komlón, Oroszlányban és Tiszaújvárosban, illetve hat további billegő helyen van esélyük a baloldali jelölteknek, így például Kalocsán vagy Ajkán. A Jobbik nyolc településen szerepelhet jól, itt akár polgármestereket állíthat vagy a testületi többséget tudhatja maga mögött a párt. Ilyen település Heves, Törökszentmiklós, Tiszavasvári, Hajdúhadház, Gyöngyös, Sajószentpéter, Ózd és Nyírbátor – áll az elemzésben.
A Nézőpont Intézet szerint a tízezer fő alatti településeken várhatóan a Fidesz–KDNP elsöprő győzelmet arat, itt a szavazatok több mint felét is megszerezheti. A tavaszi országgyűlési és európai parlamenti választás egyaránt megmutatta, hogy ezeken a településeken a baloldali pártok több helyen már csak a harmadik erőt jelentik, a kormánypártok fölénye pedig megkérdőjelezhetetlen.
Mint írják, mivel a kistelepüléseken várhatóan nem lesz komoly érdemi képviseletük a baloldali pártoknak, a 2018-as választásokon nehéz lesz ezeken a helyeken majd mozgósítaniuk.
Az elemzés során a 2010. és 2014. évi országgyűlési és európai parlamenti választás eredményeit, a közvélemény-kutatási adatokat, valamint a helyi adottságokat – erőviszonyok, kampány – vettek figyelembe.
• Továbbra is jelentős a Fidesz–KDNP előnye a többi párthoz képest, az MSZP és a DK fej fej mellett csatázik – derül ki a Nézőpont Intézet korábbi kutatásából.
• Stabilan őrzi vezető pozícióját a Fidesz–KDNP mind a teljes népesség, mind pedig a biztos pártválasztók körében – írta a Napi Gazdaság a Századvég szeptemberi felmérését ismertetve.
• A Fidesz támogatottsága a népesség egészén belül 33-ról 35 százalékra bővült, így „nagy előnnyel vág neki az önkormányzati választásnak” – állapította meg az Ipsos a szeptember első felében végzett közvélemény-kutatásában.
