„Nincs politikai nyomás a civileken”

Vizi E. Szilveszter, a Magyar Atlanti Tanács elnöke szerint sok álinformáció kering Magyarországról az amerikai sajtóban.

– Azért kérdezem ezt, mert a kiszivárgott hírek szerint az amerikai hírszerzés komoly lehallgatási tevékenységet folytat bizonyos multicégek közreműködésével. Lehet, hogy önt is lehallgatják, csak nem tud róla?
– Végtelen sok embert nem lehet lehallgatni. Pontosabban el lehet raktározni az adatokat, de ezt feldolgozni nem lehet, hiszen ehhez végtelen sok ember kell. Lehet alapja tehát a lehallgatásokkal kapcsolatos félelmeknek, de az összegyűjtött adatok felhasználási lehetősége minimális. Hihetetlenül nagy a terrorfenyegetettség az egész világon, ez a fő veszély, nem az, ha valakit lehallgatnak.

– Angela Merkel vélhetően nem így gondolja. Milyen szövetség az, melyben annyi bizalom sincs, hogy legalább a tagállamok vezetőinek magántelefonjait ne figyeljék?
– Sajnos a XXI. században már nincs meg az a bizalom, amely a klasszikus diplomáciában megvolt a korábbi századokban, amikor még ért valamit a becsületszó is. Edward Snowden kiszivárogtatásai tovább rontottak ezen, de helyre lehet állítani a bizalmat a szövetségesek között, ha bizonyos eseményeket azonos értékek és érdekek mentén ítélnek meg.

– Most ez is felborulni látszik az Oroszország és Ukrajna közti háború miatt. Az Európai Unióban sokan mondják, hogy nincs értelme a gazdasági szankcióknak, ezt csak az Egyesült Államok erőlteti, miközben károkat okoz az európai gazdaságnak.
– A német újságok szerint is Németország a legnagyobb vesztese ennek a gazdasági háborúnak. De az is biztos, hogy az európai, keresztény kultúrának vannak bizonyos normái, amelyeken nem lehet átlépni. Például nem vehetjük el azt, ami nem a miénk, nem annektálhatjuk önkényesen más országok területeit. Az Egyesült Államokat ugyanakkor nagy fizikai és lelki trauma érte 2001. szeptember 11-én, és az amerikai nép ebből származó fenyegetettségérzését kell megpróbálni megszüntetni. Ebben segítenünk kell őket.

– Talán az érdekkülönbségek miatt is több NATO-konferencián felvetődött már, hogy ez egy valóságosan létező szövetség-e egyáltalán. Van még olyan, hogy NATO, vagy érdemben csak az Egyesült Államok hadereje létezik?
– Európa jelenleg valóban keveset tesz hozzá a NATO katonai erejéhez, ezért mindig felvetődik, hogy a nemzeti össztermék két százalékának megfelelő összeget költsenek az európai tagállamok honvédelemre, modern fegyverkezésre. Amerika részéről jogos elvárás is, hogy legalább megközelítőleg annyit költsön a többi tagállam is a védelemre, mint ők.

– Nem eredményezheti ez a helyzet azt, hogy a NATO tulajdonképpen Amerika katonai céljainak, érdekeinek, félelmeinek megfelelően cselekszik, még akkor is, ha Európa nem mindig ért egyet mindenben az Egyesült Államokkal?
– Az Egyesült Államok jelenleg is a világ legmodernebb hadseregével rendelkezik. Ennek ellenére nem csak a saját érdekeit tartja szem előtt. Az ukrajnai háború kapcsán például figyelembe kell vennie a szövetséges Lengyelország érdekeit is. Lengyelországnak jogosak a félelmei, már csak a történelme miatt is. A negyvenmilliós lengyel népet számtalanszor megszállták, országát felszámolták, többek között az oroszok vagy az ő közreműködésükkel Európa nagyhatalmai. Van ugyanakkor egy közös érdek is, a már említett európai kultúra, amely Észak-Amerikát is jellemzi, hiszen ott az államiságot az európaiak hozták létre.

– Európai politikusok fogalmazták meg azt a véleményt is, hogy nem kellett volna meghúzkodni az orosz medve bajszát, mert az oroszokra szükség lehet az Iszlám Állam elleni harcban.
– Előbb-utóbb Oroszországnak is be kell látnia, hogy fel kell lépnie az iszlám erőszakos változata ellen. A Szovjetunió szétesésekor elsőként az iszlám hívők váltak le a birodalomról, az általuk alapított köztársaságok pedig „szárazon tartják a puskaport”, mert nagy ellenségei bármiféle orosz újraegyesítési kísérletnek.

– Hogyan tud segíteni a civil szféra abban, hogy megakadályozzák a terrorista eszmék terjedését?
– A Magyar Atlanti Tanács feladata, hogy kapcsolatot teremtsen, illetve tartson fenn az állampolgárok és a NATO között. Például road show-kat szervezünk, hogy megkérdezzük az emberek véleményét. Ilyenkor felvetődnek olyan jogos kérdések, hogy miért kellett magyar katonáknak meghalniuk Afganisztánban. Ekkor elmagyarázzuk, hogy milyen veszélyekkel járhat a terrorizmus terjedése Európában, azon belül Magyarországon. Az embereket meg kell győzni, hogy a biztonságérzet nem magától értetődő, hogy ebben nagy szerepe van egy közösségnek, az észak-atlanti szövetségnek, vagyis a NATO-nak is.