– Barack Obama amerikai elnök Magyarországot is a civil társadalmat korlátozó országok között említette a Clinton Globális Kezdeményezés elnevezésű szervezet New York-i éves tanácskozásán. Mi a véleménye erről mint egy magyar civil szervezet vezetőjének?
– A Magyar Atlanti Tanács az egyik legfontosabb civil szervezet, egy igazi NGO (Nongovernmental Organization). Tagjai a magyar társadalom legkülönbözőbb rétegeiből kerülnek ki, és más-más politikai felfogásúak is együtt dolgoznak. Nyugodtan állíthatom, hogy semmilyen politikai nyomást vagy kormányzati befolyást nem észleltünk.
– Manapság az Egyesült Államok vezető lapjaiban is megjelennek ehhez hasonló információk, amelyeket utólag cáfolnia kell a magyar kormánynak. Hogyan tudnak javítani Magyarország megítélésén a nemzetközi sajtóban?
– A külföldi sajtóban megjelenő információk nagyon nagy része valóban megalapozatlan. Sajnos a külföldi lapok egymástól veszik át ezeket az álhíreket, és szépen lassan elterjednek Magyarországról ezek az információk. Sokat dolgozunk azon, hogy ez megváltozzon. Büszke vagyok például arra, hogy az Egyesült Államok nagykövet asszonya a Magyar Atlanti Tanács huszadik évfordulóján dicsérően beszélt Magyarországról, Karl Lamers úr, a CDU parlamenti képviselője, az európai parlamenti NATO-képviselők elnöke pedig barátságáról és támogatásáról biztosított bennünket.
– Ez, úgy tűnik, nem hatotta meg az amerikai és a német sajtót. Ez után az esemény után is jelentek meg olyan hírek rólunk, hogy Magyarországnak szélsőséges vezetése van.
– Ennek ellenére bízom abban, hogy ezek a jó kapcsolatok meg fogják változtatni a világ álláspontját Magyarországról. Erre jó példa, hogy gazdaságilag még mindig sok helyütt negatívan sorolják be Magyarországot, mégis sokan fektetnek be nálunk. Az ország gazdasági talpra állása elvitathatatlan azoknál a német befektetőknél, akik hazánkba hozzák a tőkét és az üzemeiket. Ennek a sikernek pedig lesz nyoma a sajtóban is. Ki fog alakulni tehát a kölcsönös bizalom.
– Ha már a bizalomnál tartunk, mi a benyomása, az ön telefonhívásait is lehallgatják?
– Biztos, hogy nem. Én minden gondolatomat szabadon közöltem, sőt, le is írtam eddig. Nem hiszem, hogy valakinek érdekében állna engem lehallgatni.
– Azért kérdezem ezt, mert a kiszivárgott hírek szerint az amerikai hírszerzés komoly lehallgatási tevékenységet folytat bizonyos multicégek közreműködésével. Lehet, hogy önt is lehallgatják, csak nem tud róla?
– Végtelen sok embert nem lehet lehallgatni. Pontosabban el lehet raktározni az adatokat, de ezt feldolgozni nem lehet, hiszen ehhez végtelen sok ember kell. Lehet alapja tehát a lehallgatásokkal kapcsolatos félelmeknek, de az összegyűjtött adatok felhasználási lehetősége minimális. Hihetetlenül nagy a terrorfenyegetettség az egész világon, ez a fő veszély, nem az, ha valakit lehallgatnak.
– Angela Merkel vélhetően nem így gondolja. Milyen szövetség az, melyben annyi bizalom sincs, hogy legalább a tagállamok vezetőinek magántelefonjait ne figyeljék?
– Sajnos a XXI. században már nincs meg az a bizalom, amely a klasszikus diplomáciában megvolt a korábbi századokban, amikor még ért valamit a becsületszó is. Edward Snowden kiszivárogtatásai tovább rontottak ezen, de helyre lehet állítani a bizalmat a szövetségesek között, ha bizonyos eseményeket azonos értékek és érdekek mentén ítélnek meg.
– Most ez is felborulni látszik az Oroszország és Ukrajna közti háború miatt. Az Európai Unióban sokan mondják, hogy nincs értelme a gazdasági szankcióknak, ezt csak az Egyesült Államok erőlteti, miközben károkat okoz az európai gazdaságnak.
– A német újságok szerint is Németország a legnagyobb vesztese ennek a gazdasági háborúnak. De az is biztos, hogy az európai, keresztény kultúrának vannak bizonyos normái, amelyeken nem lehet átlépni. Például nem vehetjük el azt, ami nem a miénk, nem annektálhatjuk önkényesen más országok területeit. Az Egyesült Államokat ugyanakkor nagy fizikai és lelki trauma érte 2001. szeptember 11-én, és az amerikai nép ebből származó fenyegetettségérzését kell megpróbálni megszüntetni. Ebben segítenünk kell őket.
– Talán az érdekkülönbségek miatt is több NATO-konferencián felvetődött már, hogy ez egy valóságosan létező szövetség-e egyáltalán. Van még olyan, hogy NATO, vagy érdemben csak az Egyesült Államok hadereje létezik?
– Európa jelenleg valóban keveset tesz hozzá a NATO katonai erejéhez, ezért mindig felvetődik, hogy a nemzeti össztermék két százalékának megfelelő összeget költsenek az európai tagállamok honvédelemre, modern fegyverkezésre. Amerika részéről jogos elvárás is, hogy legalább megközelítőleg annyit költsön a többi tagállam is a védelemre, mint ők.
– Nem eredményezheti ez a helyzet azt, hogy a NATO tulajdonképpen Amerika katonai céljainak, érdekeinek, félelmeinek megfelelően cselekszik, még akkor is, ha Európa nem mindig ért egyet mindenben az Egyesült Államokkal?
– Az Egyesült Államok jelenleg is a világ legmodernebb hadseregével rendelkezik. Ennek ellenére nem csak a saját érdekeit tartja szem előtt. Az ukrajnai háború kapcsán például figyelembe kell vennie a szövetséges Lengyelország érdekeit is. Lengyelországnak jogosak a félelmei, már csak a történelme miatt is. A negyvenmilliós lengyel népet számtalanszor megszállták, országát felszámolták, többek között az oroszok vagy az ő közreműködésükkel Európa nagyhatalmai. Van ugyanakkor egy közös érdek is, a már említett európai kultúra, amely Észak-Amerikát is jellemzi, hiszen ott az államiságot az európaiak hozták létre.
– Európai politikusok fogalmazták meg azt a véleményt is, hogy nem kellett volna meghúzkodni az orosz medve bajszát, mert az oroszokra szükség lehet az Iszlám Állam elleni harcban.
– Előbb-utóbb Oroszországnak is be kell látnia, hogy fel kell lépnie az iszlám erőszakos változata ellen. A Szovjetunió szétesésekor elsőként az iszlám hívők váltak le a birodalomról, az általuk alapított köztársaságok pedig „szárazon tartják a puskaport”, mert nagy ellenségei bármiféle orosz újraegyesítési kísérletnek.
– Hogyan tud segíteni a civil szféra abban, hogy megakadályozzák a terrorista eszmék terjedését?
– A Magyar Atlanti Tanács feladata, hogy kapcsolatot teremtsen, illetve tartson fenn az állampolgárok és a NATO között. Például road show-kat szervezünk, hogy megkérdezzük az emberek véleményét. Ilyenkor felvetődnek olyan jogos kérdések, hogy miért kellett magyar katonáknak meghalniuk Afganisztánban. Ekkor elmagyarázzuk, hogy milyen veszélyekkel járhat a terrorizmus terjedése Európában, azon belül Magyarországon. Az embereket meg kell győzni, hogy a biztonságérzet nem magától értetődő, hogy ebben nagy szerepe van egy közösségnek, az észak-atlanti szövetségnek, vagyis a NATO-nak is.
