Visszaszorulóban az uzsorázás

Az elkövetők nagyjából ötöde nő. A NAV a családi pénzügyeket is megvizsgálja. Sajátos kapcsolat van áldozat és tettes között.

Jakubász Tamás
2014. 10. 04. 4:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tavaly a korábbinál kevesebb uzsoraügy részleteit tekintette át a hatóság. A konkrét értékekről szólva az Országos Rendőr-főkapitányság kérdésünkre azt közölte: két évvel ezelőtt, vagyis 2012-ben kereken ötszáz ügyben vizsgálódtak a nyomozók, s az esetek 72 százalékában, tehát 360 eljárásban javasoltak vádemelést. Ehhez képest 2013-ban, nyárig 422 ügyet zártak le, az ügyészséghez több mint 310 esetet továbbítottak. Az új büntető törvénykönyv (Btk.) hatálybalépése után, az őszi időszakban – immár az új szabályok alapján – további nyolc eljárás fejeződött be. A tavalyi mérséklődés ezek szerint meghaladja a tíz százalékot.

A rendőrségi statisztikából kiderül az is: a bűnüldözésnek az ország keleti megyéiben ad sok munkát az uzsorázás. Az elmúlt évben Borsodban száznál is több eljárást zártak le, vádemelésre 86 esetben került sor. Szabolcsban és Jász-Nagykun-Szolnok megyében nyolcvan körül mozgott a befejezett vizsgálatok száma, az ügyészséghez itt hatvan-hatvan aktát továbbítottak. Hajdú-Biharban 62 esetet, Nógrádban 24-et regisztráltak. Eközben például Veszprémben kettő, Tolnában és Komárom-Esztergom megyében egy-egy eljárás végére tett pontot a nyomozó hatóság, Győr-Moson-Sopronban és Vas megyében pedig nem kellett uzsoraüggyel foglalkozniuk a rendőröknek.

Az ORFK ezeken túl az idei esztendő bűnügyi krónikáinak legfontosabb számairól is tájékoztatást adott. Ezek szerint 2014 első felében 72 esetben rendeltek el nyomozást uzsorázás kapcsán, ehhez képest a tavalyi első fél év pontosan száz ügyet hozott. Az utóbbi idők bűnüldözési, szociológiai tapasztalatai alapján rendszerint azok a személyek fordulnak az uzsorásokhoz, akiknek csekély az esélyük rá, hogy legális keretek közt, a bankrendszertől jussanak kölcsönhöz. A túlnyomórészt segélyből élő érintetteknek általában nincs vagyonuk, legfeljebb csak az a szerény értékű ingatlan van a nevükön, amelyben laknak, emellett többnyire alkalmi munkákat vállalnak. Pénzügyi nehézség esetén – az ország szerencsésebb helyein – az emberek elsőként a családjuktól kérnek támogatást, ám a társadalom legalsó rétegeinél a hozzátartozók anyagi helyzete is igen rossz.

A mindenkori bűnügyi krónikák hátterét megmagyarázó, bemutató szakemberek elemzései arra is rámutatnak, hogy az uzsorás és ügyfele között sajátos kapcsolat alakul ki. A két szereplő érdekei ugyanis voltaképpen egy irányba mutatnak: az uzsorás haszonra kíván szert tenni, a szorult helyzetben lévő személynek pedig pénzre van szüksége. Az áldozatok jelentős része így megmentőként tekint a horribilis kamatot felszámító uzsorásra. A sértett úgy véli, nehéz helyzetében csak az uzsorás segíthet rajta, mástól hiába is vár bármilyen támogatást. A tapasztalatok szerint sokszor éppen ez a sajátos viszonyrendszer akadályozza meg a büntetőeljárások sikeres befejezését. Az áldozatok ugyanis számos esetben nem tesznek tanúvallomást, nem hajlandók elismerni, hogy uzsorakamatra kaptak kölcsönt. Ennek – a szociológiai megállapítások szerint – két fő oka lehet. Az érintettek egyrészt nyilvánvalóan félnek a megtorlástól, nem akarják veszélybe sodorni magukat, családjukat. Másfelől ha az adós vallomást tesz az uzsorás ellen, később nem fog pénzt kapni a környék más uzsorásaitól, nem vásárolhat élelmiszert uzsoraszerű hitelért a kis boltban, s nemigen ihat hitelbe a kocsmában.

Kérdésünkre a rendőrség azt közölte: a kiszolgáltatott helyzetben lévő adósok a végső megoldást látják csak a nyomozókban, s csupán utolsó lehetőségként tekintenek a feljelentésre – ha egyáltalán a hatósághoz fordulnak. Vádemeléssel – az utóbbi idők tapasztalatai alapján – azok az eljárások fejeződnek be, amelyekben a nyomozók elsőként házkutatást rendelnek el az uzsorásnál. A történések sikeres bizonyítására leginkább akkor mutatkozik esély, ha a rendőrök írásos feljegyzéseket találnak a gyanúsított lakásában, ingatlanán. Az uzsorakölcsönről az esetek többségében ugyan nem írnak alá szerződést, arra azonban többször is akadt példa, hogy a hitelnyújtó jegyzeteket készített adósairól és azok tartozásáról. Az ORFK kimutatása alapján mindenképpen érdemes szót ejteni az ügyek elkövetőiről is. A múlt esztendő eljárásaiban például több mint százharminc uzsorás szerepelt. Az érintettek nagyjából ötöde nő volt, miközben a vizsgált cselekményekben 22 fiatal felnőtt is részt vett. A legtöbb uzsorást – a tavalyi adatok szerint – Borsodban, Szabolcsban és Jász-Nagykun-Szolnok megyében fülelte le a rendőrség.

Uzsoraesetek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elé is kerülhetnek. Kérdésünkre a szervezetnél közölték: a kétes kölcsönügyletek hitelezőinek ügyében egyaránt érkeznek jelzések a nyomozó hatóságtól, a polgármesteri hivataloktól és az állampolgároktól. A NAV ilyenkor számításba veszi az esetleges kockázatos tényezőket, elemzi a különféle körülményeket. Ha feltételezhető a jövedelemeltitkolás, az adóellenőrök a családi kapcsolatokat is feltérképezik. Erre leginkább akkor kerül sor, ha a bejelentésben, más közlésben szereplő adatok szerint valószínűnek látszik, hogy az uzsorázásból származó bűnös összegek nem csak egy személyhez kerültek. A hivatal ezek után dönt arról, hogy az érintettek adóügyeit, vagyonosodását mely időszak kapcsán ellenőrzi, milyen eljárást rendel el. A NAV-nál ugyanakkor megjegyezték: a hatóság az adókötelezettségek teljesítését vizsgálja, és ebből a szempontból nem mérvadó, hogy az érintett jövedelme esetleg bűncselekmény elkövetéséből, például uzsorázásból származott.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.