Tavaly a korábbinál kevesebb uzsoraügy részleteit tekintette át a hatóság. A konkrét értékekről szólva az Országos Rendőr-főkapitányság kérdésünkre azt közölte: két évvel ezelőtt, vagyis 2012-ben kereken ötszáz ügyben vizsgálódtak a nyomozók, s az esetek 72 százalékában, tehát 360 eljárásban javasoltak vádemelést. Ehhez képest 2013-ban, nyárig 422 ügyet zártak le, az ügyészséghez több mint 310 esetet továbbítottak. Az új büntető törvénykönyv (Btk.) hatálybalépése után, az őszi időszakban – immár az új szabályok alapján – további nyolc eljárás fejeződött be. A tavalyi mérséklődés ezek szerint meghaladja a tíz százalékot.
A rendőrségi statisztikából kiderül az is: a bűnüldözésnek az ország keleti megyéiben ad sok munkát az uzsorázás. Az elmúlt évben Borsodban száznál is több eljárást zártak le, vádemelésre 86 esetben került sor. Szabolcsban és Jász-Nagykun-Szolnok megyében nyolcvan körül mozgott a befejezett vizsgálatok száma, az ügyészséghez itt hatvan-hatvan aktát továbbítottak. Hajdú-Biharban 62 esetet, Nógrádban 24-et regisztráltak. Eközben például Veszprémben kettő, Tolnában és Komárom-Esztergom megyében egy-egy eljárás végére tett pontot a nyomozó hatóság, Győr-Moson-Sopronban és Vas megyében pedig nem kellett uzsoraüggyel foglalkozniuk a rendőröknek.
Az ORFK ezeken túl az idei esztendő bűnügyi krónikáinak legfontosabb számairól is tájékoztatást adott. Ezek szerint 2014 első felében 72 esetben rendeltek el nyomozást uzsorázás kapcsán, ehhez képest a tavalyi első fél év pontosan száz ügyet hozott. Az utóbbi idők bűnüldözési, szociológiai tapasztalatai alapján rendszerint azok a személyek fordulnak az uzsorásokhoz, akiknek csekély az esélyük rá, hogy legális keretek közt, a bankrendszertől jussanak kölcsönhöz. A túlnyomórészt segélyből élő érintetteknek általában nincs vagyonuk, legfeljebb csak az a szerény értékű ingatlan van a nevükön, amelyben laknak, emellett többnyire alkalmi munkákat vállalnak. Pénzügyi nehézség esetén – az ország szerencsésebb helyein – az emberek elsőként a családjuktól kérnek támogatást, ám a társadalom legalsó rétegeinél a hozzátartozók anyagi helyzete is igen rossz.
A mindenkori bűnügyi krónikák hátterét megmagyarázó, bemutató szakemberek elemzései arra is rámutatnak, hogy az uzsorás és ügyfele között sajátos kapcsolat alakul ki. A két szereplő érdekei ugyanis voltaképpen egy irányba mutatnak: az uzsorás haszonra kíván szert tenni, a szorult helyzetben lévő személynek pedig pénzre van szüksége. Az áldozatok jelentős része így megmentőként tekint a horribilis kamatot felszámító uzsorásra. A sértett úgy véli, nehéz helyzetében csak az uzsorás segíthet rajta, mástól hiába is vár bármilyen támogatást. A tapasztalatok szerint sokszor éppen ez a sajátos viszonyrendszer akadályozza meg a büntetőeljárások sikeres befejezését. Az áldozatok ugyanis számos esetben nem tesznek tanúvallomást, nem hajlandók elismerni, hogy uzsorakamatra kaptak kölcsönt. Ennek – a szociológiai megállapítások szerint – két fő oka lehet. Az érintettek egyrészt nyilvánvalóan félnek a megtorlástól, nem akarják veszélybe sodorni magukat, családjukat. Másfelől ha az adós vallomást tesz az uzsorás ellen, később nem fog pénzt kapni a környék más uzsorásaitól, nem vásárolhat élelmiszert uzsoraszerű hitelért a kis boltban, s nemigen ihat hitelbe a kocsmában.
Kérdésünkre a rendőrség azt közölte: a kiszolgáltatott helyzetben lévő adósok a végső megoldást látják csak a nyomozókban, s csupán utolsó lehetőségként tekintenek a feljelentésre – ha egyáltalán a hatósághoz fordulnak. Vádemeléssel – az utóbbi idők tapasztalatai alapján – azok az eljárások fejeződnek be, amelyekben a nyomozók elsőként házkutatást rendelnek el az uzsorásnál. A történések sikeres bizonyítására leginkább akkor mutatkozik esély, ha a rendőrök írásos feljegyzéseket találnak a gyanúsított lakásában, ingatlanán. Az uzsorakölcsönről az esetek többségében ugyan nem írnak alá szerződést, arra azonban többször is akadt példa, hogy a hitelnyújtó jegyzeteket készített adósairól és azok tartozásáról. Az ORFK kimutatása alapján mindenképpen érdemes szót ejteni az ügyek elkövetőiről is. A múlt esztendő eljárásaiban például több mint százharminc uzsorás szerepelt. Az érintettek nagyjából ötöde nő volt, miközben a vizsgált cselekményekben 22 fiatal felnőtt is részt vett. A legtöbb uzsorást – a tavalyi adatok szerint – Borsodban, Szabolcsban és Jász-Nagykun-Szolnok megyében fülelte le a rendőrség.
Uzsoraesetek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elé is kerülhetnek. Kérdésünkre a szervezetnél közölték: a kétes kölcsönügyletek hitelezőinek ügyében egyaránt érkeznek jelzések a nyomozó hatóságtól, a polgármesteri hivataloktól és az állampolgároktól. A NAV ilyenkor számításba veszi az esetleges kockázatos tényezőket, elemzi a különféle körülményeket. Ha feltételezhető a jövedelemeltitkolás, az adóellenőrök a családi kapcsolatokat is feltérképezik. Erre leginkább akkor kerül sor, ha a bejelentésben, más közlésben szereplő adatok szerint valószínűnek látszik, hogy az uzsorázásból származó bűnös összegek nem csak egy személyhez kerültek. A hivatal ezek után dönt arról, hogy az érintettek adóügyeit, vagyonosodását mely időszak kapcsán ellenőrzi, milyen eljárást rendel el. A NAV-nál ugyanakkor megjegyezték: a hatóság az adókötelezettségek teljesítését vizsgálja, és ebből a szempontból nem mérvadó, hogy az érintett jövedelme esetleg bűncselekmény elkövetéséből, például uzsorázásból származott.
