Visszaszorulóban az uzsorázás

Az elkövetők nagyjából ötöde nő. A NAV a családi pénzügyeket is megvizsgálja. Sajátos kapcsolat van áldozat és tettes között.

A mindenkori bűnügyi krónikák hátterét megmagyarázó, bemutató szakemberek elemzései arra is rámutatnak, hogy az uzsorás és ügyfele között sajátos kapcsolat alakul ki. A két szereplő érdekei ugyanis voltaképpen egy irányba mutatnak: az uzsorás haszonra kíván szert tenni, a szorult helyzetben lévő személynek pedig pénzre van szüksége. Az áldozatok jelentős része így megmentőként tekint a horribilis kamatot felszámító uzsorásra. A sértett úgy véli, nehéz helyzetében csak az uzsorás segíthet rajta, mástól hiába is vár bármilyen támogatást. A tapasztalatok szerint sokszor éppen ez a sajátos viszonyrendszer akadályozza meg a büntetőeljárások sikeres befejezését. Az áldozatok ugyanis számos esetben nem tesznek tanúvallomást, nem hajlandók elismerni, hogy uzsorakamatra kaptak kölcsönt. Ennek – a szociológiai megállapítások szerint – két fő oka lehet. Az érintettek egyrészt nyilvánvalóan félnek a megtorlástól, nem akarják veszélybe sodorni magukat, családjukat. Másfelől ha az adós vallomást tesz az uzsorás ellen, később nem fog pénzt kapni a környék más uzsorásaitól, nem vásárolhat élelmiszert uzsoraszerű hitelért a kis boltban, s nemigen ihat hitelbe a kocsmában.

Kérdésünkre a rendőrség azt közölte: a kiszolgáltatott helyzetben lévő adósok a végső megoldást látják csak a nyomozókban, s csupán utolsó lehetőségként tekintenek a feljelentésre – ha egyáltalán a hatósághoz fordulnak. Vádemeléssel – az utóbbi idők tapasztalatai alapján – azok az eljárások fejeződnek be, amelyekben a nyomozók elsőként házkutatást rendelnek el az uzsorásnál. A történések sikeres bizonyítására leginkább akkor mutatkozik esély, ha a rendőrök írásos feljegyzéseket találnak a gyanúsított lakásában, ingatlanán. Az uzsorakölcsönről az esetek többségében ugyan nem írnak alá szerződést, arra azonban többször is akadt példa, hogy a hitelnyújtó jegyzeteket készített adósairól és azok tartozásáról. Az ORFK kimutatása alapján mindenképpen érdemes szót ejteni az ügyek elkövetőiről is. A múlt esztendő eljárásaiban például több mint százharminc uzsorás szerepelt. Az érintettek nagyjából ötöde nő volt, miközben a vizsgált cselekményekben 22 fiatal felnőtt is részt vett. A legtöbb uzsorást – a tavalyi adatok szerint – Borsodban, Szabolcsban és Jász-Nagykun-Szolnok megyében fülelte le a rendőrség.

Uzsoraesetek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elé is kerülhetnek. Kérdésünkre a szervezetnél közölték: a kétes kölcsönügyletek hitelezőinek ügyében egyaránt érkeznek jelzések a nyomozó hatóságtól, a polgármesteri hivataloktól és az állampolgároktól. A NAV ilyenkor számításba veszi az esetleges kockázatos tényezőket, elemzi a különféle körülményeket. Ha feltételezhető a jövedelemeltitkolás, az adóellenőrök a családi kapcsolatokat is feltérképezik. Erre leginkább akkor kerül sor, ha a bejelentésben, más közlésben szereplő adatok szerint valószínűnek látszik, hogy az uzsorázásból származó bűnös összegek nem csak egy személyhez kerültek. A hivatal ezek után dönt arról, hogy az érintettek adóügyeit, vagyonosodását mely időszak kapcsán ellenőrzi, milyen eljárást rendel el. A NAV-nál ugyanakkor megjegyezték: a hatóság az adókötelezettségek teljesítését vizsgálja, és ebből a szempontból nem mérvadó, hogy az érintett jövedelme esetleg bűncselekmény elkövetéséből, például uzsorázásból származott.