A zárónyilatkozatból kiemelte: a résztvevők rögzítették, hogy az áprilisi választások után megalakult parlament össznemzeti országgyűlés, amely az egész magyar nemzetet képviseli és döntéseivel az egész magyarság jövőjét szolgálja.
Rögzítették azt is, hogy a következő év a szakképzés éve lesz a Kárpát-medencében. Jelezte: a kormány félmilliárd forinttal járul hozzá a szakképzés támogatásához, hogy még több fiatal tanulhasson szakmát. Kitért arra is, hogy minden anyagi, politikai és emberi támogatást megadnak a kárpátaljai magyarság számára.
Szávay István, a Jobbik alelnöke a tanácskozás után újságírók előtt felidézte, hogy a korábbi években a kormánypártok nemzetpolitikai konszenzusról beszéltek, de ezt nem mindig követték tettek. Most konstruktív és előremutató módon zajlott a tanácskozás.
Pozitívan értékelte, hogy a kormány elfogadta javaslatukat, amelyben olyan lépések megtételét kérik, amelyek egyszerűbbé teszik a választójog gyakorlását a magyarországi lakcímmel rendelkező, de életvitelszerűen külföldön élők számára. Ezt azért tartják nagyon fontosnak, mert bár a zárónyilatkozat össznemzeti parlamentről beszél, ők ezt csonkának érzik, mert a mostani voksoláson az említett csoport szavazása nehézkes volt.
Azt, hogy a szavazás módját hogyan lehet gördülékennyé tenni, a megfelelő fórumokon megvitatják és a jogi lehetőségeket is megvizsgálják – jelezte Szávay István, aki elképzelhetőnek tartja a levélszavazás kiterjesztését és az internetes szavazás lehetőségét is.
Teljes, „háromharmados” egységet tart szükségesnek a nemzeti érdek megfogalmazásához és képviseletéhez az LMP társelnöke. Schiffer András ezt Orbán Viktor miniszterelnök beszédére reagálva mondta az MTI-nek. Szükségesnek ítélte, hogy a kormányoldal ezért az alapvető kül- és nemzetpolitikai kérdésekről rendszeresen kezdeményezzen ötpárti egyeztetést. Hangsúlyozta: a külhoni magyarság autonómiatörekvéseihez vagy az ország környezetbiztonságának ügyéhez csak értékalapon található szövetséges.
