Áder János rövid köszöntőjében az idei évet értékelve, a magyarságot érintő fontosabb eseményei között említette, hogy 70 év után – október 30-án – megszületett az a szerbiai rendelet, amely eltörölte a Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó jogszabályt. Az államfő hozzátette, őszintén reméli, hogy mások is meghallják majd e döntést és okulnak belőle.
A köztársasági elnök szerint az idei azért is volt fontos év a magyarságnak, mert a határon túl élő magyarok első alkalommal fejezhették ki politikai akaratukat az anyaországgal kapcsolatban.
Felidézte azt is, hogy 2014-ben, „az évfordulók esztendejében” emlékeztünk meg az első világháború kitörésének századik évfordulójáról, a holokauszt hetvenedik évfordulójáról, a 25 évvel ezelőtti rendszerváltásról, valamint Magyarország NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozásáról.
A rendszerváltásra utalva emlékeztetett arra, hogy 25 éve ilyenkor Magyarország már túl volt a négyigenes népszavazáson és készülődött az első szabad választásra, ekkorra már leomlott a berlini fal, és már Prágában is megtartották az első tüntetést.
Úgy fogalmazott, 25 éve ilyenkor „már erősödött szívünkben a remény”, hogy a politikai változások Romániát is elérik, és hogy a nemzetrészeket elválasztó szöges drótkerítések is végre leomlanak, továbbá azért is, hogy a történelmi bűnökről végre beszélni lehet és mindenki törlesztheti majd történelmi adósságát. Áder János megjegyezte, volt amire 25 évet kellett várni, és volt amire még mindig várni kell.
A magyarság egy és oszthatatlan, a Magyar Állandó Értekezlet tagjai tanúságot tettek arról, ha bármelyik nemzetrészt sérelem éri, az egyetemes magyarság mögötte áll – mondta Semjén Zsolt a plenáris ülés után a Parlamentben. A tanácskozás résztvevői egyhangúlag fogadták el a zárónyilatkozatot. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes újságírók előtt kiemelte: rendkívüli békességben, a kompromisszumkészség és a konstruktivitás jegyében zajlott a plenáris ülésen az egyes kérdések megvitatása.
A zárónyilatkozatból kiemelte: a résztvevők rögzítették, hogy az áprilisi választások után megalakult parlament össznemzeti országgyűlés, amely az egész magyar nemzetet képviseli és döntéseivel az egész magyarság jövőjét szolgálja.
Rögzítették azt is, hogy a következő év a szakképzés éve lesz a Kárpát-medencében. Jelezte: a kormány félmilliárd forinttal járul hozzá a szakképzés támogatásához, hogy még több fiatal tanulhasson szakmát. Kitért arra is, hogy minden anyagi, politikai és emberi támogatást megadnak a kárpátaljai magyarság számára.
Szávay István, a Jobbik alelnöke a tanácskozás után újságírók előtt felidézte, hogy a korábbi években a kormánypártok nemzetpolitikai konszenzusról beszéltek, de ezt nem mindig követték tettek. Most konstruktív és előremutató módon zajlott a tanácskozás.
Pozitívan értékelte, hogy a kormány elfogadta javaslatukat, amelyben olyan lépések megtételét kérik, amelyek egyszerűbbé teszik a választójog gyakorlását a magyarországi lakcímmel rendelkező, de életvitelszerűen külföldön élők számára. Ezt azért tartják nagyon fontosnak, mert bár a zárónyilatkozat össznemzeti parlamentről beszél, ők ezt csonkának érzik, mert a mostani voksoláson az említett csoport szavazása nehézkes volt.
Azt, hogy a szavazás módját hogyan lehet gördülékennyé tenni, a megfelelő fórumokon megvitatják és a jogi lehetőségeket is megvizsgálják – jelezte Szávay István, aki elképzelhetőnek tartja a levélszavazás kiterjesztését és az internetes szavazás lehetőségét is.
Teljes, „háromharmados” egységet tart szükségesnek a nemzeti érdek megfogalmazásához és képviseletéhez az LMP társelnöke. Schiffer András ezt Orbán Viktor miniszterelnök beszédére reagálva mondta az MTI-nek. Szükségesnek ítélte, hogy a kormányoldal ezért az alapvető kül- és nemzetpolitikai kérdésekről rendszeresen kezdeményezzen ötpárti egyeztetést. Hangsúlyozta: a külhoni magyarság autonómiatörekvéseihez vagy az ország környezetbiztonságának ügyéhez csak értékalapon található szövetséges.
Schiffer András hiányolta a miniszterelnök felszólalásából a többi közt a verespataki bányaberuházás témáját, amely szerinte konkrét fenyegetést jelent az országnak, mint ahogy az uniós és az Egyesült Államok közötti, szabadkereskedelmi tárgyalásokét is.
Úgy ítélte meg: Magyarország a magyar vállalatokon keresztül is hozzájárulhatna a határon túli magyarság szülőföldön tartásához, például ha ezek előnyben részesítik a magyar munkavállalókat. Szerinte azt is egyértelművé kell tenni, hogy az ország nem kíván az orosz érdekszférához tartozni.
Falusi Norbert, a párt szakszóvivője a Máért ülése után kiemelte: szükségesnek tartják megkönnyíteni a választási szabályzatot. Jelezte: az LMP több javaslatot is tett az autonómia ügyében. Következetesen kiálltak és kiállnak, hogy a kelet-közép-európai kisebbségek különböző tervei e téren megvalósuljanak – mondta. Kitért arra, hogy Verespatak ügyét is felvettették az ülésen: a Kárpát-medence lakosságának az egészséges földhöz való joga mindenkit megillet – hangoztatta.
