Rózsafüzér – a szó hallatán a legtöbben vagy összerezzennek, vagy gúnyosan mosolyognak, netán csak legyintenek, ha egyáltalán tudják, hogy körülbelül mi fán terem. Az talán mindannyiunkban közös, hogy a szóhoz szemünket behunyva idős néniket társítunk, akik a sötét templomban vagy otthon a kályha mellett összekuporodva egy különös, sokbogyós zsineget szorongatnak, és elhaló hangon mormolnak valami monoton, életidegen szöveget.
De ha jobban belegondolunk, képzeletünk idős nénijei ugyanúgy támpont után nyúlnak a saját életükben, mint ahogy ez természetszerűleg mindannyiunkkal történik nap mint nap, amikor megosztunk egy-egy magasztos coelhói életbölcsességet a Facebookon, vagy akár csak barátainkkal, szüleinkkel, testvéreinkkel találkozunk, és osztjuk meg velük a nap örömteli fáradalmait. Bizonyos értelemben kapaszkodónak vélhetik sokan az alkoholt vagy más tudatmódosító szereket és a rossz szokásokat, beidegződéseket is. Szóval életünk részei a kapaszkodók, kinek ez, kinek az.
Hogy maga a rózsafüzér kapaszkodóként ma nincs igazán divatban és kicsit avítt, ezt ismerhette fel talán nem is annyira burkoltan a Váci Egyházmegye: szemét és fülét kinyitva rátalált egy svéd evangélikus püspökre, Martin Lönnebóra, aki egy új imastílust igyekszik terjeszteni, ebből a szándékból virágzott ki a Krisztusfüzér, Élet gyöngyei című kiadvány magyar változata. A könyvecske eredetijének sikerességét mutatja, hogy forgatását a világ egyik legolvasottabb és legtermékenyebb írója, a 300 könyves német dr. Anselm Grün is ajánlja. Itthon az egyházmegye vezetője, dr. Beer Miklós vette szárnyai alá ezt a lelkiségi formát, különlegessége, hogy bármilyen felekezetű hívő megtalálhatja benne a maga oltalmát.
– A két név két irányt is jelöl: egy önismerethez, lelki békességhez segítő kis eszköz ez a gyöngyfüzér, ugyanakkor a már keresztény hívők számára egy komoly segítséget jelenthet a Jézussal való személyes kapcsolat elmélyülésében – magyarázza a helyi lapban a kiadványról és a vele azonos nevű imaláncról, illetve a kettős elnevezésről Varga Péter vecsési plébános, aki rámutat, hogy ennek az imafüzérnek ökumenikus ereje van már most, amire nagyon szép példákat lehet látni Svédországban és Németországban is. – Hiánypótló is, mivel szemben más imafüzérekkel, ez nem olyan, hogy valamilyen kötött imádságokat kellene mondani hozzá, bár lehet azt is, hanem teljesen szabad, személyes elmélkedésre, elmélyülésre akar ösztönözni. Sőt nem kell „végigimádkozni” sem, elég csak annyi időt szánni rá, amennyit éppen tudunk.
A Krisztusfüzér név sem véletlen: Jézus életének állomásait is megjeleníti, és azokon elmélkedve, azzal gyakran imádkozva sokkal mélyebbre lehet eljutni.
Nem tukmálásról van szó: a Facebookon is körül lehet nézni, hogyan működik a dolog.
