Elveszett levél a kitiltási ügyben

Nem találja az amerikai fél Polt Péter legfőbb ügyész hivatalos levelét.

Bár írásban igazolta az amerikai fél, hogy Polt Péter legfőbb ügyész hivatalos levelét – amelyben a kitiltásokkal összefüggésben kért információkat – átvették, azt most nem találják. Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője érdeklődésünkre megerősítette, a nemzetközi igazságszolgáltatási gyakorlat és a diplomáciai iratkezelési ügymenet alapján megdöbbentő módon az Egyesült Államok nagykövetségén nincs meg a dokumentum. A szóvivő arról tájékoztatott: az amerikai nagykövetség kérésére a Legfőbb Ügyészség tegnap ismét megküldte André Goodfriend ideiglenes amerikai ügyvivőnek, illetőleg Eric Holdernek, az Egyesült Államok legfőbb ügyészének október 27-én kelt leveleit. Polt az Egyesült Államok és Magyarország részéről még 2008-ban – a bűncselekmények megelőzése érdekében – aláírt megállapodás alapján fordult tengerentúli kollégájához és az ideiglenes ügyvivőhöz. Azt kérte, hogy a kitiltási üggyel kapcsolatos minden olyan adatot adjanak át, amelyet a vonatkozó jogszabályok lehetővé tesznek.

Eközben a Figyelő arról írt, hogy információk szerint készül a magyar „válaszcsapás”: olyan kormányzati előterjesztés, amelyik egy magyar kitiltási listát alapozna meg. Vagyis hasonlóan az amerikaiak eljárásához, indoklás nélkül helyezhetnének tiltólistára például amerikai állampolgárokat. Értesüléseik szerint a kormány két hete döntött a jogi munka indításáról. A fogadtatás vegyes volt, többen érezték úgy, hogy ez felesleges erőfitogtatás a kormány részéről. A Külgazdasági és Külügyminisztérium a sajtóértesülést nem kommentálta.

A kitiltottak listája – hat magyar állampolgár, köztük Vida Ildikó, az adóhatóság elnöke – egyébként az ügyvivő szerint nem változott. André Goodfriend a Mandiner.hu-nak adott interjújában azt mondta, nem frissítik azt naponta. – Nem akarjuk, hogy úgy tűnjön, mintha Magyarország rendőrei lennénk – közölte, hozzátéve: nem azt próbálják megmondani Magyarországnak, mit csináljon ezekkel az állításuk szerint korrupt személyekkel. Goodfriend nem zárta ki, hogy egy újabb meghívás esetén ismét ellátogatna a leginkább Gyurcsány Ferenc pártjához „becsatornázott” Bitó László író lakására. Állítása szerint nem tudott arról, hogy Bitó körének nagy ráhatása volt a baloldali pártok politikájának alakulására, szerinte „olyan emberek voltak ott, akikkel érdemes beszélgetnünk”.

A diplomáciai körökben is meglepően aktív Goodfriend az Amerikaiak a Magyarokért Közhasznú Alapítvány ötödik évfordulója alkalmából kerekasztal-beszélgetésen vett részt. A kitiltási botrány kapcsán azt fejtegette, nem kritikaként kell értelmezni az Egyesült Államok részéről érkező bírálatokat. Goodfriend szerint Amerika nem abból a szempontból közelít egy országhoz, hogy vezetése konzervatív-e vagy sem. Szerinte minden esetben az 1948-ban elfogadott emberi jogok egyetemes nyilatkozatában foglalt értékeket és vállalásokat kérik számon azoktól, akik annak idején csatlakoztak ehhez. Hozzátette, bármelyik ország mondhatja azt, hogy már nem fogadja el az egyezményben foglalt alapelveket, és nem lesz tovább része a nemzetközi közösségnek. A döntésnek az ügyvivő szerint lesznek negatív következményei, azzal azonban nem kell többé számolnia, hogy az Egyesült Államok bírálja, amiért nem tartja magát az egyezményhez. Goodfriend szerint Magyarországon az embereknek nincs önbizalmuk, s azt mondják, még nem volt idejük megtanulni, hogyan működik a demokrácia. Ám ennek szerinte ellentmondanak az olyan kreatív véleménynyilvánítási formák, mint a Szabadsági téri megszállási emlékmű elleni mozgalom vagy a virágzó slam poetry kultúra.

Az amerikai lapvéleményekkel ellentétben nem lát autoriter rendszert Magyarországon Maximilian Teleki. Az Amerikai Magyar Koalíció elnöke a Heti Válasznak adott interjújában ezt az elmúlt időszak tüntetéseivel támasztotta alá. Beszélt arról is, hogy az elmúlt hét évben a közép-európai országok sokat beszéltek az energiabeszerzés diverzifikálásáról, és megpróbálták felhívni az Egyesült Államok figyelmét az orosz gáztól való függés veszélyeire. Szerinte amerikai részről hiányzott az elszántság az egyoldalúság felszámolására, elhalt például az orosz gázvezetékek alternatívájának szánt Nabucco-terv. Ráadásul nem hallott Olaszországnak címzett amerikai kritikát sem, pedig az olasz cégek nagyban üzletelnek az oroszokkal.

Eközben a Civil Összefogás Fórum (CÖF) arról tájékoztatta lapunkat: nem kapták kézhez a kitiltási ügyben tett feljelentésüket elutasító főügyészségi határozatot, arról csak a hírekből értesültek. Ismeretes, a CÖF annak kapcsán tett feljelentést, hogy Goodfriend bevallása szerint magyarországi korrupciós bűncselekményekről szerzett tudomást, ám ezekről nem tájékoztatták a nyomozó hatóságokat – pedig a külföldi hivatalos személyeknek ilyen esetben feljelentési kötelezettségük van. Az ügyészség bűncselekmény hiányában utasította el a feljelentést, többek között azért, mert a rendelkezésre álló adatok alapján nem azonosítható konkrét bűncselekmény. A CÖF jelezte, tudomásul veszik, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség tisztázta az amerikai nagykövetség és az ideiglenes amerikai ügyvivő helyzetét, noha ők ismeretlen elkövető ellen tették a feljelentést. Szerintük az Egyesült Államok külügyminisztériumának is hírértékű lehet, hogy „konkrét, azonosítható bűncselekmény nem történt”, ezért sem tesznek panaszt a verdikt ellen. Kiemelték: a főügyészség nem hivatkozott a bécsi egyezményen alapuló diplomáciai mentességre sem.