Bánki Erik (Fidesz) kijelentette: a sporttámogatások összegét a szocialista kormányok utolsó évében tapasztalt 16 milliárd forintról fokozatosan emeli a jelenlegi kormányzat, jövőre csaknem 100 milliárd forint áll rendelkezésre. Célnak nevezte, hogy 2020-ra a magyar lakosság 40 százaléka rendszeresen sportoljon. Azt mondta, ennek érdekében is fontos az iskolákban a mindennapos testnevelés.
A turizmusról szólva közölte: a kormány számít az ágazat munkahelyteremtő képességére, és fontosnak ítélte a kormány balatoni fejlesztési programját.
Korózs Lajos (MSZP) cinikusnak és hazugnak nevezte a büdzséjavaslatot, amely szerinte „a nyomorgókat lassú éhhalálra kényszeríti”. Kétségesnek ítélte, hogy a közfoglalkoztatottak később a nyílt munkaerőpiacon találnának állást, ezért bírálta a kabinet azon politikáját, amely megszüntetné a segélyezést. Szerinte így több mint egymillió ember maradhat állás vagy támogatás nélkül és válhat tartósan leszakadóvá.
Kifogásolta, hogy az önkormányzatok segélyezésének támogatása csaknem 20 milliárd forinttal csökken, és hogy nincs fedezet a szociális dolgozók béremelésére. A szociális szolgáltatások fejlesztésére az ideinél 37 százalékkal jut kevesebb – folytatta. Sérelmezte, hogy a családpolitikai pályázatok forrása ugyan több mint egymilliárd forinttal emelkedik, de a többletet a népesedéspolitika kommunikációjára fordítja a kabinet.
Firtl Mátyás (KDNP) közölte: a kormány elkötelezett a honvédelmi kiadások ütemezett növelése mellett, amelyet a nemzetgazdaság képességéhez igazít. Az ideihez képest 9 milliárddal, több mint 200 milliárd forintra emelkedik a honvédelmi kiadás kerete, a NATO költségvetéséhez pedig csaknem 4 milliárd forinttal járul hozzá a büdzsé.
A nemzetközi szerepvállalás és a haderőfejlesztés érdekében a büdzsé a szakminiszternek átcsoportosítási jogot biztosít – hangsúlyozta, jelezve, hogy elindul a fegyveres életpályamodell. A pápai bázisrepülőtér fejlesztéséről szólva közölte: mivel ennek forrásigénye még nincs benne a büdzsében, így a költségvetés keretszámának bővítése várható. Vargha Tamás, a honvédelmi tárca államtitkára mindezt azzal egészítette ki: 3,7 százalékkal növekszik a honvédelem büdzséje.
Dúró Dóra (Jobbik) a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról (Klik) szólva elmondta: jövőre is a Klik büdzséjének folyamatos bővítése várható, hiszen az idén felhasználtaknál kevesebb forrást irányoz elő számára a költségvetés.
A középiskolákkal kapcsolatban kifejtette: mindössze fél év lesz arra, hogy a szakképzés kikerüljön a Klik fenntartása alól a nemzetgazdasági tárcához. Sérelmezte, hogy nincs válasz például a többcélú intézmények szétválására. A felsőoktatás támogatása 40 milliárd forinttal lesz alacsonyabb, mint 2010-ben volt – mutatott rá. Bírálta, hogy a mindennapos testnevelés feltételei még mindig számos helyen nincsenek meg.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt mondta: mind az oktatásra, mind a gyermekekre több forrás lesz az ideinél. Szólt a pedagógusbér-emelésről, a Klik keretének növeléséről, és arról is, hogy a felsőoktatásra 7 milliárddal több jut. Állami támogatásból indul program tornatermek, uszodák építésére, ez azonban évről évre valósul meg – közölte.
Kucsák László (Fidesz) leszögezte: 8 százalékkal nőnek az oktatási kiadások jövőre. Az iskolák működtetésére és pedagógusbér-emelésre 50 milliárd forintos többlet lesz, és minden eddiginél több gyermek kap ingyenesen tankönyvet – mondta.
Hozzátette: a leghátrányosabb helyzetű gyermekek esélyeit növelő szolgáltatásokhoz is a büdzsé járul hozzá. Összesen 115 Biztos Kezdet Gyerekház működik az országban, csaknem fele költségvetési forrásból – mondta.
Az önkormányzatok nagyobb szabadságot kapnak a szociális ellátások kialakításában, amelyhez csaknem 10 milliárd forintos többletet nyújt az állam – ismertette.
Sallai R. Benedek (LMP) az intézményen kívüli szülés referenciahálózatához nyújtana több forrást, a többi közt bábaképzésre, szülésznői hálózat létrehozására. A vidéki úthálózat fejlesztésére is magasabb összeget biztosítana, és a Békés megyei Wenckheim-programot, a kastélyfelújítást is támogatná.
Számos kiadást megkérdőjelezett, például a miniszterelnök költségvetésében szereplő 61 milliárd forintos „különböző kifizetések” címet, valamint a stadionépítések kiadásait.
Bene Ildikó (Fidesz) az egészségügy prioritásai közé sorolta a strukturális átalakításokat, a gyógyszer-támogatási rendszer átalakítását. A háziorvosi rendszer fejlesztését is fontosnak nevezte. Ehhez ismertetése szerint 10 milliárd forint áll rendelkezésre. Nem halasztható a kórházak egyszeri adósságkonszolidációja sem, erre 60 milliárd forint jut – szögezte le.
Fodor Gábor független képviselő, a Liberálisok elnöke a válság költségvetésének nevezte a büdzsét. A keleti nyitás szerinte tragikus gazdasági helyzetet fog eredményezni az ország számára, a költségvetés pedig ezzel a problémával nem néz szembe.
Bírálta a szociális ellátások csökkentését. Azt mondta: munkára nem így, hanem a beruházások támogatásával kellene ösztönözi az embereket.
