– Nemrégiben az a vád érte a magyar láncokat, különösen a CBA-t, miszerint ők a nyertesei a multinacionális vállalatok számára kétségkívül szigorúbb körülményeket eredményező mostani jogszabályváltozásoknak. Sokan úgy vélik, erre az egyik legjobb példa a jövőre drasztikusan megemelkedő élelmiszerlánc-felügyeleti díj, amely milliárdos többletkiadást jelent a legnagyobb forgalmú cégeknek. A CBA-t miként érinti a közteher, milyen szabályok szerint róják le?
– A CBA megalakulása óta, azaz 1992-től beszerzési társulásként, majd franchise rendszerben üzemel. Ezt a felépítést a kényszer hozta, mivel a rendszerváltozás idején a kiskereskedelmi tevékenységet folytató magyar vállalkozóknak nem állt rendelkezésére akkora tőkeállomány, amellyel komoly méretű üzletláncot tudtak volna létrehozni. Ezzel szemben a külföldi érdekeltségű vállalatok állami segítséget is kaptak adókedvezmények formájában, ami szintén jelentős mértékben segítette, hogy megvessék lábukat a magyar piacon. A CBA-nál a kezdetektől adott a lehetőség, hogy a csatlakozó vállalkozások megőrizzék szuverenitásukat, ugyanakkor biztosítjuk a túlélés esélyét is azáltal, hogy kedvezőbb feltételekkel szerezhetik be a termékeket. Tagjaink ezzel versenyképes fogyasztói árakat nyújthatnak vásárlóiknak. Jelenleg több mint ezer franchise partnerünk van, amelyeknek egy része családi kis- és közepes vállalkozás. A rendszerhez csatlakozó cégek egymástól függetlenül, önállóan gazdálkodnak, és biztosítják a működésükhöz szükséges feltételeket. Bár nyilvánvaló, hogy például a közös marketingakciók, a közös beszerzési lehetőségek komoly előnyt jelentenek nekik, azonban a gazdasági értelemben vett függetlenségük okán önállóan kell az adókat és a járulékokat befizetniük. Családi vállalkozásként működő tagjaink közül többen csupán egy vagy mindössze pár üzletet működtetnek, így nem érik el éves szinten azt az 500 millió forintos bevételhatárt, amely fölött élelmiszerlánc-felügyeleti díjat kell fizetni. Ugyanakkor nagyon sok olyan vállalkozás tartozik a CBA-hoz, amelyeknek kötelezettséget jelent az említett közteher. Szeretném hangsúlyozni, hogy egyetlen országban sincsenek olyan adózási szabályok, amelyek azonos mértékű teherviselést várnának el egy néhány fős családi vállalkozástól és egy közepes vagy nagyobb vállalattól.
– Részesül-e a CBA bármilyen adókedvezményben?
– Semmilyen adókedvezményben nem részesülünk, néhány tagunknak összességében elenyésző összegű pályázati pénzt sikerült elnyernie az évek során.
Gazdag karácsony elé nézünk
Gyorsult a kiskereskedelmi forgalom növekedése szeptemberben: a boltokban eladott áruk mennyisége 4,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit az augusztusi 2,5 százalékos emelkedés után. A Központi Statisztikai Hivatal tegnapi jelentése szerint az ősz elején főképp az élelmiszer- és az üzemanyag-kereslet gyorsult fel. Az Országos Kereskedelmi Szövetség jelezte, számítanak rá, hogy karácsony előtt jelentősen bővül az áruházi költekezés, és decemberben 3-4 százalékkal több árut vásárolnak majd a családok, mint egy évvel ezelőtt. Ez azt jelenti, hogy élelmiszerekre és különböző iparcikkekre 775–785 milliárd forintot költhetnek el idén a vásárlók.
– Indokolt következmény-e az élelmiszer-áremelés a felügyeleti díj milliárdos terhe, illetve a még függőben lévő jogszabályváltozások következtében? Tervez-e a CBA áremelést jövőre, illetve hogyan változhat a magyar és importáruk aránya a boltok polcain, ha a nagy láncoknak jelentősen nőnek a kiadásaik?
– Az Országos Kereskedelmi Szövetség és jó néhány multinacionális vállalat nyilatkozataikban eddig azt emelték ki, hogy nem kívánnak emelni a fogyasztói árakon. Minden bizonnyal ez így is lesz, hiszen akkora a verseny, hogy az áremeléssel jelentős vásárlóerőt veszítenének. Az elmúlt időszakban inkább az árak stagnálását és kismértékű csökkenését látjuk majdnem minden termékkörnél, és az előjelek azt mutatják, hogy ez a tendencia a jövőben is folytatódni fog.
– Az üzletek vasárnapi nyitva tartásának korlátozásával más magyar kereskedőkkel együtt ugyancsak a kisebb CBA-boltok kerülhetnek piaci előnybe. A hazai tulajdonú hálózatok már kifejezték támogatásukat a vasárnapi szabadnap mellett. Ön szerint a döntés valóban segítheti a kisebb vállalkozásokat az erőfölényben lévő nagyáruházakkal szemben? Garantálják-e dolgozóik biztonságát a döntés következtében?
– A CBA a másik két magyar tulajdonú üzletlánccal, a Cooppal és a Reállal együtt támogatja a vasárnapi nyitva tartás korlátozására irányuló törvénytervezetet. Sajnos sokan szándékosan vagy a törvény tervezetének felületes ismeretéből fakadóan azt állítják, hogy ez a szabály a franchise rendszerben működő magyar láncoknak kedvez és nagy előnyben részesíti őket. Mindezt a leghatározottabban visszautasítjuk, ugyanis a tervek szerint minden olyan üzletnek be kellene zárnia a hét utolsó napján, ahol csak alkalmazottak foglalkoztatásával tudják megoldani a működést. Üzleteink nagyon elenyésző része csupán az, amely alkalmazottak nélkül üzemel, így a vasárnapi szabály életbelépése esetén szinte minden CBA-nak be kellene zárnia. Ezzel együtt számos oka van, amiért támogatjuk a kezdeményezést. A vasárnapi nyitva tartást szinte a teljes nyugat-európai piacon törvények szabályozzák, több helyen ennek komoly hagyományai vannak. A külföldi tapasztalatok szerint ebből egyébként semmilyen kára nem származik a vásárlóknak, sőt egyes országokban komoly lobbi folyik annak érdekében, hogy a korlátozást ne enyhítsék. A dolgozóink körében végzett felmérés szerint a válaszadók 87 százaléka támogatja a vasárnapi zárva tartást. Ha megszavazzák, 30 ezer munkavállalónk a hét utolsó napját a családja körében töltheti, amely ráadásul a friss kutatások szerint a hét leggyengébb forgalmú napja a kereskedelemben. A vásárlások a korlátozás bevezetése után sem tűnnének el, hanem a hét többi napján realizálódnának. A kilátásba helyezett elbocsátások sem indokoltak, hiszen jelenleg is inkább a szakképzett munkaerő hiánya okozza a problémát. Sőt, a megváltozott körülmények miatt több kereskedelmi dolgozóra lenne szükség, és valószínű, hogy nem egy üzlet döntene a hosszított nyitva tartás mellett, amihez ugyancsak plusz munkaerő szükséges. Társaságunk azt vállalta, hogy egyetlen munkavállalónkat sem bocsátjuk el, és a fizetésüket sem fogjuk csökkenteni, ha a vasárnapi munkavégzésükre már nem lesz szükség.
– Érintett-e a CBA abban a tervezett változásban, miszerint a jövőben kitiltják a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzleteket a városok örökségvédelmi területeiről?
– Természetesen mint minden törvény, így ez is vonatkozik a CBA franchise rendszerében működő valamennyi vállalkozásra. Jelenleg vizsgáljuk, hogy mely üzleteinket érintené a szabály.
– 2018-tól megtiltanák a napi fogyasztási cikkek árusítását azon cégeknek, amelyek két egymást követő évben veszteséges működést produkálnak. A közvélekedés szerint ezzel a magyar láncoknak ágyaz meg a kormány, hogy például a CBA elfoglalhassa az országból hanyatt-homlok menekülő multiláncok üzleteit. Ön szerint hogyan változhatnak a magyar kiskereskedelem erőviszonyai a jövőben?
– Ezt megint nem úgy értékelem, hogy a szigorítás a magyar cégeknek kedvez. A vállalkozások, működjenek azok bármely területen, azért jöttek létre, hogy a tevékenységükkel tisztességes és forgalomarányos nyereségre tegyenek szert. Aki hosszú évek óta csak veszteséget termel, az valamit vagy rosszul csinál, vagy nem biztos, hogy tisztességes eszközöket alkalmaz. A CBA-hoz csatlakozó boltok 95 százaléka hosszú évek óta nyereséget produkál, amely után minden fillér adót idehaza fizetnek meg.
– A magyar láncok feltételezett előnye miatt a közösségi médiában civil kezdeményezésre bojkott szerveződik decemberre a CBA-üzletek ellen. Mi az önök álláspontja ezzel kapcsolatban?
– Nagyon sajnálatosnak tartjuk, hogy bizonyos szerveződések ilyen méltánytalan, rosszindulatú támadást intéznek a hazai tulajdonban lévő üzletek ellen. Nem értjük, hogy a szervezőknek milyen céljaik vannak, mi motiválja őket a hangulatkeltésben. Bízom abban, hogy nem a hálózatokban működő 77 ezer kereskedelmi dolgozó mindennapi megélhetését kockáztatnák, holott rájuk is gondolni kellene. Sajnos idehaza rendkívüli a külföldi tulajdonú multinacionális hálózatok túlsúlya, a forgalom 65–70 százalékát tudhatják magukénak a korábban elhibázott privatizációs lépések miatt. Tőlünk nyugatabbra mindez példa nélküli, hiszen mindenütt vigyáznak arra, hogy a kereskedelem és a szolgáltatói szféra nagyobb aránya a hazai vállalkozások kezében összpontosuljon. Nálunk súlyos mértékű a kiszolgáltatottság. Félreértés ne essék, nem a piaci verseny ellen vagyok, mert arra alapvető szükség van, azonban a hazai állapotok nem egészségesek. Ezért támogatunk minden olyan kezdeményezést, amelynek eredményeként meghatározóvá válnak a magyar tulajdonú vállalkozások, s ennek köszönhetően megerősödhet a kereskedelem, a szolgáltatóipar, valamint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar.
A Coop sem emelné az árakat
A Coop-csoport az elmúlt évtizedben sikerrel vette fel a versenyt a külföldi tulajdonban álló kereskedelmi vállalkozásokkal, holott semmilyen adókedvezménye sincs – mondta lapunknak Komoróczki István, a Coop üzletlánc szóvivője. Mivel a csoport szigorú megújulási folyamatba kezdett évekkel ezelőtt, így versenyképessége, piaci pozíciója az elmúlt időszakban javult.
– Mivel a Coop-üzletek is franchise rendszerben működnek, és az élelmiszerlánc-felügyeleti díj kifizetésére a vállalkozások méretétől függően kerül sor, így elmondható, hogy tagjaink helyzete ebből a szempontból nem javul jövőre, igaz, nem is romlik – szögezte le a szóvivő.
A Coopnál a vasárnapi zárva tartás kapcsán egy reprezentatív felmérés rávilágít: mivel a csoport vállalkozásainak jelentős része kistelepülésen tevékenykedik, az ott található boltok meghatározó többsége már most is zárva tart vasárnap. A felmérés további megállapítása, hogy a Coop-vásárlók döntő többsége nem igényli a vasárnapi nyitva tartást, holott a nagyobb településeken üzemelő egységeknek ugyancsak be kellene zárnia, amennyiben megszavazzák a korlátozást.
– Mivel úgy véljük, hogy a forgalom vasárnap nélkül sem csökkenne, garantálni tudjuk munkavállalóink tovább foglalkoztatását, teljes létszámban – hangsúlyozta Komoróczki István. Hozzátette: nem várnak nagyobb átrendeződést a magyar kereskedelemben, s bár a mostani változások árakra gyakorolt hatása egyelőre kiszámíthatatlan, a szabályozók miatt nem lesz drágulás jövőre, és attól sem tartanak, hogy felborul a boltok kínálata az importtermékek javára. – Az üzletláncok folyamatosan figyelik egymás lépéseit, és nem kockáztatják, hogy vásárlókat veszítsenek az áremeléssel. A nagy láncok jelentős szervezeti átalakításokba kezdtek, hogy működésük versenyképesebbé váljon – vélekedett a szóvivő, aki szerint a két éven át veszteséget termelő vállalatok korlátozása a napi fogyasztási cikkek piacán arra ösztönzi majd a cégeket, hogy erőfölényükkel a veszteségek vállalása árán se éljenek vissza, s ne lehetetlenítsék el a kis- és közepes vállalkozások működését.
