A kormány senkit sem akar kizárni a felsőoktatásból

Tartani kell az oktatás terén az Európa 2020 stratégia keretében vállalt célokat.

HZS
2014. 12. 12. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár az uniós oktatásügyi miniszterek tanácskozását követően ismertette, hogy a tagállamok tárcavezetői egyetértettek abban, hogy csökkenteni kell az iskolát annak befejezése nélkül elhagyók arányát, és növelni kell a diplomával rendelkezők hányadát. Az uniós tagállamok 2010-ben azt tűzték ki célul, hogy átlagosan tíz százalék alá mérséklik azok arányát, akik a kelleténél korábban hagyják abba a tanulást, és negyven százalékra emelik a diplomával rendelkezők arányát a 30-34 éves korosztályban.

A politikus szerint ehhez illeszkedik a magyar felsőoktatási stratégia is, amely azzal, hogy a munkaerőpiac igényeihez igyekszik igazodni, és az intézmények szerkezetének átalakítását célozza, egyezik a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) elképzeléseivel.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatási államtitkára úgy ítélte meg, hogy nem hatékony az a képzés, amelyet elkezdenek, de nem fejeznek be a hallgatók. A politikus rámutatott, hogy a felsőoktatási stratégia a bejutási követelmények megemelésével senkit sem akar kizárni a felsőoktatásból, hanem a jelenleg 35-40 százalékos lemorzsolódást szeretnék csökkenteni, ezért szerinte nem a diplomások, hanem a kiesők aránya fog csökkenni, így végeredményben a végzettek aránya növekszik majd.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy Magyarország az Európa 2020 stratégiában azt vállalta, hogy 30,3 százalékra növeli a diplomások arányát a 30-34 éves korosztályban. Az államtitkár hangsúlyozta, arra is tekintettel kell lenni, hogy a magyar gazdaság szerkezete jelenleg 35 százalék körüli diplomás munkavállalói arányt igényel, ha pedig ez idővel változik, akkor a célt is felül lehet vizsgálni.Palkovics beszélt arról is, hogy önmagában nem tekint negatív dologként arra, ha egy diplomás szakember vagy egy hallgató külföldre megy, ha utána hazatér. A felsőoktatásban külföldön tanulóknak szerinte olyan vonzó mesterképzéseket és doktori iskolákat kell kínálni, amely miatt érdemes itthon folytatniuk tanulmányaikat.

Navracsics Tibor oktatási biztos kitért a fiatalok vállalkozási készségeire, amelyek szerinte létfontosságúak az oktatás minden szintjén. „A minőségi oktatásba fektetett pénz bizonyítottan bevált útja a munkahelyteremtésnek, a növekedés beindításának és a versenyképesség növelésének” – mondta az oktatási biztos, aki hozzátette: az oktatás pozitív hatást gyakorol a gazdasági növekedésre.

A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy 2013-ban 12 százalék volt azok aránya, akik idő előtt elhagyták az iskolát, ami azt jelenti, hogy öt millió ember még alapvető képesítéssel sem rendelkezik. „Nem meglepő, hogy negyven százalékuk munkanélküli” – mutatott rá a biztos. Szerinte egyre nagyobb a veszélye, hogy a szükségesnél kevesebb befektetés valósul meg az oktatásban, ezt a trendet pedig meg kell fordítani. A befektetéseket növelni kell, ha csúcsminőségű oktatást szeretnénk.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.