Bizonyos feltételek fennállása esetén jövőre is túlteljesíti a nyugdíjasoknak tett ígéretét az Orbán-kormány, és a tavalyi, valamint az idei év után 2015-ben is az inflációt meghaladó mértékű lesz a nyugdíjemelés, vagyis nő a nyugdíjak reálértéke – írta tegnap az Mfor.hu. Felhívták a figyelmet, idén a nyugdíjakat a költségvetés tervezésekor használt 2,4 százalékos várt infláció mértékével emelték. A gyakorlatban azonban a rezsicsökkentések, illetve az olajár zuhanása miatt csökkenő üzemanyagárak deflációba húzták a fogyasztói árindexet, így a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb prognózisa szerint idén 0,2 százalékos defláció lesz. Ez azt jelenti, hogy 2013 után idén sem csupán a nyugdíjak reálértékének megőrzéséről lehet beszélni, hanem reálszintű növekedésről, a számítások szerint idén 2,6 százalékkal érnek többet a nyugdíjak, mint tavaly.
A héten elfogadott jövő évi költségvetés szerint 2015-ben újabb 1,8 százalékkal emelik a nyugdíjakat. Az online újság rámutatott: a legfrissebb jegybanki előrejelzés csupán 0,9 százalékos jövő évi inflációt feltételez, ha pedig ez teljesül, akkor 2015-ben további 0,9 százalékos reálértékű emelkedésre számíthatnak a nyugdíjasok. A 2013-as 3,4 százalékos, az idei várható 2,6 és a jövő évi 0,9 százalékos reálnövekedés összesen három év alatt hétszázalékos reálérték-növekedést jelent a nyugdíjaknál.
Jövőre egyébként emelkedik az a jövedelemhatár is, amelytől méltányossági nyugdíjemelés, illetve egyszeri segély adható a nyugdíjasoknak. Egy kihirdetés előtt álló kormányrendelet szerint a jelenlegi 70 ezer forintos jövedelemhatár helyett jövő januártól már havi 75 ezer forintos határig kérvényezhetnek kivételes nyugdíjemelést a magas szolgálati idővel rendelkező, de alacsony jövedelmű nyugdíjasok. Jelentősen bővül az egyszeri segélyre jogosultak köre is: az egyedül élő nyugdíjasok a jelenlegi havi 80 ezer helyett jövőre havi 85 ezer forintos jövedelemhatárig, a párban élők az eddigi 70 ezer helyett 75 ezer forintos jövedelemhatárig folyamodhatnának az ellátásért. A lépés átlagosan 32 százalékkal emeli meg a jogosultak körét, ami újabb 95 ezer ember számára jelent lehetőséget méltányossági emelés, illetve segély igénylésére.
A statisztikai adatok is azt mutatják, hogy javul a nyugdíjasok helyzete. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) háztartások életszínvonalát vizsgáló kutatása szerint 2013-ban a nyugdíjasok egy főre jutó nettó jövedelme 1,157 millió forint, ami 13 százalékkal magasabb az országos átlagnál. A nyugdíjas-háztartások egy főre jutó személyes célú kiadása tavaly 978 ezer forintot tett ki, ami folyó áron 28 ezer forinttal, reálértéken 1,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A nyugdíjasok fogyasztási kiadásai évről évre meghaladják az országos átlagot, 2013-ban 17,4 százalékkal költöttek többet az átlagnál.
Az idősek élelmiszerre és lakásfenntartásra fordított kiadásainak aránya 2013-ban 4,9 százalékponttal haladta meg az átlagot, míg egészségügyi kiadásaik az átlag közel két és félszeresét, 78 ezer forintot tettek ki, amelyből a gyógyszerekre fordított összeg kétszerese volt az országos átlagnak. Az átlagosnál ugyanakkor 14 százalékkal kevesebbet költöttek közlekedésre, elsősorban a számukra biztosított ingyenes, illetve kedvezményes tömegközlekedés miatt, valamint azért, mert körükben alacsonyabb a gépkocsit használók száma.
A KSH hangsúlyozza: a nyugdíj a rendszeressége, inflációkövetése és kiszámíthatósága miatt napjainkban a legstabilabb jövedelemnek számít. A nyugdíjasháztartások mindemellett nincsenek kitéve a munkanélküliségnek sem, és jóval kevesebbet érint közülük az eladósodottság is. Relatív jövedelmi szegénynek 2013-ban a nyugdíjasoknak mindössze 4,2 százaléka számított (egy évvel korábban még 4,4 százalék volt ez az arány), miközben a teljes lakosság 14,6, a gyermekeknek pedig a 24,6 százaléka sorolható ide. A szegénységnek vagy a társadalmi kirekesztődésnek kitettek aránya körükben 18,1, míg a teljes lakosság körében 31,1 százalék.
