Jórészt a köznevelés területéről érkeztek panaszok

Az oktatási jogok biztosának hivatalához eljuttatott 1678 ügyből 1066 érkezett a köznevelés területéről.

Jogszerűek továbbá azok az előírások is, amelyek nem feltétlenül a testi épséget, hanem a tanuló ruháját hivatottak védeni, ezek sok esetben nem is különíthetők el a balesetvédelmi előírásoktól – emelte ki. Azonban nem jogszerű, ha csak azért ír elő a külső megjelenésre, öltözködésre vonatkozó szabályokat, hogy ezzel „egyneműsítse” a tanulókat, hiszen nincs olyan törvényes cél, amely ezt megkövetelné – mutatott rá, hozzátéve: szintén jogszerűtlen, ha az öltözködési szabályoknak mögöttes fegyelmezési céljuk van.

Egy szülő azt sérelmezte, hogy gyermeke óvodai felvételét az intézmény elutasította, holott mindkét szülő dolgozik. A gyermek a májusi elutasításkor még nem töltötte be harmadik életévét, ám az óvodai év közben, decemberben be fogja tölteni. A biztos jelezte: a köznevelési törvény értelmében az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik, ugyanakkor a jelenleg hatályos szabályozás nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely előírná, hogy ötéves kor előtt a munkavégzés miatt a napközbeni ellátást biztosítani nem képes szülők gyermekét az óvoda köteles lenne felvenni. Kitért arra is, hogy 2015. szeptember 1-jén lép hatályba a köznevelési törvény azon pontja, mely szerint az augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betöltött gyermekek kötelesek legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson részt venni. Ez a rendelkezés két kötelezettséget von maga után: a települési önkormányzat kötelezetté válik arra, hogy valamennyi harmadik életévét betöltött gyermek részére biztosítsa a lakóhelye szerinti körzetes óvodában a férőhelyet, továbbá a gyermek a harmadik életév betöltésével kötelezetté válik a napi négy órai óvodai nevelésben való részvételre, amelynek teljesüléséért a szülő felel.

A felsőoktatásról a felvételivel és az érettségivel, a tanulmányi kötelezettségek teljesítésével és a tanulmányok finanszírozásával kapcsolatos kérdések érkeztek. Egy hallgató arról kért tájékoztatást, miként folytathatná tanulmányait, miután hallgatói jogviszonya megszűnését követően ismételten felvételt szeretne nyerni a felsőoktatási intézménybe, amelynek korábban hallgatója volt, azonban a felvételi pontjainak száma nem éri el a jogszabályok által minimálisan megkövetelt 240 pontot. A hallgatót tájékoztatták arról, hogy az új felvételi rendelet alapján alapképzésre, osztatlan képzésre – meghatározott kivétellel – csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 240 pontot.

A jelentésből kiderül: többen kérték, hogy egyéni körülményeikre tekintettel, méltányosságból mentesítsék őket a nyelvvizsgatételi kötelezettség alól. A beadványozókat arról tájékoztatták, hogy a felsőoktatási diploma kiadásához szükséges nyelvvizsga-követelmény alól méltányossági alapon felmentés nem adható.