Az összegzés szerint a hivatalhoz eljuttatott 1678 ügyből 1066 érkezett a köznevelés területéről, 473 a felsőoktatásról, 70 a szakképzésről és 77 egyéb területről. A panaszok jelentős hányadát, közel 1200-at elektronikusan nyújtották be. Mintegy 725 jelzés érkezett tanulóktól, 511 szülőktől, 201 pedagógusoktól és intézményvezetőktől, 120 oktatási szereplők közösségétől, valamint 8 fenntartóktól.
Aáry-Tamás Lajos összesen 867 állásfoglalást és tájékoztatást fogalmazott meg, 452 ügyet utasított el hatáskör hiányában, 133 eset tartozott a jogsérelem kategóriájába és 155 esetet saját hatáskörben orvosolt kérelemként tüntettek fel.
A biztos a 112 oldalas beszámolójában kiemelte: az érkezett panaszok tükrében elmondható, hogy az intézményvezetők maguk is nagyon komoly jogsértésnek tartják a testi fenyítést.
Jelezte: a bántalmazó magatartás a köznevelési intézményekben leggyakrabban a tanulók közötti konfliktusok során alakul ki. Rámutatott, hogy a köznevelési törvény rendelkezései alapján a tanulók közötti bántalmazás a tanuló kötelességszegésének minősül, így az intézmény feladata ilyen esetben a kötelességszegés kivizsgálása és a megfelelő fegyelmezési eszköz megállapítása.
Aáry-Tamás Lajos hangsúlyozta, hogy az emberi méltósághoz való jog mindenkit – így az oktatás valamennyi szereplőjét – megillető alkotmányos alapjog, amely alapján tilos egyebek között a tanulók testi és lelki bántalmazása, valamint megalázó büntetésben való részesítése.
Kitért arra is, hogy a nevelési intézményen belüli bántalmazás másik megvalósulási formája az, amikor a pedagógus fegyelmezési eszköztárának része a testi fenyítés. Szintén a köznevelési törvény tartalmazza, hogy a gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani a fizikai és a lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.
Egy pedagógus érdeklődött azzal kapcsolatban, hogy előírhatja-e az intézmény házirendje a külső megjelenésre vonatkozó szabályokat. A biztos rögzíti: azok a külső megjelenésre, öltözködésre vonatkozó iskolai előírások jogszerűek, amelyek a tanuló testi épségét kívánják megőrizni. Ilyen előírás lehet például, hogy bizonyos ékszerek nem hordhatók testnevelésórán, mert balesetveszélyesek, valamint az, hogy a műhelygyakorlatokon védőöltözetet kell használni. Szakképzés során a munkavédelmi, illetve higiéniai előírások betartatása is jogszerű, hiszen ezek a szabályok nem is csak a tanulókra vonatkoznak, hanem mindenkire, aki az adott jellegű tevékenységgel foglalkozik.
Jogszerűek továbbá azok az előírások is, amelyek nem feltétlenül a testi épséget, hanem a tanuló ruháját hivatottak védeni, ezek sok esetben nem is különíthetők el a balesetvédelmi előírásoktól – emelte ki. Azonban nem jogszerű, ha csak azért ír elő a külső megjelenésre, öltözködésre vonatkozó szabályokat, hogy ezzel „egyneműsítse” a tanulókat, hiszen nincs olyan törvényes cél, amely ezt megkövetelné – mutatott rá, hozzátéve: szintén jogszerűtlen, ha az öltözködési szabályoknak mögöttes fegyelmezési céljuk van.
Egy szülő azt sérelmezte, hogy gyermeke óvodai felvételét az intézmény elutasította, holott mindkét szülő dolgozik. A gyermek a májusi elutasításkor még nem töltötte be harmadik életévét, ám az óvodai év közben, decemberben be fogja tölteni. A biztos jelezte: a köznevelési törvény értelmében az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik, ugyanakkor a jelenleg hatályos szabályozás nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely előírná, hogy ötéves kor előtt a munkavégzés miatt a napközbeni ellátást biztosítani nem képes szülők gyermekét az óvoda köteles lenne felvenni. Kitért arra is, hogy 2015. szeptember 1-jén lép hatályba a köznevelési törvény azon pontja, mely szerint az augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betöltött gyermekek kötelesek legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson részt venni. Ez a rendelkezés két kötelezettséget von maga után: a települési önkormányzat kötelezetté válik arra, hogy valamennyi harmadik életévét betöltött gyermek részére biztosítsa a lakóhelye szerinti körzetes óvodában a férőhelyet, továbbá a gyermek a harmadik életév betöltésével kötelezetté válik a napi négy órai óvodai nevelésben való részvételre, amelynek teljesüléséért a szülő felel.
A felsőoktatásról a felvételivel és az érettségivel, a tanulmányi kötelezettségek teljesítésével és a tanulmányok finanszírozásával kapcsolatos kérdések érkeztek. Egy hallgató arról kért tájékoztatást, miként folytathatná tanulmányait, miután hallgatói jogviszonya megszűnését követően ismételten felvételt szeretne nyerni a felsőoktatási intézménybe, amelynek korábban hallgatója volt, azonban a felvételi pontjainak száma nem éri el a jogszabályok által minimálisan megkövetelt 240 pontot. A hallgatót tájékoztatták arról, hogy az új felvételi rendelet alapján alapképzésre, osztatlan képzésre – meghatározott kivétellel – csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 240 pontot.
A jelentésből kiderül: többen kérték, hogy egyéni körülményeikre tekintettel, méltányosságból mentesítsék őket a nyelvvizsgatételi kötelezettség alól. A beadványozókat arról tájékoztatták, hogy a felsőoktatási diploma kiadásához szükséges nyelvvizsga-követelmény alól méltányossági alapon felmentés nem adható.
