Nyilvánosságra hozta a következő hat évre szóló köznevelés-fejlesztési stratégiáját az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A novemberben a kormány által is elfogadott dokumentum tizenkét komplex beavatkozást rögzít, amelyek elősegítik, hogy 2020-ra olyan minőségi és méltányos köznevelési rendszer alakuljon ki, amely globális társadalmi és gazdasági térben sikeresen alkalmazkodni képes fiatalokat bocsát ki. Az intézkedések forrásigénye együttesen 200,5 milliárd forint, ebből 100 milliárdot az Európai Unió biztosít.
A köznevelés fenntartói és ágazati irányítását öt és fél milliárdból fejlesztik; az intézkedés részeként megrostálják az alulteljesítő iskolákat, s a száz leggyengébb intézményben speciális felzárkóztatás indul. A tervek szerint 2015 végére határozzák meg a legkockázatosabb iskolák körét, és készítik el a beavatkozási terveket, amelyektől 2020-ra várnak eredményt. A dokumentumból kiolvasható, hogy az intézkedések nyomán átszervezhetik, vagy akár meg is szüntethetik azokat az iskolákat, amelyek nem tudják teljesíteni a meghatározott minimumkövetelményeket.
Megváltozik a köznevelés irányításához kapcsolódó értékelési rendszer is: a 17 milliárdosra tervezett fejlesztés során finomhangolják a pedagógusok minősítésének szabályait, és átalakulnak az intézményvezetői szakvizsgás képzések is. A stratégia szerint a magyar pedagógusok nemzetközileg nem elég versenyképesek, jelentős részüknek hiányos a nyelvtudása, és nem elég aktívak a tapasztalatcserét szolgáló hálózatokban sem. A helyzet javítása érdekében 26 milliárd forintos forrásigényű intézkedésekkel segítik elő a tanárok szakmai fejlődését és módszertani kultúrájuk bővítését, további ötmilliárd forintból fejlesztik a pedagógusképzéseket és öt és fél milliárd szolgálná a pedagógiai szakmai szolgálatok színvonalának javítását. A stratégia felhívja a figyelmet a korszerű pedagógiai eszközök használata terén jelentkező hiányosságokra is; rögzíti, hogy a tanárok nagy része nem elég járatos az informatikai eszközök használatában, sőt uniós összehasonlításban nálunk az egyik legalacsonyabb az információs technológiával támogatott tanórák aránya. Az adatok szerint hazánkban még a húsz százalékot sem éri el azon pedagógusok aránya, akik legalább a tanóráik negyedén használnak informatikai eszközöket.
A hiányosságok leküzdése érdekében nagy súlyt fektet a stratégia a digitális tanulási környezet kialakítására: 10,5 milliárd forintot szánnak az új tantervekhez igazodó taneszközök fejlesztésére és elterjesztésére. Emellett a tanulói képességszintek emelését szolgáló, 21 milliárd forintos forrásigényű intézkedésben is kiemelt szerepet szánnak a digitális készségek fejlesztésének.
Az Európa 2020 stratégia célkitűzéséhez igazodva az Emmi anyaga rögzíti azt is, hogy hat éven belül tíz százalék alá kell szorítani a végzettség nélküli iskolaelhagyók arányát. A legutóbbi adatok szerint ez 11,2 százalék, míg az EU átlaga 13,5 százalék. A lemorzsolódás megfékezésére irányozzák elő a legtöbb pénzt: 17 milliárdnyi uniós forrás mellett 70 milliárddal száll be a központi költségvetés. A beavatkozás részeként egyebek között megújul a szakiskolai közismereti képzés, jelzőrendszert építenek ki a veszélyeztetett tanulók kiszűrésére, mentorprogramot indítanak a lemaradóknak, reintegrációs programokat dolgoznak ki azoknak, akik már lemorzsolódtak, szülői csoportokat működtetnek, és ágazatközi együttműködéseket is kialakítanak.
A veszélyeztetett csoportokba elsősorban a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, nemzetiségi, főként roma és migráns diákok tartoznak, de az anyag szerint általánosságban elmondható, hogy Magyarországon minden ötödik gyermek valamilyen nehezen behozható hátránnyal kerül az iskolába.
Tegnap éjszakáig tölthették fel a portfóliójukat azok a pedagógusok, akik jövőre részt vennének a minősítési eljáráson. Erre jogosultak azok a tanárok, óvodapedagógusok és tanítók, akiknek van pedagógus-szakvizsgájuk, legalább 8 év szakmai gyakorlatuk, vagy – ha nincs szakvizsgájuk – legalább 30 év szakmai gyakorlatuk. Jelentkezhettek azon gyakornokok is, akik 2013 szeptembere és 2014 januárja között álltak munkába. A csaknem húszezer érintett 2016 januárjától kerülhet át a magasabb bérstátusba.
