Újabb rekordévet zár idén (2013 után) a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal – tudtuk meg a hatóság menekültügyi igazgatójától. Szép Árpád tájékoztatása szerint a menedéket kérők száma az év végéig meghaladja a negyvenezret, ami több mint kétszerese a tavalyinak, és hússzor több a 2000-es évek átlagánál. – Vannak olyan napok, amikor 800–1000 ember folyamodik oltalomért – mondta a hivatal tisztségviselője. Majd hozzáfűzte: „most egyetlen hét leforgása alatt annyi ügyünk van, mint az ezredforduló környékén egy teljes évben”.
A migránsok túlnyomó többsége illegálisan, alighanem embercsempészek segítségével lépi át a határainkat. Arról azonban csak ritkán beszélnek, hogy milyen úton-módon jutottak el hazájukból Magyarország és az Európai Unió határára. A fő kibocsátó országok a Közel- és Közép-Kelet terrorizmustól és polgárháborútól sújtott államai, így különösen Szíria, Irak és Afganisztán, viszont Koszovóból is kisebb városnyian érkeztek 2014-ben. Itt érdemes megjegyezni, hogy a menekültügyi rendszer, a nyitott és zárt befogadóállomások csupán néhány ezer ember egyidejű elhelyezését teszik lehetővé.
A bevándorlási hivatal tisztségviselőjének szavaiból kiderült, hogy a hivatal létesítményei folyamatosan 90-100 százalék körüli telítettséggel működnek, és csak azért nincs bennük túlzsúfoltság, mert napról napra nagyjából annyian távoznak a táborokból, mint amennyien oda érkeznek.
– A nyitott állomásokat bárki szabadon elhagyhatja, s minthogy a migránsok jellemzően nem tekintik Magyarországot végcélnak, ezért az első adandó alkalommal folytatják útjukat Német- és Franciaország, valamint Anglia felé – fejtette ki Szép Árpád, s rögtön ezután megjegyezte: ez egy különös egyensúlyi állapot, amely bármikor megborulhat. – A menekültek esetében különbséget kell tenni az üldözöttek, és a szegénység, a létbizonytalanság miatt útnak indult migránsok között. Az előbbiek esetében többféle lehetőségünk van arra, hogy az illetőt valamilyen szintű védelemben részesítsük, a gazdasági menekültek befogadására ellenben nincs lehetőség, a törvény nem ismer ilyen kategóriát – szögezte le a bevándorlási hivatal szakigazgatója.
A migránsok nagy száma miatt egyébként hamarosan új befogadóállomás nyílik Nagyfán, ami némileg enyhítheti a táborokra nehezedő nyomást, de igazi megoldást csak a geopolitikai helyzet változása hozhat, hiszen az 1951-es genfi egyezmény értelmében senkit sem fordíthatunk vissza a határon.
Szép Árpád tájékoztatása szerint a korábbi években másfél-két milliárd forintjába került a magyar államnak a menekültek ellátása; a kiadások a migránsok számával együtt nőnek, de nem arányosan, hiszen – ahogy arról az előbbiekben már szó volt – a többség rövid időt tölt csak az ellátórendszerben. Ám aki bekerül, annak jár a napi háromszori, gyermekek esetében ötszöri étkezés, szállás és háziorvosi ellátás. A tanköteles korú fiatalok oktatásáról szintén gondoskodnia kell a hatóságnak, noha ennek megszervezése a nyelvismeret hiánya és az eltérő kultúrák találkozása miatt sosem egyszerű.
