Ónos eső fogadta az Opera előtti „emléktüntetés” résztvevőit – ismert, 2012-ben éppen ezen a napon tiltakozott a kormány balliberális ellenzéke utoljára ezen a helyszínen, az apropó akkor a kétharmados parlamenti többségű kormányoldal „önkényes alkotmányozása” volt.
Noha a Facebookon 11 ezren jelezték a MostMi csoportban, hogy ott lesznek, ennél is látványosan kevesebben voltak a demonstráción, amelynek nemcsak a szervezése zajlott a közösségi oldalon, ugyanott kalapoztak a szervezés költségeire is Takács Borbála számlaszámának megadásával – az anyagiak elszámolását is megígérték.
Bő tíz percet várt a szpíker Sárosdi Lilla a valódi kezdésre (addig „benyomták” az Illés Ne gondold és Koncz Zsuzsa Valahol egy lány című számát), hátha többen lesznek. Néhány ezer ember előtt aztán elmondta, nem akar kiszolgáltatottságban élni egy olyan országban, ahol vállalkozni sem lehet, mert Orbánék a csókosoknak osztogatják az uniós pénzt.
Lobogtak a Che Guevara-zászlók, és jött a drogügybe keveredett Várady Zsolt Iwiw-alapító, aki azzal kezdett: egyelőre nincsenek pártpolitikai ambíciói, de talán ez volt a leglényegesebb mondanivalója, ami után már csak az ismert ösztökélő gondolatok következtek: a társadalom ébredjen fel.
A következő szónok Somody Bernadette volt, a Soros Alapítvány által létrehozott Eötvös Károly Intézet igazgatója a köztársaság és az alkotmány szó köré csavarta mondandóját. Beszédében kiállt a homoszexuálisok családalapításhoz fűződő joga mellett.
Aztán egy érdekes duó jött: Csizi Zsolt négygyermekes apaként, a felsőosztálybeli fiatal értelmiségi Udvarhelyi Tessza pedig A Város Mindenkié csoport aktivistájaként tartott szimultán beszédet. Udvariasan kivárták, amikor a tömeg belekezdett a „Mocskos Fidesz!”-be, Csizi végül azzal zárt, hogy a megjelentek ne féljenek panaszt tenni, ha a közéletben visszásságokra bukkannak.
Olyannyira távol tartják magukat a pénteki tüntetők a huszonöt év politikai garnitúrájától, hogy a következő szónok az LMP korábbi emblematikus alakja, Vágó Gábor „magyar állampolgár”, egykori parlamenti képviselő volt. Szerinte rajtuk múlik, mikor jön el az „áhított rendszerváltás”, nem elég szidni a rendszert, jobbat kell tudni felmutatni az eddiginél. Szerinte a tudatos állampolgároknak pénzt kell áldozniuk az új rendszer kialakítására. Beszéde végén „mindennapos rendszerváltást” követelt.