Ónos eső fogadta az Opera előtti „emléktüntetés” résztvevőit – ismert, 2012-ben éppen ezen a napon tiltakozott a kormány balliberális ellenzéke utoljára ezen a helyszínen, az apropó akkor a kétharmados parlamenti többségű kormányoldal „önkényes alkotmányozása” volt.
Noha a Facebookon 11 ezren jelezték a MostMi csoportban, hogy ott lesznek, ennél is látványosan kevesebben voltak a demonstráción, amelynek nemcsak a szervezése zajlott a közösségi oldalon, ugyanott kalapoztak a szervezés költségeire is Takács Borbála számlaszámának megadásával – az anyagiak elszámolását is megígérték.
Bő tíz percet várt a szpíker Sárosdi Lilla a valódi kezdésre (addig „benyomták” az Illés Ne gondold és Koncz Zsuzsa Valahol egy lány című számát), hátha többen lesznek. Néhány ezer ember előtt aztán elmondta, nem akar kiszolgáltatottságban élni egy olyan országban, ahol vállalkozni sem lehet, mert Orbánék a csókosoknak osztogatják az uniós pénzt.
Lobogtak a Che Guevara-zászlók, és jött a drogügybe keveredett Várady Zsolt Iwiw-alapító, aki azzal kezdett: egyelőre nincsenek pártpolitikai ambíciói, de talán ez volt a leglényegesebb mondanivalója, ami után már csak az ismert ösztökélő gondolatok következtek: a társadalom ébredjen fel.
A következő szónok Somody Bernadette volt, a Soros Alapítvány által létrehozott Eötvös Károly Intézet igazgatója a köztársaság és az alkotmány szó köré csavarta mondandóját. Beszédében kiállt a homoszexuálisok családalapításhoz fűződő joga mellett.
Aztán egy érdekes duó jött: Csizi Zsolt négygyermekes apaként, a felsőosztálybeli fiatal értelmiségi Udvarhelyi Tessza pedig A Város Mindenkié csoport aktivistájaként tartott szimultán beszédet. Udvariasan kivárták, amikor a tömeg belekezdett a „Mocskos Fidesz!”-be, Csizi végül azzal zárt, hogy a megjelentek ne féljenek panaszt tenni, ha a közéletben visszásságokra bukkannak.
Olyannyira távol tartják magukat a pénteki tüntetők a huszonöt év politikai garnitúrájától, hogy a következő szónok az LMP korábbi emblematikus alakja, Vágó Gábor „magyar állampolgár”, egykori parlamenti képviselő volt. Szerinte rajtuk múlik, mikor jön el az „áhított rendszerváltás”, nem elég szidni a rendszert, jobbat kell tudni felmutatni az eddiginél. Szerinte a tudatos állampolgároknak pénzt kell áldozniuk az új rendszer kialakítására. Beszéde végén „mindennapos rendszerváltást” követelt.
Aztán Kálmán László gyurcsányista nyelvész jött, akit onnan ismerhetünk, hogy a 2008-as szociális népszavazáson „alternatív” népi kezdeményezésekkel akarta megfúrni a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj kérdésében ügydöntő népszavazást. Kritizálta az ellenzéket, hogy nincs egység, és azt követelte, legyen decentralizáció, legyen vége a túlszabályozásnak, és noha nem lehet egyenlőséget tenni a 2010 és a 2010 utáni világ közé (ezzel aztán megnyugtathatta Gyurcsány Ferencéket), nem szabad visszaállítani azt, ami 2010 előtt volt.
Madarász Csaba részvételidemokrácia-szakértő szűkebben vett szakterületéről a résztvevők nem tudtak meg túl sok újat, a szónok nem is törekedett arra, hogy tudományából többet megvillantson.
Este 8 órakor már a színpadot szedték szét a rendezők, a forgalom az Oktogon felé fokozatosan elindulhatott. A rendőrség az MTI megkeresésére azt közölte, hogy a demonstrációhoz kötődően senki ellen nem indult eljárás. (MTI)
Az utolsó szó jogán Takács Bori Angela Merkel februári budapesti látogatásának időpontjára invitált mindenkit a Pollack Mihály térre. Ezt még biztosan pontosítani fogja, ugyanis több különféle tiltakozási ötlet is felmerült már az egy hónap múlva esedékes kancellári vizit idejére. Ez az este több belvárosi szórakozóhelyen ért véget, ahol külföldi mintákat tanulmányoznak a tüntetők, hasonló helyzetekre.
A Himnusz eléneklése után az Andrássy úton egy „NEM” feliratú EU-zászlós hőbörgő ember(csoporto)t kellett kiemelni a szellős tömegből, amelyben hiába az MSZP-s felhívás, nem sok piros sál volt látható.
