A terror elleni fellépés nemzeti ügy

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Újabb merényletek és fenyegetések történtek, eltérő reakcióktól hangos a sajtó. A magyar kormány megkezdte saját terrorizmusellenes stratégiájának kidolgozását.

MNO
2015. 01. 18. 7:00

A Charlie Hebdo merénylet után megjelent első példányait néhány perc alatt elkapkodták. Az újságosbódék előtt már a szerdai nyitást megelőzően is hosszú sorokban várakoztak az emberek. A lap címlapján egy Mohamed prófétát ábrázoló karikatúra jelent meg, az óriási keresletre való tekintettel a tervezett hárommillióról ötmillióra emelték a példányszámot.

A lap elleni támadás elkövetését egy videofilmben az Arab-félsziget Al-Kaidája nevű jemeni terrorszervezet vállalta magára, és újabb terrorcselekményekkel fenyegette meg Franciaországot.

A legjelentősebb francia szatirikus hetilap, a Le Canard Enchainé legfrissebb számában arról számolt be: a szerkesztőségüket megfenyegették a Charlie Hebdo elleni merénylet másnapján. „Ti következtek” – üzenték a lapnak, és azt is írták, hogy lefejezés vár az újságírókra. Emellett fenyegető levelet kapott négy brüsszeli újságos is, melyben az szerepelt, hogy ne terjesszék a francia lapot.

Terrorellenes akciót hajtott végre a rendőrség csütörtök délután a kelet-belgiumi Verviers-ben. Az RTBF tévécsatorna szerint a lövések azután dördültek, hogy a rendőrök ellenőrizni kívántak feltételezett radikálisokat. Kettejüket a tűzpárbaj során lelőtték, harmadik társuk csak megsebesült, így őrizetbe tudták venni. A tervezett támadásról lehallgatással szereztek tudomást a hatóságok. Sajtóértesülések szerint egy iszlám terroristasejtet számoltak fel. A csoportnak feltehetően köze lehetett a múlt heti párizsi kóserboltnál túszokat ejtő férfihez, Amedy Coulibalyhoz.

Január 15-én Svájc központi bankja váratlanul bejelentette, hogy feladja az 1,20-as euróval szembeni árfolyamküszöböt, ezáltal hagyja felértékelődni a frankot. Ez a forintot érintette a legrosszabbul a zloty után: volt olyan időszak, mikor 400 forintot kellett fizetni egy frankért, ez délelőttre 300-320 forint körüli szintre mérséklődött. Az euró/forint árfolyam is történelmi mélypontra esett, 327 forintot kellett fizetni egy euróért.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében azt írta: a svájci jegybank lépése megerősítette a kormány devizaadósságokat csökkentő törekvéseit, melyek az elmúlt években jelentősen csökkentették az ország sebezhetőségét mind közösségi, mind pedig magánszinten. Az adósság-, ezen belül a devizaadósság csökkentését a jövőben is folytatni fogják.

Határozottan dicséri a nemzetközi sajtó a magyar forintosítást, mert ezzel nemcsak devizahiteles ingatlantulajdonosok százezreit mentik meg a csődtől, de a magyar gazdaság kilátásai sem romlanak a frank árfolyamának elengedése nyomán. A Fidesz frakcióvezetője nem zárja ki az autóhitelesek megsegítését sem.

Visszahívta a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) rendkívüli közgyűlésén a szervezet ügyvezető igazgatóját, Schwezoff Dávidot. A tagok közül harmincnyolcan szavaztak a leváltásra, tizennyolcan pedig ellene. A megbízott ügyvezető személyéről csütörtök este döntött a közgyűlés. A leköszönő igazgató azt mondta, a jövőben a közgyűlés tagjaként is az átlátható, tiszta gazdálkodásért fog küzdeni.

Többen felszólaltak, és nehezményezték Schwezoff vezetési stílusát és azt, hogy nem a hitközségen belül rendezték a vitás ügyeket, hanem feljelentést tett.

A Tesco nemcsak Magyarországon van bajban, hanem európai szinten is, a cég problémája egyedi vállalati probléma – fogalmazott Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden arra a kérdésre válaszolva, hogy miként értékelik az áruházlánc közlését, mely szerint a kormány intézkedései miatt kényszerül üzletek bezárására és elbocsátásokra.

 

Rövidesen két nagy üzletet zár be a Tesco Csehországban, Nagy-Britanniában az elkerülhetetlen megtakarítás 43 veszteséges üzletét érinti, valamint számos tervezett áruház építési tervét is törli.

Ötszázhatvannégy magyar munkavállalóval közölték január 12-én a Tesco áruházlánc illetékesei, hogy február 4-ével megszűnik a munkahelyük, de lesz, akinek új állást kínálnak – jutott a Magyar Nemzet tudomására. A tizenhárom bezárásra ítélt üzlet között néhány a fővárosban, illetve megyeszékhelyen található, de túlnyomórészt kisebb településeken húzzák le első körben a rolót.

A társaság hétfőn a kormányzat lépéseivel indokolta, hogy leépítésre kényszerül, az anyavállalat veszteségeiről nem tett említést. A Miniszterelnökség elfogadhatatlannak tartja, hogy a vállalat a kabinetre hárítja a saját felelősségét.

Hosszú időn keresztül vitte ki külföldre a Magyarországon megszerzett nyereségét a Tesco, több milliárd forint került ki így az országból – közölte a Híradó.huval a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke. Bubenkó Csaba szerint a Tesco ezzel akarta az adózás előtti nyereségét csökkenteni.

Tarlós István főpolgármester elmondta: a Demszky Gábor-féle önkormányzat a 4-es metróhoz kapott uniós támogatás fejében vállalta a behajtási díj bevezetését. Ez része a támogatási szerződésnek, és ha nem akarjuk visszafizetni a beruházásra kapott 180 milliárdot, akkor be kell vezetni a dugódíjat. A dugódíj bevezetésének reális időpontja a politikus szerint 2016 végére eshet.

Hétfőn megkezdődtek a Széll Kálmán tér felújítási munkálatai, így „a mai, elhanyagolt csomópont helyén új, modern arculatú, magas szolgáltatási színvonalú, a mainál sokkal rendezettebb, akadálymentes és zöld közösségi tér jön létre, Buda közlekedése pedig – a fonódó villamoshálózat kiépítésével összehangolt munkáknak köszönhetően – megújul” – közölte a Főpolgármesteri Hivatal.

A főváros és a második kerület vezetése még tavaly jelentette be, hogy a Széll Kálmán teret teljesen átalakítják: lebontják a hetvenes és nyolcvanas években épült, gomba alakú bódékat, a használaton kívüli telefonfülkéket, valamint felszedik az évtizedek óta nem használt villamos-hurokvágányt is. Egyedül a legyező alakú épület marad meg, de azt is átalakítják.

Először a macskaköves burkolatot bontják fel, emiatt egy sávot már lezártak. Nagyobb dugókra a jövő hét elejétől lehet számítani.

Az Aranycsapat tagjai közül utolsóként Buzánszky Jenő távozott az élők sorából. Az olimpiai bajnok és vb-ezüstérmes labdarúgót, a nemzet sportolóját január 11-én, kilencvenedik életévében érte a halál. A legendás futballistát január 30-án a budapesti Szent István-bazilikában helyezik végső nyugalomra.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.