Hatalmas pofon volt Európának a Svájci Nemzeti Bank (SNB) döntése, hogy megszünteti a svájci frank – 2011 szeptembere óta élő – euróhoz rögzítettségét. Az intézkedés leginkább a svájci frankban eladósodott kelet-európai országokat érintette rosszul, hazánk még sincs veszélyben. A hazai és nemzetközi pénzügyi szakértők egyetértenek abban, hogy a devizahitelek forintosítása miatt a régión végigsöprő rémület elkerüli a magyarországi deviza-jelzáloghiteleseket. – Azzal, hogy a kormány rögzítette a forintosítás árfolyamát, megvédte a devizahitelesek többségét – jelentette ki a Hír TV Magyarország élőben című műsorában a Raiffeisen elemzője, Török Zoltán. Hasonló szellemben írt a brit Economist, amely Nick Spiro hitelszakértőt idézi, aki szerint a magyar kormány forintra váltási tervei nem is jöhettek volna jobbkor.
A francia Le Figaro arról ír, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kezdeményezésére a parlament novemberben fogadott el egy törvényt, amely védi a devizában eladósodottakat. A Financial Times írása szerint a svájci jegybank döntése ugyan letarolta a piacokat Magyarországon és Lengyelországban, de gyökeresen más hatással lesz a devizahitelesekre a két országban. Amíg a magyar miniszterelnök által bevezetett átváltási program megvédi a devizaadósokat a törlesztőrészletek 25 százalékos emelkedéséről, addig Lengyelországban 30 milliárd eurónyi ingatlanhitel után fizetendő törlesztések – a Citibank becslése szerint – átlagosan 17 százalékkal emelkedhetnek.
Az osztrák Die Presse arra hívja föl a figyelmet, hogy amíg hazánkban a forintosítással elhárították a devizahiteleseket fenyegető veszélyt, addig Lengyelországban, Romániában és Horvátországban komoly gondot jelenthet a nemzeti valuták jelentős gyengülése a devizaadósok számára.
Romániában már gondolkodnak a megoldáson. A kormány és a parlamenti pártok törvénycsomagot dolgoznak ki a devizahitelesek megsegítésére. Victor Ponta kormányfő utasította pénzügyminiszterét, hogy a jegybankkal közösen találjanak megoldást a frank árfolyamának tizenöt százalékos emelkedése következtében kialakult helyzetre. Mintegy félszáz frankhiteles csütörtökön este a jegybank székháza előtt tiltakozott, vasárnapra pedig többezres tüntetést hirdettek: a tiltakozók a magyarországi forintosításhoz hasonló megoldást szeretnének. A bankok közül az OTP reagált elsőként, bejelentve: 1,5 százalékponttal csökkenti a változó kamatozású svájcifrank-alapú hitelek esetében érvényes kamatmarzsot.
Ha a magyar jelzáloghiteleseket nem is érinti, a devizában eladósodott autóhiteleseknek komoly problémát okoz a svájci jegybank meglepő lépése. Az Indexnek nyilatkozó lízingszövetségi főtitkár, Lévai Gábor szerint hozzávetőlegesen 250 ezer autóhiteles mintegy 300 milliárd forinttal tartozik a bankoknak. Az átlagos, 1,2 millió forintos hitel néhány perc alatt 1,4-1,5 millió forintra emelkedett, pedig már most is csaknem ötvenezer hitelesnek okoz gondot a törlesztőrészlet fizetése.
Hogy mennyi frankhitel marad hazánkban a február elsejei forintosítást követően, azt nem lehet tudni. A Portfólió.hu becslése szerint azonban a jelenlegi háromezermilliárd forintos összeg várhatóan harmadolódik. A megmaradó ezermilliárd forint fele lakossági, jellemzően autó- és személyi hitel, míg a másik fele azokat vállalkozásokat terheli, amelyek nem váltották forintra devizahitelüket a növekedési hitelprogramban. Az önkormányzatoknak nem kell aggódniuk: tavaly a kormány átvállalta adósságukat, s átváltotta forintra.
A hazai és nemzetközi elemzők egyébként értetlenül állnak a svájci jegybank döntése előtt. Jennifer McKeown, a londoni Capital Economics vezető közgazdásza az árfolyamrögzítés eltörlése után arra számít, hogy a rögzített 1,2 svájci frankos euróárfolyam év végére paritásba kerül. Úgy gondolja, a gát eltörlése után nem nagyon marad eszköz a jegybank kezében az árfolyam befolyásolására, hiába a minden korábbinál mélyebbre vitt negatív kamat. Ráadásul erősíteni fogja a svájci frankot, hogy az Európai Központi Bank várhatóan enyhítési ciklusba kezd. Így akár tíz százalékkal is eshet a svájci export, ami a gazdaság növekedését is viszszavetheti. McKeown szerint a svájci gazdaság növekedési üteme a korábban várt másfél százalék helyett egy százalék lehet, jövőre pedig a várt két százalékkal szemben alig éri el a fél százalékot. A svájci UBS Bankház is a növekedés lassulásával, ráadásul deflációval számol.
Paul Krugman véleménye szerint a svájci jegybank elveszítette a hitelességét csütörtöki döntésével. A Portfólió.hu által idézett Nobel-díjas amerikai közgazdász úgy látja, hogy egy ilyen irányváltást nehéz menedzselni, ugyanakkor maga a lépés is hibásnak mondható. Az euróhoz való rögzítés eltörlésével a jegybank azon korábbi elkötelezettségét, hogy bármit megtesz a defláció elkerüléséért, lenullázta – tartja a szakember.
A csütörtöki árfolyamrobbanás után, amikor gyakorlatilag minden deviza tíz százalék fölötti értékvesztést szenvedett el a svájci frankkal szemben, tegnapra valamelyest konszolidálódott a helyzet. A forint napközben négyszázalékos erősödést is mutatott az alpesi devizával szemben, ez lapzártánk idejére egyszázalékosra olvadt.
